Természettudományi Közlöny 1918 (50. évfolyam, 689-712. füzet)
1918-03-01 – 03-15 / 693-694. füzet
A CHEMIAI IPARRAL KAPCSOLATOS TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. 147 czéljaira szállított chemiai készítmények ára, s nagy részüket Németország szállította. Részletesebb és 1914-ből való adataink vannak Olaszország chemiai iparának állapotáról. Olaszországban a chemiai ipar czéljait mintegy 170 millió líra támogatja. Ebből 65 millió lírát a trágyagyártás, 40 milliót az elektrochemiai ipar, 60 milliót a chemiai készítmény- és gyógyszergyártás köt le. E mellett Olaszország körülbelül 110 millió lírával adózik évente a külföldnek, főleg Németországnak. Mégpedig a trágyaanyagokért 40, szerves festékekért 20, marószódáért 10, szerves savakért 8,9 és szervetlen készítményekért mintegy 20 millió lírát fizet ki. Tetemesen kedvezőbb chemiai ipari termékek tekintetében Amerika kereskedelmi mérlege. Ugyanis míg Németország Amerikába, 1913-ban, körülbelül 60860000 dollár értékű terméket szállított, addig ő Amerikából 156060000 dollár értékűt kapott, miből következik, hogy Amerika javára 95180000 dollár esik. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a nagy többlet nem Amerika fejlettebb chémiai iparát bizonyítja, és míg Németország chemiai készítményekkel és gyártmányokkal látta el az Egyesült Államokat, addig az Egyesült Államok főként nyersanyagokat szállítottak Németországba. Érték szerint a réz és a zsír 107 millió dollárral, a nyers benzin és a tisztított petróleum 141 millió dollárral, a nyers foszfát, ásványi kenőolaj, oleomargarin, terpentingyanta és terpentinszesz 22-74 millió dollárral szerepel. Már a háború kitörése előtt az angolok is, a francziák is, idegességgel állapították meg, hogy a chemiai gyáripar terén náluk hanyatlás, a németeknél föllendülés mutatkozik. Egyelőre még büszkeséggel hivatkoztak reá, hogy a tudományos chémia alapját főleg franczia és angol tudósok rakták le. Nem tagadtak meg kisebb érdemeket a németektől sem , de az atomelméletet, az elektrolízis törvényeit, a szabad iónok föltevését, a radioaktivitás fölismerését, mint a franczia és az angol szellem felsőbbrendűségének bizonyítékait tolták homloktérbe. A chemiai nagyiparban is az angolok és a francziák jártak elől. Az 1862.-i londoni világkiállításon 762 kiállító vett részt chemiai termékekkel; közülök 200 angol, 115 franczia volt, míg Németországból, Ausztriából, a Vámegyesületből, a kereskedelmi városokból, együttvéve, csak 136 kiállító jelent meg. Angliának különösen chemiai nagyipara, melyen a víztől mentes és a kristályos nátriumkarbonátot, a nátriumhidrokarbonátot és klórmeszet értjük, már 50—60 évvel ezelőtt is fejlett volt és azóta sem hanyatlott. A szódagyártás módját azonban nagy részben át kellett alakítania, mert a LEBLANC-féle eljárás a SOLVAY-félével nem bírt versenyezni. Az első mesterséges szerves festéket, az analin-bíbort vagy mauveint, véletlenségből PERKIN állította elő még 1856-ban és gyártására ugyanazon év augusztus havában kapott szabadalmat. Az iparilag értékesíthető analin- 10*