Tervgazdasági értesítő, 1971 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1971-01-05 / 1. szám
2 TERVGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1971. január 5. vet készítenek. A tanácsok terve saját gazdasági programjuk. A tanácsok középtávú és éves terveket dolgoznak ki. Alapvető tervforma a középtávú terv. Az éves terv a középtávú terv célkitűzéseinek adott éves ütemét pontosítja, a szükséges korrekciókat tartalmazza, a feladatokat nagyobb mélységben dolgozza ki, mint a középtávú terv. A középtávú tervek megalapozása céljából a fővárosi és a megyei tanácsok egyes ágazatokra hoszszútávú javaslatot, tervkoncepciót is készíthetnek. 2. A népgazdasági terv a tanácsok számára — egyrészt általános eligazítást ad, valamint a népgazdaság egészét érintő fontosabb gazdaságpolitikai és területfejlesztési koncepciót határoz meg; — másrészt saját tervük kidolgozásához a népgazdasági terv alapján, az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított szabályozókat, néhány célkitűzésre pedig fővárosi és megyei (megyei jogú városi) tanácsonként kötelező előírásokat állapít meg. A népgazdasági terv számításba veszi a tanácsok önáló döntési jogkörébe tartozó azokat a gazdasági, fejlesztési célkitűzéseket is, amelyek az ágazati tervekkel kapcsolatosak. 3. A tanácsok terve tartalmazza a tanácsok fejlesztési célkitűzéseit, illetve a fejlesztési célok megvalósításához szükséges anyagi eszközöket. A tanácsok terve elsősorban a lakosság alapvető lakás- és kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítése érdekében — az alábbiakat foglalja magában: a) a tanács irányítása alatt álló költségvetési intézményhálózat és a kommunális ellátottság fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket; b) a tanácsi bér- és szövetkezeti lakásépítés célkitűzéseit; c) a tanács felügyelete alatt működő szolgáltató jellegű vállalatok azon feladatait, amelyeket a tanács állapít meg számukra; az árutermelő vállalatok és a tanács anyagi vonatkozású kapcsolatait; d) a nem tanácsi szervekkel közösen megvalósítandó létesítményekkel kapcsolatos kötelezettségeket; e) a tanács felügyelete alatt álló lakossági ipari és egyéb szolgáltatás színvonalára vonatkozó célkitűzéseket; f) a külön jogszabályokban meghatározott előirányzatokat (középfokú beiskolázás terve, a tanács felügyelete alá nem tartozó szervek számára biztosított juttatás stb.). Az anyagi-műszaki folyamatok és azok pénzügyi megalapozásának összhangja, továbbá a terv komplex jellegének biztosítása érdekében a tanácsok terve bemutatja a költségvetésben előirányzott összegeket, amelyek a költségvetési intézmények felújítási alapjának, valamint a tanácsi, vállalati kezelésben levő lakóházak felújítási és karbantartási előirányzatának központi kiegészítését, továbbá a tanácsi út-, hídfenntartás és korszerűsítés előirányzatait tartalmazzák. Ugyancsak bemutatja a tanácsok terve a fejlesztési alap forrásait. 4. Az Országos Tervhivatal elnöke a tanácsi tervek kidolgozásának módszerére a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok számára kötelező előírásokat ad. A kötelező előírások betartásával a tanácsok minden szinten saját hatáskörükben határozzák meg tervük kidolgozásának módszerét és részletes tartalmát. 5. A tanácsi tervek kidolgozása az alábbi két ütemben történik: A) Az első ütemben a) az Országos Tervhivatal a népgazdasági terv központi koncepcióinak az érvényesítése céljából — az ágazati minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel) együttműködve kialakított — orientációt, információt és tervmetodikai előírást ad a tervező munkához a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok számára, s ennek kapcsán közli a kötelezően jóváhagyandó előírásokat is; b) a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok kidolgozzák a tervükre vonatkozó javaslatukat. A fővárosi és a megyei tanácsok javaslatukat megküldik az Országos Tervhivatalnak, valamint az érintett ágazati minisztériumoknak (országos hatáskörű szerveknek), javaslatuk magában foglalja a tervüket érintő kötelező előírások körét is. A megyei tanácsok javaslatai elkülönítetten tartalmazzák a megyei jogú városok javaslatát is; c) az Országos Tervhivatal — az ágazati minisztériumok (országos hatáskörű szervek) véleményére figyelemmel — a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok képviselőivel megtárgyalja és a kötelező előírásokra vonatkozóan egyezteti a tanácsok javaslatát; d) az Országos Tervhivatal — az 1044/1970. (X. 15.) Korm sz. határozat 8., 9. és 10. pontjaiban foglaltaknak megfelelően — a népgazdasági tervben javaslatot tesz a Kormányhoz a tanácsokat érintő kötelező előírások, a Pénzügyminisztérium pedig — a népgazdasági tervvel összhangban —• az állami költségvetés keretében a fejlesztési alap költségvetési szabályozói és az állami hozzájárulás megállapítása céljából. Amennyiben a tanácsi tervjavaslatoknak a népgazdasági tervvel való egyeztetése során a kötelező előírások tekintetében az Országos Tervhivatal, valamint a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok között véleményeltérés van, a vitát a Kormány dönti el. B) A második ütemben a) a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok — a népgazdasági terv, illetve az állami