Turista, 1961 (7. évfolyam, 8-11. szám)

1961-08-01 / 8. szám

Kisnána várromjait A gyöngyösi autóbusz felejthetetlen szép tájon robo­gott velünk. Hazánk egyik leghíresebb borvidékét lát­juk, de nem sokáig, mert az erdők, rétek, völgyek és bér­cek közelebb jönnek az országúthoz, a szőlővidék eltű­nik, s már meg is álltunk Kisnána község tanácsházánál. Keressük a régi várromot, akaratlanul is az első­ pil­lanatra a közeli Hosszúhegy éles gerincét vizsgáljuk, majd a Bükköstető s a szomszéd Messzelátóhegy hívo­gató tisztásait kémleljük, de rom nincs. Autóbuszunk tova robogott, nézzük a falut, s egyszerre előttünk áll a vár, alig száz méterre a házak mögött. Sírvidéki vár a hegyek tövén. Átsietünk az Ördögvályú patak hídján, s ott állunk a várdomb alatt. Gyümölcsösök, szántók ölelik körül az 5—6 m magas várdombot. Négyzet alakú terü­lete alig nagyobb egy fél holdnál. A hajdani árok nyoma körös-körül kivehető. Elsőnek egy öregtorony fogad, magassága 15—16 m lehet. Szinte sértetlennek látszik. A déli oldalon 5 m magasan kis gótikus ablak, keleten nagyméretű gótikus bejárat és két ablak. Dongaboltoza­tos terem van a földszinten, a hajdani csigalépcső he­lyén keskeny helyiség. Az emeletre itt csak a madár mehet fel. Közel az öregtoronyhoz keletre van a régi vár zömök kaputornya, melyre karcsú hatszögletes tornyot épí­tettek később. E karcsú gót torony ellentéte a tömör öregtoronynak. Négy széles, faragott csúcsos ablak díszíti. Megkapóan szép így romjaiban is, pompás faragottkő falfelületeivel, s gazdag tagozatú párkányzatával. A haj­dani várépület falaira tetőt húztak, s az most a község mozija. A gótikus torony mellett falmaradványok omlanak. A község felől a középkori vár külső fala látható, de az udvar gondozatlan: galagonya, kökény, vadrózsa, tövi­ses mácsonya bokrok átjárhatatlan őserdeje fedi a sok törmeléket, mely alatt értékes épület- és vármaradvá­nyok rejtőznek. Az udvar rendbehozatala társadalmi munkával könnyen megoldható lenne, védő ráfalazással a romokat is meg lehetne menteni. A várárok kitisztí­tása, a bozót kiirtása, a környezet artisztikus kialakítása után e vármaradványokat a Dél-Mátra legszebb kirán­duló­helyévé lehetne varázsolni. A torony emeletei szinte felkínálkoznak turistaszállásnak, vagy múzeumnak. A vár története nem mond különösebb eseményeket. A tatárjárás után készült, első tulajdonosa az Aba nem­zetségbeli Kompolthi család, mely az Anjouk uralko­dása alatt emelkedik nagybirtokossá. A XV. században számos oklevél emlékezik meg a várról, 1445-ben maga az országgyűlés is foglalkozott vele. A vár megerősítését rendeli el, feltehetően a husziták térhódítása miatt volt erre szükség. 1596 után az egri basa leromboltatja falait, az öregtornyot meghagyja figyelő őrhelynek. Az alacsonyabban fekvő huszárvár helyén most fiatal szilvás van, s mi ott megpihenünk. Századokkal ezelőtt vadvizek, mocsarak ölelték körül a kis várat, a nyárfák mögött csordogáló ördögvályú patak akkor még nem kerülte el hűtlenül, mint most. Régi dolgokról beszélge­tünk, s a közelgő felhők játékát nézzük, majd a torony­ablak finom kőcsipkéiben gyönyörködünk. Előttünk a múltról regélő romok, háttérben a Mátra csodálatosan szép élő színfalai, a kékbe tűnő erdőkoszorúzta bércek. Érdemes ide eljönni. Pataki Ferenc 24 A MAGYAR CSAPAT a harmadik helyen A­z­lasz-Svájcban ren­dezett nemzetközi tájéko­zódási versenyen a magyar válogatott a negyedik he­lyen végzett. Egy jelentke­zési pontot felcserélt és bár az ideje jó volt, kiesett. A július 2-i csehszlovákiai nemzetközi tájékozódási versenyen két csapat kép­viseli a magyar színeket és minden okunk megvan, hogy reménykedjünk... * Prágából autóbusz vitte a finn, svéd, bulgár, az NDK, a magyar és a helyi csapatok versenyzőit és résztvevőit a Csehország északi határát szegélyező Krkonos-hegységbe Har­­rachovba. A versenyt az innen nyugatra fekvő Ji­­zerka-hegységben a Deszna folyó duzzasztásából kelet­kezett tó közelében rendez­ték. A légvonalban 12,3 km-es távot kör alakú pályán je­lölték ki, a nőkét 8,3 km hosszú kisebb körön azo­nos céllal. A magasságkü­lönbség 440 méter. A köz­ben megérkezett lengyelek­kel együtt 7 nemzet, — 10 férfi­ és 5 női csapata — in­dult. Ugyanitt futották a csehszlovák I. osztályú baj­nokságot 20 férfi és ugyan­ennyi női csapattal. A Magyar Népköztársa­ság színeiben a Természet­­barát Szövetség két csapa­ta indult: Maácz Benedek — Horvát Lóránt a 2-es rajtszámmal és Fehér Mik­lós— Kővári Endre a 9-es rajtszámmal. A célba el­sőnek a kánikula elől ki­rándulók sorfala között a svéd női, majd a 4-es rajt­számú svéd férficsapat fu­tott be. A „Cél"-t jelző transpa­­rens alá befutott cseh női és 10-es rajtszámú cseh­szlovák férfi csapat után már csak a harmadik hely­ben reménykedhettünk. Az NDK csapata után várat­lanul a 9-es rajtszámú Fe­hér — Kővári együttes fu­tott a célba, majd Maácz és Horváth a 2-es rajtszám­mal. Így az egyik csapa­tunk valóban megszerezte a harmadik helyet. Az első helyezett svéd csapat ideje 1 óra 59 perc,­­ a csehszlovákoké 2:21, a­­ magyaroké­ 2:38. A verseny a környék­­ nagy eseménye volt, a vá­­­­rosokat fellobogózták, a­­ magyar csapat (balról Jobb- Maácz, Fehér!,­­a­vári. Horváth résztvevőket a helyi szer­vek ünnepséggel, az úttö­rők virággal fogadták. A díjkiosztás a Spindlerovi Myl-Ъеп, a záróünnepély Prágában volt. Az első há­rom befutott értékes díja­kat és valamennyi résztve­vő ajándékot kapott. ■ * A versenyhez néhány el­vi megállapítást szeretnék fűzni (a szakmai tanulsá­gokat más helyen beszél­jük meg): A tájékozódási verseny igen sportszerű, nagy fizi­kai állóképességet, a terep és a térkép jó ismeretét, a helyzet gyors felismerését igénylő sportfeladat. Nem azonos azzal, amit nálunk a turistaság, a természet­­barát mozgalom általános célkitűzéseként határoz­tunk meg. A követelmé­nyek nagyok, ezért elsősor­ban a fiatalok sportja, az idősebbeké a rendezés igen sokoldalú munkája. He­lyes, hogy nálunk a Ter­mészetbarát Szövetség ke­retébe illesztették. Innen meríti az utánpótlást és a verseny után érdeklődő fiatalok megismerkednek a térképpel, a tereppel és így megmaradnak egyszerű turistának, vagy vezetőnek — vagy, ha erővel és aka­rattal bírják, eljuthatnak a nemzetközi követelménye­kig is. A tájékozódási verseny sportja része lehet a mi testnevelési és sportéle­tünknek, ha megfelelően foglalkozunk vele. De sem nálunk, semi más a szocia­lizmust építő országban nem pótolhatja méreteiben azt a célt, amelyet a Párt, a KISZ, a SZOT és az MTST vezetői tűztek a Természetbarát Szövetség elé, a természet megisme­résén és megszerettetésén át, a kollektív módon gon­dolkodó és cselekvő töme­gek nevelését, az új szocia­lista ember kialakítását. E. J. ra) NÉHÁNY SZÓ A TÁJÉKOZÓDÁSI VERSENYRŐL

Next