Termelőszövetkezet, 1954 (5. évfolyam, 1-18. szám)
1954-01-15 / 1-2. szám
A Magyar Dolgozók Dórája Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztésért?! A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment végbe. A Szovjet Hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és földbirtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztályunk testvéri segítségével a magyar dolgozó parasztság örökre megszabadult a sokszázéves elnyomatástól, a jogfosztottságtól, abankok uzsorájától. A munkásosztály vezetésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján Miközben azonban iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biztonságos, jövedelmező termelést. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a kormányprogramm nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lényegesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét. A különböző hátralékok elengedése, az adómérséklés, az ingyenes állatorvosi kezelési, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a többévre szóló begyűjtési rendszer kedvezményei, a beadási kötelezettségek leszállítása — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jövedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja fokozatosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. E programm végrehajtása emeli a növénytermelés és állattenyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral. A Központi Vezetőség és a minisztertanács elhatározta, hogy e programm végrehajtása érdekében a következő 3 év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. 1. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a több termés, a nagyobb hozam eléréséért, a mező- ■ gazdasági termelés általános felemeléséért. 1. A mezőgazdasági termelés fellendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot kell fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesztésére s meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az egyes ágazatok között fennálltak és gátjai voltak a mezőgazdasági termelés fejlődésének. a) Meg kell szüntetni a növénytermelésen belül a kenyérgabonafélék háttérbeszorítását. A kenyérgabona területének növelése mellett a legfontosabb kenyérgabonafélék, a búza és a rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeket, megfelelő előveteményt, a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközöket. b) A növénytermelés és állattenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmánytermelést, figyelembe véve az állatállományt. Ezzel lehetőséget kell teremteni az állati termékek gyors növelésére. c) Nagyobb gondot kell fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fejlesztéséi mint a szőlő-, gyümölcs-, továbbá a magtermelés, amelyek az elmúlt években háttérbe szorultak. . . ( d) Szakítani kell a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és irányító munkával. Az ország egyes körzeteiben, elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a termelését, illetve tenyésztésétkell elősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek. e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére Budapest és a többi ipari városok körüli területeken, ahol a fő figyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a tejelő szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére kell fordítani. f) Figyelembe kell venni,, hogy a mezőgazdasági tér nőies fejlesztése növeli a munkaerőszükségletet. A munkaigényes növények egyes területek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg kell oldani. 2. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új, több évre megállapított csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása felett s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát. b) A termelési szerződéseket az önkéntesség elve alapján kell kötni és meg kell akadályozni minden erőszakoskodást. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a termés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs stb.), a szerződéses kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen a termények forgalma. c) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a földművelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez termelési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaállatot, naposcsibét, silóépítési anyagot, műtrágyát, melegágyi keretet, rézgálicát és egyéb növényvédelmi szereket továbbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközök- és alkatrészeket (eke, vetőgép, rosta, henger, fogas, házi permetező, metszőoltó stb.); az építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, meszet és fát; ezenkívül 1954—56. között, évente legalább 20.000 darab szekeret és 20.000 darab szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá 18.000 darab lószerszámot. A bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a SZÖVOSZ ezeket az annyagokat és eszközöket az állami és szövetkezeti kereskedelem útján szabadon hozza forgalomba. d) Tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezetek munkaegységelszámolási és jövedelemelosztási rendszerét, hogy a termelőszövetkezeti tagokat jobban ösztönözze minőségi munkára, a termésátlagok és hozamok fokozására. Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak a bérrendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy érdekesek legyenek a termésátlagok és hozamok növelésében; ennek érdekében ki kell terjeszteni a természetbeni prémiumokat is. e) A mezőgazdaságban dolgozókat, termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az állami gazdaságok és gép-