Térképvilág, 1986

BARTÓK BÉLA: A MAGYAR ORSZÁGHATÁROK VÁLTOZÁSA A XX. SZÁZADBAN

BARTÓK BÉLA A MAGYAR ORSZÁGHATÁROK VÁLTOZÁSA A XX. SZÁZADBAN A XIX. században a katonai határőrvidék, valamint Erdély és Magyarország többi részének egyesítésével és a közigazgatási határok rögzítésével kiala­kult az ún. „történelmi Magyarország" 325 000 km 2-nyi területtel. Ez ma­gában foglalt 63 magyar vármegyét, 8 horvát vármegyét és Fiume szabad királyi várost. Az Osztrák—Magyar Monarchia része volt magyar történelmi jogon Dalmácia, teljes osztrák közigazgatással és részben hasonló indokkal tör­tént 1878-ban Bosznia-Hercegovina megszállása, majd 1908-ban beolvasz­tása, de ezek a területek már csak jelképesen tartoztak Magyarországhoz, noha a magyar középcímerben szerepelt a jelvényük. A magyar vasúthálózat kiépítése során a brassói fővonalat a Kárpá­tokon keresztül román területre is kiépítették Predealig, ahol magyar sze­mélyzet teljesített szolgálatot a bukaresti fővonal későbbi megépültéig. Ez az állapot volt az első világháború kezdetéig és az első változás 1916 után következett be. Románia ekkor támadta meg a központi hatal­makat, de rövidesen visszavonulni kényszerült és békét kért. A békekötés Bukarestben történt 1917-ben és ekkor kisebb határkiigazítást végeztek Magyarország javára. Ez főleg arra szorítkozott, hogy a Kárpátok legmagasabb csúcsai le­gyenek a határpontok, mert ezek eddig román területen voltak és ezért Magyarország stratégiailag hátrányos helyzetben volt. Az így kapott jelen­téktelen területen lakosság nem volt. Románia jóvátételt is fizetett, többek között élő birkákat kellett átadnia, melyeket a német hadsereg közvetített olyan formán, hogy a birkákat lenyírva adta át és a gyapjút Németországba vitték. A világháború folyt tovább és befejezte után a Párizs-környéki béke­­szerződések rögzítették az új határokat. A közismert csehszlovák, román és jugoszláv határmegállapításon kívül három másik állam is részesült a ma­gyar területekből különböző elvek szerint. Árva vármegye trsztenai járásának egy része lengyel lakosságú volt, ezt Lengyelország kapta és ugyancsak kapott egy kis részt Szepes várme­gyéből stratégiai szempontból, noha itt a lakosság tót volt. Fiume városát Gabriele d'Annunzio olasz szabadcsapatai elfoglalták és a város az Ausztriától elcsatolt Isztriával együtt Olaszországhoz került. Mivel a város déli kerületében horvát lakosság élt, ezt a kerületet Sudak néven Jugoszlávia kapta. 3

Next