Termelőszövetkezet, 1954 (5. évfolyam, 1-18. szám)

1954-01-15 / 1-2. szám

A Magyar Dolgozók Dórája Központi Vezetőségének és a Magyar Népköz­társaság Miniszter­tanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztésért?! A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment végbe. A Szovjet Hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és földbirtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztá­lyunk testvéri segítségével a magyar dolgozó parasztság örökre megszabadult a sokszázéves elnyomatástól, a jog­­fosztottságtól, a­­bankok uzsorájától. A munkásosztály veze­tésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu életének út­törői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján Miközben azonban iparunk termelése megháromszoro­zódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszaba­dulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biztonságos, jövedel­mező termelést. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a kormányprogramm nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lénye­gesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövet­kezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét. A különböző hátralékok elengedése, az adómérséklés, az ingyenes állat­orvosi kezelési, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a­ forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több­évre szóló begyűjtési rendszer kedvezményei, a beadási köte­lezettségek leszállítása — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jövedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és­­ a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának együttes ha­tározata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja fokoza­tosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. E programm végrehajtása emeli a növénytermelés és állattenyés­ztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakos­ság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral. A Központi Vezetőség és a minisztertanács elhatározta, hogy e programm végrehajtása érdekében a következő 3 év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. 1. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a több termés, a nagyobb hozam eléréséért, a mező- ■ gazdasági termelés általános felemeléséért. 1. A mezőgazdasági termelés fellendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot kell fordítani az egyes mezőgazda­­sági ágak arányos fejlesztésére s meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok között fennálltak és gátjai voltak a mezőgazdasági termelés fejlődésének. a) Meg kell szüntetni a növénytermelésen belül a ke­nyérgabonafélék háttérbeszorítását. A kenyérgabona területé­nek növelése mellett a legfontosabb kenyérgabonafélék, a búza és a rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeket, meg­felelő előveteményt, a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközöket. b) A növénytermelés és állattenyésztés közti arányta­lanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmány­termelést, figyelembe véve az állatállományt. Ezzel lehetősé­get kell teremteni az állati termékek gyors növelésére. c) Nagyobb gondot kell fordítani olyan fontos mező­gazdasági ágak fejlesztéséi mint a szőlő-, gyümölcs-, to­vábbá a magtermelés, amelyek az elmúlt években háttérbe szorultak. . . ( d) Szakítani kell a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és irányító munkával. Az ország egyes körze­teiben, elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a termelését, illetve tenyésztését­­kell elősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek. e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fej­lesztésére Budapest és a többi ipari­ városok körüli területe­ken, ahol a fő figyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a­ tejelő szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére kell fordítani. f) Figyelembe kell venni,, hogy a mezőgazdasági tér nő­ies fejlesztése növeli a munkaerőszükségletet. A munkaigé­­n­yes növények egyes területek közti helyes elosztásával, to­vábbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg kell oldani. 2. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagok és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét a mező­­gazdasági termelés növelésében. a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új, több évre megállapított csökkentett beadási kötelezettség szigorú betar­tása felett s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biz­tonságát. b) A termelési szerződéseket az önkéntesség elve alap­ján kell kötni és meg kell akadályozni minden erőszakosko­dást. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a termés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs stb.), a szerződéses kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen a termények forgalma. c) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok számára a földművelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez termelési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaálla­tot, naposcsibét, silóépítési anyagot, műtrágyát, melegágyi keretet, rézgálicát és egyéb növényvédelmi szereket továbbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközök-­ és alkat­részeket (eke, vetőgép, rosta, henger, fogas, házi permetező, metszőoltó stb.); az építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, meszet és fát; ezenkívül 1954—56. között, évente leg­alább 20.000 darab szekeret és 20.000 darab szekér előállí­tásához szükséges alkatrészt, továbbá 18.000 darab lószer­számot. A bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a SZÖVOSZ ezeket az annyagokat és eszközöket az állami és szövetkezeti kereskedelem útján szabadon hozza forgalomba. d) Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezetek munka­­egységelszámolási és jövedelemelosztási rendszerét, hogy a termelőszövetkezeti tagokat jobban ösztönözze minőségi mun­kára, a termésátlagok és hozamok fokozására. Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak a bérrendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy érdeke­sek legye­nek a termésátlagok és hozamok növelésében; ennek érdeké­ben ki kell terjeszteni a természetbeni prémiumokat is. e) A mezőgazdaságban dolgozókat, termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az­ állami gazdaságok és­ gép-

Next