Tervgazdasági értesítő, 1970 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1970-02-24 / 1. szám

A termelés technikai bázisának fejlesztésével és a munkaszervezés javításával dolgozzák ki a munkaterme­lékenység gyorsabb növelésének programjait. Átgondolt vállalati munkaszervezési és bérpolitikai intézkedésekkel szabadítsák fel a vállalaton belüli felesleges, nem kellően foglalkoztatott munkaerőt és alakítsák ki azokat a felté­teleket, amelyek a vállalaton belül, illetve a vállalat hatáskörében a munkatermelékenység gyors, tartós növe­léséhez szükségesek. Úgy kell e programokat elkészíteni, hogy a személyi jövedelmek növekedése erősebben kap­csolódjék az egyéni teljesítményekhez és erősödjék a vállalati személyi jövedelmek munka szerinti diferenciá­­lódása. A gazdasági növekedés üteme és a termelés fejlesztése A IV. ötéves terv irányelvei­t figyelembe véve a nép­gazdaság termelői erőit és fejlesztési lehetőségeit — a fej­lődést jellemző legfontosabb mutatók tekintetében az alábbi növekedéssel számolnak: Fenti előirányzatokban a gazdaságpolitikai célokkal összhangban kifejezésre jut, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásán belül az ötéves terv időszak alatt a fogyasztás-felhalmozás aránya — 1970. évhez képest — számottevően nem változik. A felhalmozásra fordított eszközök volumene a nem­zeti jövedelem növekedésénél valamelyest alacsonyabb ütemben emelkedhet, ezen belül azonban a beruházások növekedése megközelíti a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Az irányelvek szerint a szocialista szektor beruházá­saira — 1968. évi árszinten számolva — a IV. ötéves terv időszakában kb. 425—450 milliárd Ft-ot lehet fordítani. Ez kb. egyharmaddal több, mint a III. ötéves terv beru­házási­­volumene. A termelő célú beruházások volumene a III. ötéves terv időszakához képest kb. 18—23%-kal emelkedik és 329—344 milliárd Ft-ot tesz ki. A termelő beruházásokon belül az állami költségvetésből finanszírozott beruházások aránya fokozatosan csökken, a vállalati és a hitelforrásoké emelkedik. A nem termelő területek fejlesztésére a III. ötéves terv­ben felhasznált kb. 52 milliárd Ft-tal szemben a IV. ötéves terv időszakában 46—56%-kal több, kb. 73—81 milliárd Ft jut. A nem termelő beruházásokban az irányelvek a lakásépítés gyorsítását tekintik központi feladatnak. A beruházásoknál az egyik fő feladat a pénzügyi források és a beruházási javakat előállító kapacitások közötti ága­zati és területi egyensúly összehangolt biztosítása. E két követelmény egyidejű érvényesítése egyrészt megkívánja a beruházási kereslet növekedésének megfelelő keretek között való tartását, a gondos és takarékos beruházási politikát, másrészt az építő- és építőanyagipari kapacitá­sok, valamint az építési tevékenységgel összefüggő egyéb termékek gyártó­ kapacitásának gyors fejlesztését. A beruházási célokra rendelkezésre álló anyagi-műszaki eszközök behatároltsága miatt igen fontos, hogy felhasz­nálásuk hatékonysága jelentősen növekedjék és a legfon­tosabb célok megvalósítását segítsék elő. A nemzetközi kapcsolatok bővítésére irányuló szándé­kot fejezik ki a külkereskedelmi előirányzatok, amelyek a forgalom továbbra is gyors bővülését veszik számításba. A termelés és a lakosság ellátásához szükséges import emelkedésének alapfeltétele az exportképesség további javulása. Az export tervezett növekedése — az 1970. évi várható szintet figyelembe véve — javuló belső ellátás és gazdaságosság mellett nagy feladatok elé állítja a válla­latokat. A termelő ágak fejlődése A tervezett nemzeti jövedelem eléréséhez­ az irányelvek az ipari termelés évenkénti 6,0—6,5%-os, öt év alatt össze­sen 34—37%-os növekedésével számolnak. A termelés növekedésének a termelő kapacitások, az anyag- és a munkaerőellátás oldaláról — intenzív műszaki fejlesztés mellett — meg vannak a lehetőségei, de a realizálás fel­tétele az ipari termelés összetételének nagymértékű vál­tozása és javulása. A termelés szerkezetének javítása érdekében a központi szabályozás az ötéves tervidőszakban erősíteni fogja a kereslet termelést befolyásoló hatását. Ebből következőleg gyorsabb lehet a fejlődés azoknál a vállalatoknál és szö­vetkezeteknél, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a piac változó, igényeihez, gyorsítják műszaki fejlődésüket, javítják termékeik minőségét és korszerűségét, növelik tevékenységük eredményességét. Az e követelményeknek eleget tenni nem tudó vállalatoknál viszont nehézségek léphetnek fel a kapacitások kihasználásában, a gyártmá­nyok értékesítésében és ezek következtében a vállalati dolgozók jövedelmének növekedésében. A szabályozó rend­szer az ez irányú differenciálódást és ezáltal a termelési struktúra változtatását elő fogja segíteni. A korszerű technológiák, termelési és szervezési mód­szerek szélesebb körű alkalmazása az új tervidőszak egyik elsődleges feladata. Ez megköveteli a műszaki fejlődé­sünkben már rendelkezésre álló kutatási-fejlesztési bázi­son, elsősorban a hazai és nemzetközi kutatási eredmé­nyek minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a fejleszté­sek átfutási időtartamának és ráfordításainak csökken­tését, a kutatás és műszaki fejlesztés koncentrálását olyan témákra és programokra, amelyek megoldásai leghatéko­nyabban szolgálják a népgazdasági érdekeket. A gyártmány és gyártástechnológia színvonalának javí­tása érdekében: — növelni kell a korszerű alapanyagok és előgyártmá­­ny­ok termelését; — meg kell gyorsítani az elavult állóeszközök kiselej­tezését; — tovább kell szélesíteni a specializációt, a termelési kooperációt mind hazai, mind szocialista, mind tőkés viszonylatban; — fokozni kell a magas színvonalú félkésztermé­kek gyártását; — szélesebb körben, gyorsabban kell alkalmazni a ter­melési folyamatok automatizálását; — gyorsítani kell a nehéz fizikai munkát igénylő és munkaigényes területek (anyagmozgatás, raktározás) gé­pesítését. Az ipar termelési struktúrájának megváltoztatására irányuló célkitűzések a fejlesztést szolgáló beruházások tervezhető megoszlásában is kifejezésre jutnak. Ipari be­ruházásokra 1968. évi árakon számolva öt év alatt össze- A növekedés 1975/1970. Megnevezés éves összes növ. üteme % 1970 — 100 Nemzeti jövedelem 5,5—6,0 130—134 ebből: ipar hozzájárulása 7,0—7,4 140—143 Fogyasztás 5,2—5,5 129 130 Felhalmozás 5,4—5,9 130—133 Reáljövedelem, (egy főre) 4,7—5,0 126—127 Reálbér (egy keresőre)­­ 2,8—3,2 115—117 Ipari termelés 6,0—6,5 134—137 Építőipar termelése 8,0—9,0 147—154 Mezőgazdaság termelése (1971—75/1966—70) 2,8—3,2 115—117 Kiskereskedelmi áruforgalom 6,3—7,0 138—140 Export: rubel viszonylatban 7,5—8,0 142—146 dollár viszonylatban 5,5—6,5 130—135 Import: rubel viszonylatban 8,0—8,5 145—150 dollár viszonylatban 5,0—6,0 128—132 Beruházás (1971—75/1966—70) 4,9—5,7 127—132

Next