Termelőszövetkezet, 1950 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1950-04-01 / 1. szám

5V/// kíszű­lü­nk. А (МИЩУКА ЙNo9M1 P)í® Április 4-re Sztálin elvtárs, a dicső­séges Vörös Hadsereg, a Párt és Rá­kosi elvtárs iránti hálából és szerete­tünk jeléül tett munkafelajánlásainkat teljesítettük, sőt túlteljesítettük. Mi, az ipari munkásság eredményeit látva, elértük azt, hogy sorainkból is egyre többen és többen kapcsolódnak be a versenybe s a szakma hőseivé vál­nak. Mi tszcs­-tagok is megértettük a verseny jelentőségét s április 4-i ered­ményeink elérése után nem pihenünk meg a babérainkon, hanem versenyün­ket tovább fokozzuk. A felszabadító Vörös Hadsereg és Pártunk iránti szeretetből, amiért biz­tosították számunkra azt, hogy életünk egyre vidámabb lesz, május 1-re, a Munka Ünnepére, a következő munka­felajánlásokat tesszük: Vállaljuk, hogy 360 kat. hold bú­zánkat április 25-e helyett április 20-ra minden gyomtól megtisztítjuk. 260 hold kukoricánkat május 10-e helyett április 30-ra négyzetesen vetjük el, a szovjet tapasztalatok felhasználásával. 18 hold gyapotot a védőnövényekkel együtt május 15 helyett, április 26-ig elvetjük. 117 hold árpánkat, 27 hold zabunkat gyomtalanítjuk, s 120 hát. hold répánkat s 30 hold borsónkat egy­szer megkapáljuk. Május 1-re rendbehozzuk a kulákok által elhanyagolt 15 tanyát s a meg­lévő lakások mellé, még hat család részére biztosítunk egészséges lakást. Állattenyésztő brigádunkban a tehe­nészek elvállalták, hogy a napi tej­­hozamot félliterrel emelik. Sertéseinknél vállaljuk az évi 17-es fialási átlag elérését s hogy a malacok súlyát három hónapos korra 25—30 kilogrammra, hat hónapos korra 50—65 kilogrammra emeljük. Birkaállományunknál vállaljuk, hogy a gyapjúhozamot 4,5 kilogrammra emeljük, s bárányainkat 1 százalék el­­hullási veszteséggel felneveljük. Csoportunkban a jobb munka meg­szervezésével, a tapasztalatcsere-moz­galom kiszélesítésével 150 százalékos brigádot alakítunk. A csoportunknál készülő három mezőgazdasági újítást május 1-ig befejezzük s azt széles kör­ben tudatosítjuk. Munkafelajánlásunk teljesítésére versenyre hívjuk ki az ország minden termelőszövetkezetét. Versenykihívásunkkal fel akarunk zárkózni az ipari munkásság versenyé­hez, hogy ezzel is mindjobban megszi­lárdítsuk a munkás-parasztszövetséget. Munkaversenyünk fejlesztésével, mi termelőszövetkezeti csoportok is, a szo­cializmus építéséhez járulunk hozzá, így akarunk méltók lenni a Szovjet­­únió kolhozparasztjaihoz. ,József Attila” tszcs, tagjai, Elek. ÉBEREN KELL ÜGYELNÜNK ÚJ TAGOK FELVÉTELÉNÉL Az elmúlt hetekben vándor előadó voltam, így kerültem a balmaz­újvárosi termelőcsoportba is. Ezért most nem a mi csoportunkról írok. A balmazújvárosi termelőcsoportban lelepleztünk egy befurakodott kulákot, név szerint Kánya Sándort. Mi, idegenek, azonnal felismertük a báránybőrbe öltözött farkast és nyomban hozzáfogtunk az ügy tisztázásá­hoz. Először kihallgattuk a kulákot, aki lassanként bevallotta, hogy juhász volt, ebből szerezte 22 hold földjét. Mi ebbe nem nyugodtunk bele, mert sejtettük, hogy sokkal nagyobb ravaszság húzódik meg a dolog mögött. Tovább nyomoztunk és megtudtuk, hogy nem 22 hold, hanem sokkal több földje van. A felesége szüleinek 70 hát. hold földjük volt, neki pedig darálója, cséplőgarnitúrája és tíz lova volt. És most ilyen gyalázatos fon­dorlattal jött elő. Különben úgy öltözködik, mint egy szegényparaszt, így tudta megtéveszteni a csoport tagjait. Ebből az esetből tanulja meg minden termelőcsoport, hogy milyen ébe­ren kell ügyelni az új tagok felvételénél. Ne vegyünk fel új tagot anélkül, hogy tüzetesen meg ne vizsgáljuk, ki az illető, honnan jött, ha más vidékről való, akkor miért költözött el onnan és így tovább. Ha így járunk el, nem fordulhatnak elő az ilyen esetek. Pető Sándor Debrecen, Rákosi-telep, Dózsa tszcs, így halad csoportunk előre Fontosnak tartom, hogy csopor­tunk fejlődéséről beszámoljak. Ter­melőcsoportunk 1948 novemberében alakult. A kulákok azt mondták először, hogy „mit akarnak ezek csinálni, hisz olyan buták, hogy a földnek is nehéz tartani őket“. Mi azonban nem hallgattunk az ilyen beszédre, hanem hozzáfogtunk a munkához. Munkánk végzésében nagy segít­ségünkre volt a mezőnyárádi gép­állomás, csoportelnökünk azonban nem jól látta el a dolgát. Új elnököt választottunk, a munka felfrissült. Most már mondhatják a kulákok, hogy a földnek is nehéz tartani min­ket. Csoportunkban megalakult az MDP üzemi szervezet, ami csopor­tunk tagjait politikailag is fejleszti. Nyárra már kultúrházunk is lesz. Munkacsapatokat, brigádokat is alakítottunk. Van egy ifjúmunkás csapatunk, akik ígéretet tettek, hogy jó munkát végeznek és elől járnak a termelésben, így fejlődik a csoportunk, így halad a szocializmus felé. Kalanovics Margit, a mezőkeresztesi „Vörös csillag“ tszcs. tagja. A középparasztok is jelentkeznek felvételre Csoportunk 1949 őszén, a tagosítás­kor alakult, 314,5 holdon. Éreztük, hogy a község lakosságának figyelme ránk irányul, hogy rosszul, vagy jól fogjuk-e meg a dolgokat. Hozzálát­tunk a munkához, elsősorban a gép­állomással kötöttünk szerződést, majd a Növénytermeltető NV-vel minőségi és ipari növények termelésére. Az 1950-es gazdasági évre minőségi magter­mesztésre és takarmánytermesztésre rendezkedtünk be. Fokozatosan térünk át a belterjes gazdálkodásra-A tél folyamán az alapfokú szemi­náriumot minden tagunk elvégezte, üzemi pártszervezetünket az elsők közt szerveztük meg. Népnevelőink nagy munkát végez­tek a szövetkezeti gazdálkodás ismer­tetése terén. Ennek eredménye, hogy állandóan jelentkeznek felvételre, még középparasztok is. Csoportunk tagsága a miniszterta­nács határozatát a többtermelés érde­kében elfogadta és azt meg is való­sítja. A tavaszi munkákat máris ver­senyszellemben, brigádokra, munka­­csoportokra osztva végezzük. Juhász János „Lenin“ termelőcsoport, Balmazújváros.

Next