Természettudományi Közlöny 1903 (35. évfolyam, 1-4. pótfüzet)
1903-02 / 1. pótfüzet
Megjelenik évenként PÓTFÜZETEK E folyóiratot a tár' négy füzetben, ha- A sulat tagjai évi 2 három nagy nyolczadrét TERMÉSZETTUDOMÁNYI ráfizetéssel kapják, ívnyi tartalommal . T/Är7TATTrrTAr? előfizetési ára, a Téridőnként szövegközi JAVJZJIJUINI ÍTSZímészettud. Közlönyábrákkal illusztrálva. ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT. nyel együtt: 12 K XXXV. KÖTETHEZ. 1903. FEBRUÁRIUS 1. PÓTFÜZET. A termékenyítés problémája.* A termékenyítés szóval kapcsolatos fogalmak minden bizonynyal azokban a régen elmúlt időkben keletkeztek, mikor az emberek magokról és eredetekről gondolkodni kezdtek , ezért a termékenyítés fogalma nem a természetbúvárok mélyreható vizsgálataiból, hanem ez elmélkedésekből szűrődött le. A tudományos búvárlatok később elsősorban azon igazság felismerésével tágították a fogalom körét, hogy új egyének képződésekor a két nemnek összeműködése az élővilágban mindenütt el van terjedve s nemcsak az emberre és felsőbbrendű állatokra jellemző, miként kezdetben gondolták, hanem az összes élőlényekre. A megfigyelések hosszú sorozata megmutatta, hogy a legalsóbbrendű férgek fejlődése ugyanazon törvényeknek van alávetve, mint a felsőbbrendű állatoké, sőt, hogy a növényekben is megvan a hím és női nem közti ellentét, s hogy a növényi petesejt is csak akkor indul fejlődésnek, ha a hím ivari elemmel jutott szorosabb kapcsolatba. Végül a mikroszkóp a szabad szemmel láthatatlan legegyszerűbb egysejtű szervezetek sorában is hasonló jelenségeket, párosodás-folyamatokat tárt a búvárok elé. A termékenyítő folyamatok érdekes voltának és a további fejlődésre való fontosságának megfelelőleg, a természetvizsgálók és filozófusok beláthatatlan serege foglalkozott kezdettől fogva a termékenyítés problémájával ; mindamellett mégis csak a XIX-ik század utolsó negyedében pillanthattunk némileg lényegébe. Hertwig Oszkár volt az első, aki 1875-ben a tüskésbőrűekhez tartozó tengeri sün (Strongylocentrotus lividus Brdt.) petéin megfigyelte mindazon változásokat, melyek a spermatozoával való találkozás után folytak le bennök. Az ilyenfajta megfigyelésekre még ma sem ismerünk e petéknél alkalmasabb tárgyat a megfigyelésre. A tengeri sün petéi igen kicsinyek, átmérőjök a milliméternek alig tizedrészét teszi, ezért olyan átlátszók, hogy szerkezetök minden különös elbánás nélkül élő állapotban is igen világosan látható. Tisztán felismerhető, hogy minden pete egy-egy sejt, mely sze m Boveri Tivadar, würzburgi egyetemi tanárnak a német orvosok és természetvizsgálók hamburgi gyűlésén tartott előadása nyomán. Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz 1903.