Természettudományi Közlöny 1879 (11. évfolyam, 113-124. füzet)

1879-08-01 / 120. füzet

M egjelenik min- IP n n U Ú 0 H n m m r T n n If I M Y r áén hónap tizedi- kén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal; időn- 1 MIVIFJÜ/IL 1 1 U U U M A IN I I E íolyóiratot a tár­•»!•» tagjai az év­ r /ArZT ÄltUUT d­ij fejében kapják ; NEM TAGOK RÉSZÉRE I­VV/LllJVll 1 . a 3Q ívből álLÓ K­L ) / I­­/NY ként fametszetű áb- HAVI FOLYÓIRAT egész évfolyam elő­rákkal illusztrálva. KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. fizetési ára 5 forint. XI. KÖTET. 1879. AUGUSZTUS. 120-« FÜZET. XVIII. A TUDOMÁNYOS LÉGUTAZÁSOKRÓL. Midőn a múlt század végén — 1783-ban — Montgolfier találmányának híre támadt, mind a tudomány, mind a kereskedelem és közlekedés mind a hadászat saját czéljainak előmozdítását várta tőle. A találmányhoz nagy remények fűződtek. Midőn erről a nagy Franklin véleményét kérdezték, — ki akkor Párisban tartózkodott, — igen ügyesen azt felelte : „C'est l'enfant qui vient de naître".* Ha eddigelé a vérmes remények nem teljesültek is, de a tudo­mánynak, főleg a meteorológia terén, nem csekély szolgálatot tett. Ha a légkör felsőbb rétegeinek természeti viszonyairól akartak tudomást szerezni, mielőtt e czélra a léggömböt használták volna, magas hegyeket kellett megmászni. A megfigyelés ezen módja azonban nem csak nagy erkölcsi, hanem egyszersmind nagy physi­kai erőt is kiván.­­ Megemlíthetjük Saussure természetbúvárt, ki tudományos kísérletek tételére a Mont-Blanc-ot 1787 aug. 2-ikán megmászván, fontos adatokkal gazdagította a tudományt. — Hum­boldt a Chimborazzo hegyén 1802 június havában Bon­plan­d­tól kisérve 5878 méterig hatolt fel. Ugyanezen a hegyen később (1831-ben) Boussingault 6004 méterig emelkedett fel. A hegyek megmászása nagy fáradsággal járván, a léggömb annyival inkább látszott czélszerűnek, minthogy vele, — habár nem minden veszély nélkül — még sokkal magasabbra lehet emelkedni. Charles, Pilatre de Rozie­r, Blanchard és mások utazásait nem véve számba, melyek inkább csak tüntetésekre voltak szánva, legelőször Robertson­t kell meg­említenünk, kinek utazá­saiból a tudomány némi hasznot húzhatott. Az első kísérlet, melyet Hamburgban e század elején (1803-ban) akart tenni, nem sike­rült. Közvetetlenül a felemelkedés előtt vihar támadt, mely a lég­gömb köteleit elszaggatta, a gömböt fölragadta és egy óra alatt 14 német mérföldre vitte. A léggömb azonban megkerült, s így 1803 jul. 18-ikán barátjával, I. Koest-tel verőfényes napon felemel­kedett. * Újszülött gyermek. Természettudományi Közlöny, XI. kötet. 1879.­ ­9

Next