Természettudományi Közlöny 1878 (10. évfolyam, 101-112. füzet)
IV TARTALOMJEGYZÉK. — A napfoltok és a protuberantiak szakaszossága. 357. — Vulkán, az újonnan felfedezett bolygó. 433. — A marsholdak átmérői. 434. — ÉLETTAN ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGY. Az állati szervezet állandó hőmérsékének mechanikai alapfeltételei. 28. — A fehérje szerepe és sorsa a szervezetben. 89. — Minő viszonyban áll a verítékelválasztás az idegrendszerrel? 113. — Van-e a szemfog és a szem közt valami viszony? 114. — Az oxygén hatásáról. 160. — A konyhasó jelentősége a táplálkozásban. 197. —A nevelés befolyása az egészségre. 221. — A szem befolyása a szervezet anyagcseréjére. 319. — Van-e a besózásnak befolyása a hús tápértékére? 320. — Hogyan lehet az ember és az állatok mozgató erejével gazdálkodni ? 396. — A tyúktojás meszes héjának magatartása a költés alatt. 398. — Az emberi tápszerek tápanyag-tartalma, viszonyítva a piaczi árakhoz. 434. — A táplálkozás kérdéséhez. 436. — GAZDASÁGTAN. Minő vetőmagot használjunk? 30. — A növények gyökérképző képessége. 31. — Háromvirágú rozs. 115. — A szerb tövis. 161. — Vetőmagvizsgáló és növényélettani kísérleti állomás Magyar-Óvárott. 238. — A csírázás elősegítése. 276. — Új búzafaj. 276. — A szőlőfürtök érése. 359. — A szőlőlevelek szerepe a must képződésénél. 360. — Egy régi trágyadomb helye. 360. — A földi giliszta mint munkás. 399. — A kenderkócz trágyaértéke. 400. — Gazdasági kísérleti állomások. 438. — A különböző csontlisztek trágyaértéke. 438. — A magyar és angol búza. 473. NÖVÉNYTAN. Az indiai sója bab. 32. — A virágok alvása. 33. — A chlorophyll vastartalmáról. 68. — A növényhonosítás 1877-dik évben a budapesti állatkertben. 116. — Az alsóbb rendű gombákról. 130. — Norvégia égalja és növényvilága. 145. — Az alsóbb rendű gombák tekintettel a ragályos betegségekre és a közegészségügyre. 179. — A zöld növények által kilehelt oxygén és a légzés. 199. — Mire volna máris alkalmas a városligeti artézi kút vize? 239. — A botanikai műnyelvről. 277. — Növényhonosítás a budapesti állatkertben. 278. — A rovarevő növények kérdéséhez. 321. — Hogyan gyarapodott a növények ismerete? 321. — Prairie Csongrádmegyében. 347. — Az összekötő vasút és Budapest flórája. 400. — Magyar fanevek az Árpádházi királyok alatt. 401. — TERMÉSZETTAN. A telephonról. 34. — Hirlapiróink természettudományi ismeretei. 36. — Az utolsó gáz. 69. — Megemlékezés Ruhmdorffról. 72. — A villanyszikra sikamlása. 119. — A telephon-ébresztő. 121. — Victor Regnault. 162.— Julius Robert Mayer, a mai hőelmélet egyik megalapítója. 264. — A