Természet, 1877 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1877-01-01 / 1. szám

A Nap és Merkur közt sejtett bolygóról. Le Verrier, Neptun theoretikus felfedezője már régen fog­lalkozik azon érdekes problémának megfejtésével, hogy váljon Merkúron belül van-e még egy bolygó ? Le Verrier 1859-ben közölte Feye barátjával, hogy Merkur keringési idejében több rendbeli egyenetlenséget talált, melyek számításaival sehogyan sem egyeznek. E végre a franczia tudós először a Nap theoriájával (föld keringési idejével s háborgat­­tatásaival) akart általában tisztába jönni, mivégre különböző forrásokból eredő 9000 fundamentális csillag positióját ve­zette le. Midőn Le Verrier a naptáblákkal készen volt, egész erő­vel hozzá foghatott Merkur tábláinak elkészítéséhez. Ezen vizs­gálathoz akkor 21 átvonulás a Nap tányér előtt, iv­ másodpercz pontossággal, állott rendelkezésére. Nevezett tudós már 1842-ben nevezetes eltéréseket vett észre Merkúron, de ennek taglalásába nem akart addig bocsátkozni, míg a naptáblákkal nem volt készen. Ha, mint Le Verrier mondja, ezen eltérések okát Vénusz­ban keresnék, úgy annak tömegén 0-1 részt kellene javítani, a­mi a földtheóriában ez által előidézendő hiba miatt, semmikép sem engedhetők meg. Ennek folytán Le Verrier azon kérdést teszi, váljon nem lehetne-e még a Merkur és Nap között, egy vagy több égi testecske, melyek ezen zavarokat előidézik. Valóban 1859. márczius 26-án délután Orgéresben Les­­carbault városi orvos távcsövével látott egy ily kérdéses boly­gót a Nap tányérja előtt elvonulni. Leverrier ezen megfigyelést elegendő pontosnak találta arra, hogy egy hozzávető »elemek számítását« tegyen a kérdéses bolygóról. Ezek a következőké­pen lettek általa kiszámítva: Naptól való távola: 04427 (egy­ség a földtávol); keringési ideje: 20 napnál kevesebb; felszálló csomó hossza i3°; hajlás(az ekliptikára) 120 egész 1З0. Dr. Les­„Természet“ 1877. 1. szám .

Next