Természet, 1872 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1872-08-01 / 15. szám
ból azt soha semmi ki nem terelheti. Kötve tartja azt helyén az általános nehézkedési törvény és a reperő, örök időkig. Állítják továbbá mások, hogy a világ víz által fog elpusztíttatni. Az igaz, hogy egyes tartományok elöntetnek, de arra hogy egy időben egyetemes vízáradás az egész föld felületét elborítsa több víz kellene, mint amennyi jelenleg létezik. Ha egyik földrész jelenleg elmerül is, de vele egyidejűleg más földrésznek szükségképpen emelkedni kell. S igy történik, hogy ha a tenger medre emelkedőben, a parti tartomány pedig sülyedőben van, a tenger vize elborítja a parti tartományt. De egyetemes vízáradás ugyanazon időben physikai lehetetlenség. Honnan kellene annak a sok víznek előteremni?! Mégis egy eset, vizszaporitás nélküli elöntésre, elképzelhető, ha t. i. a föld egyenetlen felülete simára változnék át. Azonban a tapasztalás arra tanít, hogy minél öregebb a föld, annál nagyobbaknak kell lenni a felületén levő egyenetlenségeknek is. Íme a fentebbi esetek közül egy sem veszélyeztetheti a földet. A tudomány e tárgyat más oldalról vizsgálja. Tudjuk ugyanis, hogy a földnek kezdetleges állapota nem a jelenlegi volt, hanem hogy a föld sokféle, számtalan gyors és lassú átalakulásokon ment át,míg a jelenlegi alakot fölvehette.Éppen az a soknemű változás győz meg minket arról, hogy a földnek jelenlegi állapota sem marad állandóan változatlan, hanem még azután következő számtalan átalakuláson kell keresztül mennie. De minek lesznek ezek az átalakulások? Mily után állanak be? Meg fogják-e semmisíteni a földi életet? Ezek azon kérdések, melyek felöl vizsgálja a tudomány e tárgyat. Brenner Würtenbergernek Yutlingen nevű városában ez irányban tartott előadást a világ végéről. E sorok is ezen előadás nyomán vannak írva. Távol lenne tárgyunkat Laplace elmélete nyomán a teremtés kezdeténél kezdeni, hanem sokkal közelebb ott ragadjuk azt meg, midőn a föld már tüzes folyékony állapotú és gömb alakú égitest volt, mit ma kétségbe vonni nem lehet. Ezen tüzes folyékony földgolyó kezdetben sokkal gömbölydedebb és simább felületű volt, mint a jelenlegi. De a kihűlés folyama alatt a melegség fogyásával a felület szilárdulni kezdet, s a felszínen levő különböző anyagok — bőfoghatóságukhoz képest — kü-