Természettudományi Közlöny 1918 (50. évfolyam, 689-712. füzet)

1918-03-01 – 03-15 / 693-694. füzet

A CHEMIAI IPARRAL KAPCSOLATOS TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK. 147 czéljaira szállított chemiai készítmények ára, s nagy részüket Németország szállította. Részletesebb és 1914-ből való adataink vannak Olaszország chemiai iparának állapotáról. Olaszországban a chemiai ipar czéljait mintegy 170 millió líra támogatja. Ebből 65 millió lírát a trágyagyártás, 40 milliót az elektro­chemiai ipar, 60 milliót a chemiai­ készítmény- és gyógyszer­gyártás köt le. E mellett Olaszország körülbelül 110 millió lírával adózik évente a külföldnek, főleg Németországnak. Még­pedig a trágyaanyagokért 40, szerves festékekért 20, marószódáért 10, szerves­ savakért 8,9 és szervetlen készítményekért mintegy 20 millió lírát fizet ki. Tetemesen kedvezőbb chemiai ipari termékek tekintetében Amerika kereskedelmi mérlege. Ugyanis míg Németország Amerikába, 1913-ban, körülbelül 60860000 dollár értékű terméket szállított, addig ő Amerikából 156060000 dollár értékűt kapott, miből következik, hogy Amerika javára 95180000 dollár esik. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a nagy többlet nem Amerika fejlettebb chémiai iparát bizonyítja, és míg Németország chemiai készítményekkel és gyártmányokkal látta el az Egyesült­ Államokat, addig az Egyesült­ Államok főként nyersanyagokat szállítottak Németországba. Érték szerint a réz és a zsír 10­7 millió dollárral, a nyers benzin és a tisztított petróleum 141 millió dollárral, a nyers foszfát, ásványi kenőolaj, oleomargarin, terpentingyanta és terpentinszesz 22-74 millió dollárral szerepel. Már a háború kitörése előtt az angolok is, a francziák is, idegességgel állapították meg, hogy a chemiai gyáripar terén náluk hanyatlás, a németeknél föllendülés mutatkozik. Egyelőre még büszkeséggel hivatkoztak reá, hogy a tudományos chémia alapját főleg franczia és angol tudósok rakták le. Nem tagadtak meg kisebb érdemeket a németektől sem , de az atomelméletet, az elektrolízis törvényeit, a szabad iónok föltevését, a radioaktivitás fölismerését, mint a franczia és az angol szellem felsőbbrendűségének bizonyítékait tolták homloktérbe. A chemiai nagyiparban is az angolok és a francziák jártak elől. Az 1862.-i londoni világkiállításon 762 kiállító vett részt chemiai termékekkel; közülök 200 angol, 115 franczia volt, míg Németországból, Ausztriából, a Vámegyesületből, a kereskedelmi városokból, együttvéve, csak 136 kiállító jelent meg. Angliának különösen chemiai nagyipara, melyen a víztől mentes és a kristályos nátriumkarbonátot, a nátriumhidrokarbonátot és klórmeszet értjük, már 50—60 évvel ezelőtt is fejlett volt és azóta sem hanyatlott. A szódagyártás módját azonban nagy részben át kellett alakítania, mert a LEBLANC-féle eljárás a SOLVAY-félével nem bírt versenyezni. Az első mesterséges szerves festéket, az analin-bíbort vagy mauveint, véletlenségből PERKIN állította elő még 1856-ban és gyártására ugyanazon év augusztus havában kapott szabadalmat. Az iparilag értékesíthető analin- 10*

Next