Természettudományi Közlöny 1920 (52. évfolyam, 731-754. füzet)
1920-05-01 – 06-15 / 739-742. füzet
tésem rövidre fogását teszi kötelességemmé. Az egyes tételek összehasonlító szembeállítása helyett ennélfogva csak a végső eredményt óhajtom a t. Közgyűlés előtt megvilágítani, a való helyzetet előidézett okokkal egyetemben. A részletekről úgyis elég bőven tájékoztat a nyomtatásban előterjesztett zárószámadás és vagyonmérleg. Az 1918. évi zárószámadás szerint összes bevételünk 690986 K 38 fillér, összes kiadásunk 550127 K 46 fillér volt, és így az évet 140858 K és 92 fillér fölösleggel zártuk. Egészen más azonban a kép, ha ezt a kedvezőnek látszó eredményt közelebbről tekintjük meg. A bevételből ugyanis 20000 K a Földhitelintézettől folyó kiadásaink fedezésére vett kölcsön és 203120 K 10 fillér a vásárolt értékpapirosok névértéke. Ha ezeket a bevétel főösszegéből levonjuk, 467866 K 28 fillér marad meg igazi bevétel gyanánt. Ámde ennek is nagyon jelentékeny része, 237361 , 74 fillér, örökítő és pártoló tagdíj, alapítvány természetű adomány, hagyaték, kutatóalap, továbbá a szakosztályok folyóiratára szánt alapítvány czímén folyt be, tehát el nem költhető. Ezt is levonva a bevételi főösszegből, az elkölthető, vagyis kiadásaink fedezésére fordítható bevétel 230004 K 54 fillérre csökken. Szemben áll ezzel 550127 K 46 fillér összes kiadás. Ebből is le kell vonnunk az értékpapírvásárlásra fordított 199813 K 13 fillért, hogy a valóságos kiadást megkaphassuk. Ennek számértékéül ilyképpen 350314 K 95 fillér adódik ki. Levonva ezt az összeget az igazi bevételből, 117551 K 95 fillér marad, mint az 1918. év fölöslege. Valóságos fölösleg ez, mert hiszen bevettük, birtokunkban van. Ámde mivel láttuk, hogy 237861 K 74 fillér folyt be mint el nem költhető alapítvány, ennélfogva annyinak kellett volna a fölöslegnek lennie, hogy valósággal ne legyen deficitünk. Amennyivel kevesebb volt a fölösleg ennél, annyi, vagyis 120309 , 79 fillér hiány jelentkezik a rendes kezelésben. Az 1919. év összes bevétele a zárószámadásban 247696 K, összes kiadása 291652 K 79 fillér, a hiány tehát 43956 K 79 J. A bevételből levonva az alapítvány természetével bíró 29810 K-t, marad mint kiadásaink fedezésére fordítható bevétel 217886 K. Ha ezt az összeget állítjuk szembe az összes kiadással, akkor a fentinél jóval nagyobb összeg, 73766 , 79 fillér adódik ki, mint a rendes kezelésben mutatkozó hiány, melyet a körülbelül 50 ezer K értékű kifizetetlen számla kerek számban 124 ezer koronára növel. A két esztendő 244 ezer koronás deficitje elkerülhetetlenné tette, hogy a pénzügyi bizottság és a választmány az orvoslás módozatait komoly megfontolás tárgyává tegye. A kiadások megszorítása a papirosnak, a nyomtatás költségeinek és általában valamennyi kiadási tételnek ugrásszerű, rohamos emelkedésével szemben teljesen lehetetlenné vált ; maradt tehát mint egyetlen lehető módja az egyensúly helyreállításának : a bevételek nagyobb arányú emelése. A tagdíjaknak és egyéb illetékeknek másfél év előtti emelése a gátló körülmények következtében nem segíthetett a helyzeten. A bevételek emelkedtek ugyan, ha csak a legfontosabb tételt, a tagsági díjakat veszszük, az 1917. évi 104 ezer és az 1918. évi 99 ezer K-ról 117 ezer K-ra, s a többi tételeknél is mutatkozott emelkedés, ez azonban korántsem volt, nem lehetett akkora, mint amennyit vártunk. Nem lehetett, mert a vörös rémuralom okozta idegen fegyveres megszállás mind nagyobb és nagyobb területére terjedt ki hazánknak, napról-napra több tagtársunkat szakítván el a velünk való érintkezés lehetőségétől. Folyton szűkült az a terület, ahonnét a tagdíjak beérkezhettek, míg végül a múlt év augusztusának elején kormányunk a postai pénzküldemények fölvételét és továbbítását teljesen beszüntette. Csaknem az év végéig tartott ez a keserves állapot, amelynek jellemzésére elég azt az adatot fölemlítenem, hogy mindössze 4726 volt az egész összeg, amely tagtársainktól a múlt év utolsó hónapjában posta útján hozzánk beérkezett. Jelentékenyen csökkentette bevételünket az is, hogy értékpapirosaink a múlt év folyamán úgyszólván semmi kamatot nem hoztak. Elestünk a rendes államsegélytől is. Ennek ellenében a kiadások egyes tételeinél óriási emelkedés mutatkozott. Legjellemzőbb a Közlöny költségeinek hihetetlen arányú növekedése. Az 1915. évi 41 ezer, az 1916. évi