Turista, 1961 (7. évfolyam, 8-11. szám)
1961-08-01 / 8. szám
Kisnána várromjait A gyöngyösi autóbusz felejthetetlen szép tájon robogott velünk. Hazánk egyik leghíresebb borvidékét látjuk, de nem sokáig, mert az erdők, rétek, völgyek és bércek közelebb jönnek az országúthoz, a szőlővidék eltűnik, s már meg is álltunk Kisnána község tanácsházánál. Keressük a régi várromot, akaratlanul is az első pillanatra a közeli Hosszúhegy éles gerincét vizsgáljuk, majd a Bükköstető s a szomszéd Messzelátóhegy hívogató tisztásait kémleljük, de rom nincs. Autóbuszunk tova robogott, nézzük a falut, s egyszerre előttünk áll a vár, alig száz méterre a házak mögött. Sírvidéki vár a hegyek tövén. Átsietünk az Ördögvályú patak hídján, s ott állunk a várdomb alatt. Gyümölcsösök, szántók ölelik körül az 5—6 m magas várdombot. Négyzet alakú területe alig nagyobb egy fél holdnál. A hajdani árok nyoma körös-körül kivehető. Elsőnek egy öregtorony fogad, magassága 15—16 m lehet. Szinte sértetlennek látszik. A déli oldalon 5 m magasan kis gótikus ablak, keleten nagyméretű gótikus bejárat és két ablak. Dongaboltozatos terem van a földszinten, a hajdani csigalépcső helyén keskeny helyiség. Az emeletre itt csak a madár mehet fel. Közel az öregtoronyhoz keletre van a régi vár zömök kaputornya, melyre karcsú hatszögletes tornyot építettek később. E karcsú gót torony ellentéte a tömör öregtoronynak. Négy széles, faragott csúcsos ablak díszíti. Megkapóan szép így romjaiban is, pompás faragottkő falfelületeivel, s gazdag tagozatú párkányzatával. A hajdani várépület falaira tetőt húztak, s az most a község mozija. A gótikus torony mellett falmaradványok omlanak. A község felől a középkori vár külső fala látható, de az udvar gondozatlan: galagonya, kökény, vadrózsa, tövises mácsonya bokrok átjárhatatlan őserdeje fedi a sok törmeléket, mely alatt értékes épület- és vármaradványok rejtőznek. Az udvar rendbehozatala társadalmi munkával könnyen megoldható lenne, védő ráfalazással a romokat is meg lehetne menteni. A várárok kitisztítása, a bozót kiirtása, a környezet artisztikus kialakítása után e vármaradványokat a Dél-Mátra legszebb kirándulóhelyévé lehetne varázsolni. A torony emeletei szinte felkínálkoznak turistaszállásnak, vagy múzeumnak. A vár története nem mond különösebb eseményeket. A tatárjárás után készült, első tulajdonosa az Aba nemzetségbeli Kompolthi család, mely az Anjouk uralkodása alatt emelkedik nagybirtokossá. A XV. században számos oklevél emlékezik meg a várról, 1445-ben maga az országgyűlés is foglalkozott vele. A vár megerősítését rendeli el, feltehetően a husziták térhódítása miatt volt erre szükség. 1596 után az egri basa leromboltatja falait, az öregtornyot meghagyja figyelő őrhelynek. Az alacsonyabban fekvő huszárvár helyén most fiatal szilvás van, s mi ott megpihenünk. Századokkal ezelőtt vadvizek, mocsarak ölelték körül a kis várat, a nyárfák mögött csordogáló ördögvályú patak akkor még nem kerülte el hűtlenül, mint most. Régi dolgokról beszélgetünk, s a közelgő felhők játékát nézzük, majd a toronyablak finom kőcsipkéiben gyönyörködünk. Előttünk a múltról regélő romok, háttérben a Mátra csodálatosan szép élő színfalai, a kékbe tűnő erdőkoszorúzta bércek. Érdemes ide eljönni. Pataki Ferenc 24 A MAGYAR CSAPAT a harmadik helyen Azlasz-Svájcban rendezett nemzetközi tájékozódási versenyen a magyar válogatott a negyedik helyen végzett. Egy jelentkezési pontot felcserélt és bár az ideje jó volt, kiesett. A július 2-i csehszlovákiai nemzetközi tájékozódási versenyen két csapat képviseli a magyar színeket és minden okunk megvan, hogy reménykedjünk... * Prágából autóbusz vitte a finn, svéd, bulgár, az NDK, a magyar és a helyi csapatok versenyzőit és résztvevőit a Csehország északi határát szegélyező Krkonos-hegységbe Harrachovba. A versenyt az innen nyugatra fekvő Jizerka-hegységben a Deszna folyó duzzasztásából keletkezett tó közelében rendezték. A légvonalban 12,3 km-es távot kör alakú pályán jelölték ki, a nőkét 8,3 km hosszú kisebb körön azonos céllal. A magasságkülönbség 440 méter. A közben megérkezett lengyelekkel együtt 7 nemzet, — 10 férfi és 5 női csapata — indult. Ugyanitt futották a csehszlovák I. osztályú bajnokságot 20 férfi és ugyanennyi női csapattal. A Magyar Népköztársaság színeiben a Természetbarát Szövetség két csapata indult: Maácz Benedek — Horvát Lóránt a 2-es rajtszámmal és Fehér Miklós— Kővári Endre a 9-es rajtszámmal. A célba elsőnek a kánikula elől kirándulók sorfala között a svéd női, majd a 4-es rajtszámú svéd férficsapat futott be. A „Cél"-t jelző transparens alá befutott cseh női és 10-es rajtszámú csehszlovák férfi csapat után már csak a harmadik helyben reménykedhettünk. Az NDK csapata után váratlanul a 9-es rajtszámú Fehér — Kővári együttes futott a célba, majd Maácz és Horváth a 2-es rajtszámmal. Így az egyik csapatunk valóban megszerezte a harmadik helyet. Az első helyezett svéd csapat ideje 1 óra 59 perc, a csehszlovákoké 2:21, a magyaroké 2:38. A verseny a környék nagy eseménye volt, a városokat fellobogózták, a magyar csapat (balról Jobb- Maácz, Fehér!,avári. Horváth résztvevőket a helyi szervek ünnepséggel, az úttörők virággal fogadták. A díjkiosztás a Spindlerovi Myl-Ъеп, a záróünnepély Prágában volt. Az első három befutott értékes díjakat és valamennyi résztvevő ajándékot kapott. ■ * A versenyhez néhány elvi megállapítást szeretnék fűzni (a szakmai tanulságokat más helyen beszéljük meg): A tájékozódási verseny igen sportszerű, nagy fizikai állóképességet, a terep és a térkép jó ismeretét, a helyzet gyors felismerését igénylő sportfeladat. Nem azonos azzal, amit nálunk a turistaság, a természetbarát mozgalom általános célkitűzéseként határoztunk meg. A követelmények nagyok, ezért elsősorban a fiatalok sportja, az idősebbeké a rendezés igen sokoldalú munkája. Helyes, hogy nálunk a Természetbarát Szövetség keretébe illesztették. Innen meríti az utánpótlást és a verseny után érdeklődő fiatalok megismerkednek a térképpel, a tereppel és így megmaradnak egyszerű turistának, vagy vezetőnek — vagy, ha erővel és akarattal bírják, eljuthatnak a nemzetközi követelményekig is. A tájékozódási verseny sportja része lehet a mi testnevelési és sportéletünknek, ha megfelelően foglalkozunk vele. De sem nálunk, semi más a szocializmust építő országban nem pótolhatja méreteiben azt a célt, amelyet a Párt, a KISZ, a SZOT és az MTST vezetői tűztek a Természetbarát Szövetség elé, a természet megismerésén és megszerettetésén át, a kollektív módon gondolkodó és cselekvő tömegek nevelését, az új szocialista ember kialakítását. E. J. ra) NÉHÁNY SZÓ A TÁJÉKOZÓDÁSI VERSENYRŐL