Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 125-128. pótfüzet)

1917-08 / 125-126. pótfüzet

Megjelenik éven­ként négy füzet­ben, három nagy nyolczadrét ív­nyi tartalommal, időnként szöveg­közi ábrákkal il­lusztrálva. K­ PÓTFÜZETEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNYHÖZ. ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT. E folyóiratot a társulat tagjai évi 3 K. ráfizetéssel kapják ; előfize­tési ára, a Ter­mészettud. Köz­lönynyel együtt, 15 K. XXIX. KÖTETHEZ. 1917. AUGUSZTUS 1­2. (CXXII—CXXIII.) PÓTFÜZET. Báró Eötvös Loránd geofizikai mérései és jelentőségük. BÁRÓ EÖTVÖS LORÁND egyetemi tanár geofizikai mérései iránt az érdeklődés egyre szélesebb körben nyilvánul, még pedig nem csupán a fizikusok és geodéták, hanem újabban a geológusok és bányászok körében is, a­kik e módszert gyakorlati czélokra óhajtják felhasználni.­ Időszerűnek tartom tehát e méréseknek kissé részletesebb ismertetését. Éppen ezért nem­csak e mérések lényegét, hanem kivitelüknek módját, valamint a belőlük vonható következtetéseket is részletezni kívánom, továbbá röviden összefog­lalni óhajtom e vizsgálatoknak különböző irányú jelentőségét, valamint a kül­földi szakköröknek ily irányú tevékenységét. A mérések gerinczét és zömét tulajdonképpen az Eötvös-féle gravitá­cziós eszközzel, a torziós mérleggel végzett megfigyelések alkotják. Ezeket szervesen kiegészítik a nehézségi erőre vonatkozó szokásos meghatározások és a földmágneses megfigyelések. BÁRÓ EÖTVÖS LORÁND a nehézségi erő tanulmányozásával régóta foglalkozik. Első ilyfajta mérései a laboratóriumban történtek, azután egyes próbák a Sághegyen 1891-ben, majd a Gellérthegy aljában, Szentlőrinczen és Budapesten, valamint Budapest környékének egyes helyein. Az első részlete­sebb felvételt 1901-ben a Balaton jegén végeztük. Azóta a részletes fölvételek folytonosan, még pedig egyre jobban szélesbedő mederben folynak. 1907-ig a Magyar Tudományos Akadémia, illetve DR. SEMSEY ANDOR bőkezű támogatása tette lehetővé e mérések végzését, ez időtől kezdve pedig az állam nagymértékű anyagi támogatása biztosítja folytatásukat. A szabadban való fölvételek és az e czélra szervezett mérési expedícziók vezetése már kezdettől fogva e sorok írójának feladata. Jelen czikkemben főleg és elsősorban az EÖTVÖS-féle eszközzel és a vele végzett megfigyelésekkel kívánok foglalkozni, bevezetésképpen azonban szükségesnek tartom, hogy általában a nehézségi erőről, valamint annak szokásos meghatározásáról megemlékezzem. Mi a nehézségi erő ? Az az erő, a­melynek egyik megnyilvánulása, hogy a testeknek súlyuk van, vagyis hogy a vízszintes alapra bizonyos nyomással . E közlemény is tulajdonképpen a szerzőnek azt az előadását tartalmazza, a­melyet folyó évi április hó 16.-án a „Selmeczbányai Gyógyászati és Természet­tudományi Egylet" fölkérésére a bányászati és erdészeti főiskolán tartott. Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz 1917.

Next