Természettudományi Közlöny 1900 (32. évfolyam, 365-376. füzet)

IV Datiiiiiiiy—Horiisitzky mára való rovarok megölésének módja 428. — A madártömés elsajátítása 428. — Madártojás meghatározására szolgáló munkák 428. — Az állattani szakosztály üléseiről 45, 118, 199, 252, 364, 536. Dalmady Z. A déli sarkvidék hőmérsék­lete 107. — A különböző világító sugarak hatása az élő­lényekre 297. — Az olaj mint a pestis orvossága 313. — A zse­latin-selyem 313. — A XX. század hajója 313. — A méh és az eső 356. — A zöld levelek szénsavmegkötő tehet­sége 583. — Más értékek mint a mieink 349*. — Az arzenikum mint az állati test alkotórésze 395. Rezsinyi G. Uj fűtőeljárás gázzal (200). Dietz II. A színes fény hatása a növények fejlődésére 299. — A Wehnelt-féle áram­szakgató 1*62*. Elitz II. A megifjodás jelenségei az állat­országban 1*. — Megemlékezés Mihal­kovics Gézáról (45).­­— Haeckel »Kunst­formen der Natur« czimű munkájáról (45). — A véglények nagysága és meg­figyelésekre szükséges nagyítás 428. — A természet művészi alkotásai 557*. — A tyúktojás megtermékenyítéséről 596. — A sósvizek faunája (200), 1*1­9.*­á­ró Eötvös K­. A mágnesi inklináczióról a mult időkben (246). Erdős J. A poklosság kérdéséhez 651. Fábry J. Egy névtelen botanikus 1­86. Farkas G. A harmonikus felhangok kelet­kezése 373.­­ A Tartini-féle differen­cziális és a Helmholtz-féle szummácziós hangok keletkezése 373. Farkas Gy. A fizika köréből (113­. Farkas .). A baktériumok a közegészség­ügy szolgálatában 99. Feichtinger S. Esztergom flórája (363). Fekete J. Vízmedencze benépesítése vízi növényekkel 261. A növénycserepek zöld moszatjáról 710. — Gleditschia-mag ve­tése 710. Ferenczy I. A tehéntej eltartása 205. Fialotvski K­. Észrevétel a Winterl-féle Indexre 314. — Magyar növények elter­jedése (482). — Megedződött fügefácskák a Gellérthegyen (537). A kikiricsvirágú Sternbergia (703). Filarszky N. A luczfenyőnek (Picea excelsa Link) alakváltozásai (199). P 165*. — A tátravidéki Alpinetum (537). Fischer A. Kisebb gipszszobrok védelme 485. Fiak­ II. Pécsi Lukács és botanikai műve 456*. — A budapesti füvészkert legelső botanikai Indexei 493. Fodor J. Czukorgyárakból eredő vizek vizsgálata 259. Francé R. Az amerikai vízi jáczint 25*. Gabnay F. A bölcső 62.*— A halak mint vízi növények terjesztői 110. — A játék­baba 377­. — A rovarok vedlése mint védekezés az élősdiek ellen 418. —­Macska dajkálta kis kutya 426. —­ A színes fény hatása az amőbákra 521. — A tiszta oxigén a közgazdaságban 522. — A denevér életmódjáról 526. —­ A hús és a tojás tápláló értékéről 527. — Hálójával hurczolkodó pók 592. — Léggömbös rovar 642. Gáti II. A villámhárítóról szóló munka 315. — A lecsapó villám hatása 708. Genersich V. Konzervált húsneműek hosz­szabb élvezete 262. Geneze S. A pók és a rovarevő növény 415. — Némely sejtprobléma mai állása 325*. Gorka S. A Coleopterák bélcsövéről (118). — A szervezetek mivoltáról 489. —• Az öszvér termékenységéről 653. Götz I. A folyami rák idegei (113). Grittner A. Elhomályosult üregek 708. Guszilian­ J. Az agy felszínének morfoló­giájáról (44). Györfy M. Olajos palaczkok tisztítása 50. Györy I. A jó termőföld alkotó részei 52. — Kuruzsló kenőcs 148. — Műtrágya alkalmazása tormatermesztésre 206. A formál beszerzése 206. —­ Gomba­konzerválás 258. — Műtrágya, mint a gyümölcs czukortartalmának elősegítője 259. — Savtól származott folt eltávolí­tása a márványlapról 261. — A fahamu mint trágyaszer 316. — A kalium-hyper­manganicum és a rézkénpor mint a liszt­harmat ellenszere 318. Györg­y. Adatok az 1738. évi pestis tör­ténetéhez 347. Halász A. Az alkoholizmus gyógyítása vérsavóval 189. — A gümőkór gyógyí­tása 295. — A színes fény hatása az idegrendszerre 299. — A méreg és a sündisznó 303. — Az anyag élete 417. — Az alkohol útja a vérben 477. — A cseppfolyós levegő hőmérsékletének ha­tása a baktériumokra 642. — Egy vak szagló tehetsége 698. — A szoptató állat és kölyke közti viszony 705. ; Harnisch G. A fény és árnyék hatása a növényekre 105. Hegyféteg K. Ingadozás a madarak tavaszi érkezésében 86. — A Bjelasnicán 187. — A zivatarok napi periódusa 396­. — A barométer romlása 190. Heller .4. A fizika történetírásának felada­tai Pl. Herman D. Caverna mortis 57. — A do­roszlói halász­szerszám eredete 255, 366. — A fürj védelme 430. — A madarak szüzén szülése 541. — A gimpli átvedlése feketére 542. Hollós 1.. Adatok gombáink ismeretéhez (363), 320* 1*183. Ilorusitzky 11. Az agro-geológiai fölvéte­lekről 242.

Next