Természettudományi Közlöny 1875 (7. évfolyam, 65-76. füzet)
1875-08-01 / 72. füzet
Megjelenik minden hónap tizedikén,harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal , időnként fametszetű ábrákkal illusztrálva. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. HAVI FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. E folyóiratot a társulat tagjai az évdíj fejében kapják ; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam előfizetési ára 5 forint. 72-ik füzet. 1875. AUGUSZTUS. vii. kötet. XIX. A LÉGÁRAMLÁSOKRÓL. (Előadatott az 1875 május 8-ikán tartott természettudományi estélyen.) Nincs talán kellemetlenebb időjárás, mint a szeles idő, kivált midőn a havat vagy az utczák porát szemünk közé veri. Pedig e kellemetlenség szülője épen az, aki a kellemetességek egész özönével áraszt el bennünket : a Nap. Különben van e tárgynak költői oldala is: „a susogó szellők, zephirek, meg az ordító viharok, orkánok", költői kifejezések. A görög-római klasszikus korban, midőn a természet erőit Jupiternek, Neptunnak stb. nevezték, a szeleknek is meg volt a maguk arok Aeolus személyében. Azt tartották róla, hogy tömlőkben tartja a szeleket s tetszése vagy a szükség szerint hol egyiket, hol másikat bocsátja szabadon, hogy végig nyargaljon a Földön. Homér Odysseájában olvassuk, hogy a barangoló Odysseus Aeolus szigetére bukkan, ki őt nyájasan fogadja s tömlőbe zárván a kedvezőtlen szeleket, a tömlőt Odysseus gondjaira bizza, hogy így biztosan hazájába juttassa. De az őrködésben Odysseus — közel már a czélhoz — kifárad, elalszik ; ez alatt kísérői az árboczhoz kötözött tömlőt kivágják, s a kiszabaduló szelek a hajót elverik Ithaka partjairól. Íme ez az anemológia történetének őskora. A hírneves görög bölcs, Aristoteles, meteorológiájának Ilik könyvében, eléggé világosan kimondja abbeli nézetét, hogy a szeleket a Nap szüli. Tanítványai s követői, Theophrastus, Plinius stb. megelégedtek a mester által elért eredményekkel, azt tovább nem sejtették. Századok teltek el, míg a 17-ik század vége felé (1686) Halley határozottan megállapítja, hogy a szeleket a Nap okozta felszálló áramok létesítik. Hadley (1735) már a passzátok elméletét dolgozza ki. E század második tizedében pedig Dove — korunk legnagyobb meteorológusa — "a szelek forgási törvényének" megállapításával Földünk egész szélrendszerének alapját tette le.* 19*