Természettudományi Közlöny 1911 (43. évfolyam, 521-544. füzet)
vonulása 276. — Magyar csillagászok a XVIII. században 651. — A halak hallása 164. Engler K. A petróleum keletkezéséről (Czakó I.) 184. Entz B. A külső élősdiek mint fertőző betegségterjesztők 473*, 515*. — A baczillus-gazdák szerepe a betegségek terjesztésében SOI*. — A vérbaj okozója 105*. Ifj. Elitz G. Egy édesvízi Gymnodiniumról (115). — Alsóbbrendű vízi állatok meghatározására alkalmas művek 799. — Jég alatt telelt götelárvák (826). — Hydrát pusztító Amoeba (826). Fabinji K. A festőanyagokról 05*. — A színképelemzés és alkalmazásai 241*. Fabiu A. Az élelmi- és táplálószerfélék ellenőrzésének fontossága 724. Farkas G. Miért nem ad a klarinét páros félhangokat? 117. Állatok bonczolása miért kevésbbé veszélyes, mint az emberi hullák bonczolása? 576. Fehér J. Párta nélküli és egyéb rendellenességet mutató szarkalábvirágok (154). — Rendellenes virágú Capsella bursapastoris (156). — Melandryum album négykaréjú pártalevéllel (156). — Pelorius Linaria vulgaris előfordulása Budapesten, (282). Fröhlich K. Általános nézőpontok a földmágnességi vizsgálatokban (Bauer L.A.) 577. Fucskó M. Virágbiológiai megfigyelések a Campanulákon (153). — Az Atriplexmagvak polimorphismusa és csirázóképessége (282). H. Gabnay F. A kátrány mérgező hatása a kambiumra (281). — Hangszerfák (282). — A tabasir 503. Gáspár h. A brazíliai gyémántok 732. Gass Gy. A Campbell-féle talajmivelés 488. Gáyer Gy. Az erdei fenyőerdő mint a pusztai növényzet menedéke P143. Gombocz E. Adatok a magyar botanika újabb történetéhez. I. közlemény (283). Gorka S. A rádiumsugarak hatása a csirasejtekre 48. — A trópusi napfény hatása 55. — A különböző szinű sugarak hatása a növények szénasszimilácziójára 55. — A szél átlagos sebessége különböző magasságban 55. Az ember testének fluortartalma 111.—Az enzimeket kisérő fehérjék védő hatása 112. — A lappangó élet és az életjelenségek folytonosságának tétele 148. — A vízben oldott táplálóanyagok szerepe a halak táplálkozásában 149. — A kőszén magától való meggyuladásának oka 150. A virágos csirásnövények fajainak száma 197. — A geológiai időszámítás (Waither J.) 625. — Az ember testének rádióaktivitása 695. — Desztillált víz hatása a halpeték fejlődésére 698. A levegő oxigénmennyiségének hatása a baktériumokra és más mikroorganizmusokra 698. — A gyalogláskor felhasznált energia 763. — A sebészet újabbkori vívmányai (Voelcker F.) 769. Az elpárologtatott tengervíz mennyisége 796. — Az ivarmirigyek hatása a másodlagos nemi különbségek kifejlődésére 820. — Az aviatikusok betegsége 921. - A kőzetek radioaktivitása 946. — Földrengés Dél-Németországban 947. — A biogenetikai alaptörvény jogosultsága 956. — Az agyfüggelék élettani feladata P138. — A la chapelles-i ősember agyveleje P190. Gruiumann L. Magyar növénynevek szótára (154). Grész L. A luminográfia 147. — A gyémánt fölismerésének egyszerű módja 275. — A vulkáni kitörések újabb elmélete 277. — A rádiumsugarak színváltoztató ereje 766. Gróf B. A fekete csikbogár női ivarkészülékének morphológiája (115). Gróh Gy. A korpa üszögspóratartalmának mennyiségi meghatározása (435). Halmi Gy. Éghetetlen czelluloid előállítása 362. — A fahulladékok ipari értékesítése 364. A neuengammeni földgáz héliumtartalma 402. — A széndioxidipar fejlődése és közgazdasági jelentősége 433. — A ballongázok gyári előállítása 617. — Papiros gyártása kókuszdiórostból 823. Bankó B. A házi galamb petevezetékének szerkezete és működése (114).— Adatok a magyarországi Planariák faunájának ismeretéhez (115). Hankó V. Preusz Mór, a „pasztőrözés" feltalálója 915. Hegyfoky K. Az örökös tavasz hona 268. Mi indítja meg a madárvonulást? 428. — Nedves esztendők 492. — A búza aratása 647. A levegő hőmérséklete a Sonnblick-csúcson és a Nagy-Alföldön 824. Heklits I. Az elektromosság hatása a növényekre és az elektrokultura 416. Herman O. Az északi búvármadár előfordulása Szempczen (Pozsonymegye) 368. Hollós L. Magyarországból ismeretlen gombák Kecskemét vidékéről (154). Adatok Tolna vármegye flórájához(155). Horusitzky H. Barlangjaink újabb kincse 716. Horváth B. A sulfurylchlorid és a thionylchlorid hatása a tellurra (435).