Tervgazdasági értesítő, 1970 (22. évfolyam, 1-11. szám)
1970-02-24 / 1. szám
A termelés technikai bázisának fejlesztésével és a munkaszervezés javításával dolgozzák ki a munkatermelékenység gyorsabb növelésének programjait. Átgondolt vállalati munkaszervezési és bérpolitikai intézkedésekkel szabadítsák fel a vállalaton belüli felesleges, nem kellően foglalkoztatott munkaerőt és alakítsák ki azokat a feltételeket, amelyek a vállalaton belül, illetve a vállalat hatáskörében a munkatermelékenység gyors, tartós növeléséhez szükségesek. Úgy kell e programokat elkészíteni, hogy a személyi jövedelmek növekedése erősebben kapcsolódjék az egyéni teljesítményekhez és erősödjék a vállalati személyi jövedelmek munka szerinti diferenciálódása. A gazdasági növekedés üteme és a termelés fejlesztése A IV. ötéves terv irányelveit figyelembe véve a népgazdaság termelői erőit és fejlesztési lehetőségeit — a fejlődést jellemző legfontosabb mutatók tekintetében az alábbi növekedéssel számolnak: Fenti előirányzatokban a gazdaságpolitikai célokkal összhangban kifejezésre jut, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásán belül az ötéves terv időszak alatt a fogyasztás-felhalmozás aránya — 1970. évhez képest — számottevően nem változik. A felhalmozásra fordított eszközök volumene a nemzeti jövedelem növekedésénél valamelyest alacsonyabb ütemben emelkedhet, ezen belül azonban a beruházások növekedése megközelíti a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Az irányelvek szerint a szocialista szektor beruházásaira — 1968. évi árszinten számolva — a IV. ötéves terv időszakában kb. 425—450 milliárd Ft-ot lehet fordítani. Ez kb. egyharmaddal több, mint a III. ötéves terv beruházásivolumene. A termelő célú beruházások volumene a III. ötéves terv időszakához képest kb. 18—23%-kal emelkedik és 329—344 milliárd Ft-ot tesz ki. A termelő beruházásokon belül az állami költségvetésből finanszírozott beruházások aránya fokozatosan csökken, a vállalati és a hitelforrásoké emelkedik. A nem termelő területek fejlesztésére a III. ötéves tervben felhasznált kb. 52 milliárd Ft-tal szemben a IV. ötéves terv időszakában 46—56%-kal több, kb. 73—81 milliárd Ft jut. A nem termelő beruházásokban az irányelvek a lakásépítés gyorsítását tekintik központi feladatnak. A beruházásoknál az egyik fő feladat a pénzügyi források és a beruházási javakat előállító kapacitások közötti ágazati és területi egyensúly összehangolt biztosítása. E két követelmény egyidejű érvényesítése egyrészt megkívánja a beruházási kereslet növekedésének megfelelő keretek között való tartását, a gondos és takarékos beruházási politikát, másrészt az építő- és építőanyagipari kapacitások, valamint az építési tevékenységgel összefüggő egyéb termékek gyártó kapacitásának gyors fejlesztését. A beruházási célokra rendelkezésre álló anyagi-műszaki eszközök behatároltsága miatt igen fontos, hogy felhasználásuk hatékonysága jelentősen növekedjék és a legfontosabb célok megvalósítását segítsék elő. A nemzetközi kapcsolatok bővítésére irányuló szándékot fejezik ki a külkereskedelmi előirányzatok, amelyek a forgalom továbbra is gyors bővülését veszik számításba. A termelés és a lakosság ellátásához szükséges import emelkedésének alapfeltétele az exportképesség további javulása. Az export tervezett növekedése — az 1970. évi várható szintet figyelembe véve — javuló belső ellátás és gazdaságosság mellett nagy feladatok elé állítja a vállalatokat. A termelő ágak fejlődése A tervezett nemzeti jövedelem eléréséhez az irányelvek az ipari termelés évenkénti 6,0—6,5%-os, öt év alatt összesen 34—37%-os növekedésével számolnak. A termelés növekedésének a termelő kapacitások, az anyag- és a munkaerőellátás oldaláról — intenzív műszaki fejlesztés mellett — meg vannak a lehetőségei, de a realizálás feltétele az ipari termelés összetételének nagymértékű változása és javulása. A termelés szerkezetének javítása érdekében a központi szabályozás az ötéves tervidőszakban erősíteni fogja a kereslet termelést befolyásoló hatását. Ebből következőleg gyorsabb lehet a fejlődés azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak a piac változó, igényeihez, gyorsítják műszaki fejlődésüket, javítják termékeik minőségét és korszerűségét, növelik tevékenységük eredményességét. Az e követelményeknek eleget tenni nem tudó vállalatoknál viszont nehézségek léphetnek fel a kapacitások kihasználásában, a gyártmányok értékesítésében és ezek következtében a vállalati dolgozók jövedelmének növekedésében. A szabályozó rendszer az ez irányú differenciálódást és ezáltal a termelési struktúra változtatását elő fogja segíteni. A korszerű technológiák, termelési és szervezési módszerek szélesebb körű alkalmazása az új tervidőszak egyik elsődleges feladata. Ez megköveteli a műszaki fejlődésünkben már rendelkezésre álló kutatási-fejlesztési bázison, elsősorban a hazai és nemzetközi kutatási eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a fejlesztések átfutási időtartamának és ráfordításainak csökkentését, a kutatás és műszaki fejlesztés koncentrálását olyan témákra és programokra, amelyek megoldásai leghatékonyabban szolgálják a népgazdasági érdekeket. A gyártmány és gyártástechnológia színvonalának javítása érdekében: — növelni kell a korszerű alapanyagok és előgyártmányok termelését; — meg kell gyorsítani az elavult állóeszközök kiselejtezését; — tovább kell szélesíteni a specializációt, a termelési kooperációt mind hazai, mind szocialista, mind tőkés viszonylatban; — fokozni kell a magas színvonalú félkésztermékek gyártását; — szélesebb körben, gyorsabban kell alkalmazni a termelési folyamatok automatizálását; — gyorsítani kell a nehéz fizikai munkát igénylő és munkaigényes területek (anyagmozgatás, raktározás) gépesítését. Az ipar termelési struktúrájának megváltoztatására irányuló célkitűzések a fejlesztést szolgáló beruházások tervezhető megoszlásában is kifejezésre jutnak. Ipari beruházásokra 1968. évi árakon számolva öt év alatt össze- A növekedés 1975/1970. Megnevezés éves összes növ. üteme % 1970 — 100 Nemzeti jövedelem 5,5—6,0 130—134 ebből: ipar hozzájárulása 7,0—7,4 140—143 Fogyasztás 5,2—5,5 129 130 Felhalmozás 5,4—5,9 130—133 Reáljövedelem, (egy főre) 4,7—5,0 126—127 Reálbér (egy keresőre) 2,8—3,2 115—117 Ipari termelés 6,0—6,5 134—137 Építőipar termelése 8,0—9,0 147—154 Mezőgazdaság termelése (1971—75/1966—70) 2,8—3,2 115—117 Kiskereskedelmi áruforgalom 6,3—7,0 138—140 Export: rubel viszonylatban 7,5—8,0 142—146 dollár viszonylatban 5,5—6,5 130—135 Import: rubel viszonylatban 8,0—8,5 145—150 dollár viszonylatban 5,0—6,0 128—132 Beruházás (1971—75/1966—70) 4,9—5,7 127—132