Tervgazdasági értesítő, 1949 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1949-10-24 / 1. szám
4 TERVGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1949 október 24. jövedelmezőségi-, áruforgalmi- és pénzügyi terveket, valamint az összefoglaló adatokat és mutató számokat nov 10-ig kell beadni. Az összes nagy- és kiskereskedelmi közületi vállalatok terveket kötelesek készíteni, tekintet nélkül arra, mely minisztérium főfelügyelete alá tartoznak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a belkereskedelmi tervutasítás még nem tartalmazza az ú. n. szolgáltatásokat nyújtó, illetőleg vállalkozás jellegű szakmák tervkészítési utasítását. Az ilyen szakmák (pl. szállítmányozás, könyv- és lapkiadás, élelmezési, közraktári, mozgóképüzemi, ingatlanközvetítő, fuvarlevélfelülvizsgáló stb. vállalatok) tervkötelezettei számára külön tervutasítás fog kiadásra kerülni, amelynek alapján teljesítményi tervek készülhetnek. Az egészségügyi és szociálpolitikai, népoktatási és népművelési, építés és községfejlesztési részletterveket a szaktárcák, illetőleg az érintett országos hivatalok készítik el. Az ebbe a körbe tartozó közületi vállalatok terveiket a szaktárcák kötelesek összesítés végett beadni okt. 25-ig. A közületi vállalatok egyelőre csak beruházási és felújítási terveket kötelesek készíteni. A részlettervek elkészítése céljára rendszeresített összes hivatalos tervnyomtatványok az Irodaszerellátó N. V. (V., Aulich u. 1.) közületi nyomtatványelosztó raktárában, a termelési és anyagtervek elkészítésénél felhasználható egységes árujegyzék pedig a Könyvterjesztő N. V.-nél (VIII., József körút 29.) szerezhető be. Rendbírság alkalmazása a saját regyében végzett beruházások során elkövetett mulasztások miatt (0370/I./130) Az állami népgazdasági terv készítése és végrehajtása tárgyában kiadott 4.244/1949. (194.) M. T. számú rendelet az Országos Tervhivatal elnökének 3.000. forintig terjedhető rendbírság kiszabására ad módot a vétkes személlyel szemben, ha a népgazdasági terv végrehajtásának ellenőrzése során mulasztás vagy egyéb szabálytalanság nyer megállapítást. Jelenleg legnagyobb a felelőtlenség az ú. n. saját régióben végzett beruházások körében, ezért az olyan beruházásoknál kíván a rendbírságolás lehetőségével élni, melyeket a terv kezdeményezett saját vállalkozásként bonyolít le, amelyeknél tehát a mulasztásokért, elsősorban a megvalósítás határidejének elmulasztásáért a felelősség főként magát a beruházót terheli. Saját régiében történő beruházásoknál műszaki megvalósítás igazolása (0370/I./138) A Gazdasági Főtanács 166/4/1949. G. F. számú határozata értelmében saját eszközből (saját régieben) történő beruházás esetén az előző havi kiutalás elszámolása alkalmával a műszaki megvalósítás fokát az illetékes szakminiszter, illetőleg az általa kijelölt szerv állapítja meg. A szakminisztériumok az igazolással általában a vállalat felett felügyeletet gyakorló központot bízták meg. Miután a Nehézgépipari Központ megszűnik, a Nehézipari Minisztérium kívánságára hozzájárulok ahhoz, hogy közvetlenül a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá kerülő, alant felsorolt 11 vállalatnál a műszaki megvalósulás fokának igazolása a vállalatvezető hatáskörébe utaltassák. A 11 üzem neve a következő: MÁVAG, Budapest; MÁVAG, Diósgyőr, „D“-gyár; Ganz Hajógyár, Budapest; Ganz Készülékgyár (EVRIL) stb.; Ganz Hubert és Sigmund; IKARUS (Uhri Testvérek); Ganz Villamossági gyár, Budapest; Magyar Waggongyár, Budapest; Rock Gépgyár; Láng Gépgyár; Ganz Waggongyár, Budapest. Jelen leiratom mindazon más esetben is alkalmazható, ahol valamely vállalat közvetlenül az érdekelt tárca felügyelete alá van rendelve. Üzemi orvosi rendelők létesítésének engedélyezése (0370/I./99) Az ötéves tervben üzemi orvosi rendelők kizárólag a népjóléti minisztérium javaslatára és felügyelete mellett létesíthetők, s a felmerülő költségek az egészségügyi és szociálpolitikai keretet terhelik. Amennyiben az üzemek, vállalatok részletterveikbe üzemi orvosi rendelők létesítését beiktatják, az erre vonatkozó terveket és előirányzatot haladéktalanul közölni kell a Tervhivatal egészségvédelmi osztályával, mely a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodik. A C 188-as szabvány kötelező használata a villamosiparban (9.173/47/1949) Az Országos Tervhivatal anyaggazdálkodási osztálya a vörösrézzel való takarékosság fokozottabb megvalósítása érdekében a szabványrendelkezések által érintett felhasználók felügyeleti szerveihez az alábbi rendelkezést küldte meg: „Felhívom t. Címet, hogy a hatáskörébe tartozó üzemeket és vállalatokat utasítsa a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (Budapest, V., Honvéd utca 22.) kiadásában megjelenő C 188-as számú szabvány használatára. Ezen szabvány szabályozza az alumíniumnak és ötvözeteinek a villamosiparban való felhasználsát, illetve a vörösréznek az elektromosiparban való korlátozottabb felhasználását. Megjegyzem, hogy a szabvány használatát az Anyag- és Árhivatal 1947 január 20-án 20.002/1947. számú rendeletével kötelezővé tette. Felhívom Cím figyelmét arra, hogy a hivatkozott szabvány használatát folyó évi október 1-től kezdődőleg anyaggazdálkodási osztályom útján ellenőriztetni fogom. Tájékoztatásul közlöm, hogy e szabvány szövege a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél rendelkezésre áll.“ Tűzifa felhasználásának korlátozása a sütőiparban (10.164/13/1949) A 4.092/1949. (126.) Korm. számú rendelet értelmében a fatüzelésre berendezett üzemi sütőiparosok, illetve pékek kötelesek áttérni a széntüzelésre. A rendelet 5. §-a engedélyezi a füstcsatornák koromleégetéséhez, valamint a begyújtáshoz tűzifa felhasználását, ennek mennyisége azonban legfeljebb a hetenként felhasznált szénmennyiség egyhatoda lehet. Az Országos Tervhivatal a felhasználható tűzifa menynyiségét a Földművelésügyi Minisztérium Országos Közellátási Hivatal IX. főosztályához fenti szám alatt intézett, folyó hó 14-én kelt rendelkezésével úgy módosítja, hogy folyó évi október hó 1-től a sütőiparosok, illetve pékek a hetenként felhasznált szénmennyiség legfeljebb egytized részének megfelelő tüzifamennyiséget használhatnak fel. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a koromképződés nem olyan mérvű, hogy annak leégetéséhez külön famennyiség volna szükséges. A módosító rendelkezésről a Tüzelőanyagkereskedelmi N. V. is értesítést kapott. Ha a sütőiparosnak, illetve a péknek egyéb célra (kemencefenék felújítás, perecsütés stb.) tűzifára van szüksége, ehhez tűzifa kiutalását kell kérnie. A kérelmet esetenként kell az Élelmezési Ipari Dolgozók Szervezete (ÉDOSz) véleményével ellátva a Könnyűipari Minisztérium illetékes osztályához benyújtani. Sütőiparos, illetve pék tűzifát Budapesten a TÜKER N. V. és MESZHART telepein, vidéken ezenkívül a Tüzelőszer és Építőanyagkereskedelmi N. V. telepein vásárolhat. Téglaféleségek forgalmának szabályozása Tekintettel arra, hogy az ország különböző pontjain a középítkezéseket végző nemzeti vállalatoknál átmeneti téglahiány jelentkezett és sok esetben téglaszükségletüket csak távolabbi helyen fekvő téglagyárakból tudták fedezni, az Építésügyi Minisztérium a Tervhivatal jóváhagyásával 41.767/1949. Ill/b. és 42.525/1949. Ill/b. szám alatt folyó évi augusztus 12-én, illetve 17-én az összes tégla- és cserépgyárak részére rendelkezéseket adott ki. Ezen rendelkezések értelmében a nemzeti vállalatok részére téglafélék továbbra is szabadon kiadhatók. Minden egyéb jelentkező szükséglet csak anyagigénylési lapon, az Építésügyi Minisztérium anyaggazdálkodási osztályának előzetes felszabadítása mellett teljesíthető. Harmadosztályú és törmeléktégla kiadható. Az első- és másodosztályú falazó-téglából egy jelentkező legfeljebb 500 drb-ot kap-