Tervgazdasági értesítő, 1974 (26. évfolyam, 1-14. szám)

1974-01-10 / 1. szám

1. szám TERVGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ­ jek alapján az erőművek maximális mértékben használnak fel hazai szenet, és a szénhidrogén fel­­használásában a minimumra törekednek.­­ A nehézipari miniszter utasítja a gázszol­gáltató vállalatokat, hogy a fűtési idényben a la­kosság és a kommunális fogyasztók igényeinek ki­elégítésére biztosítsanak elsőbbséget, és a téli csúcsfogyasztási időszakban az energiaellátás ér­dekében az ipari fogyasztók gázvételezését szük­ség esetén korlátozzák. 3. Jóváhagyja az 1974. évben befejezésre ke­rülő egyedi nagyberuházások jegyzékét és az 1974. évben megkezdhető egyedi nagyberuházások jegy­zékét azzal, hogy ezek kivitelezése a beruházási javaslatok jóváhagyása után kezdődhet meg. Jó­váhagyja továbbá egyes egyedi nagyberuházások 1974. évi ráfordításainak felső határát, a célcso­portos és egyéb állami beruházásoknak az állami költségvetést terhelő előirányzatait. Hozzájárul 1974-től fejlesztési kölcsön nyújtásá­hoz a Székesfehérvári Könnyűfémmű Présmű fejlesztésének I. üteméhez. Jóváhagyja a vállalati beruházásokhoz nyújtott közvetlen állami költségvetési támogatás 1974. évi mértékét. Tudomásul veszi a vállalati beruházásokhoz 1974. évben nyújtott közvetett állami támogatá­sok mértékét és formáját. Jóváhagyja a tanácsok célcsoportos beruházá­sainak előirányzatát. 4. Jóváhagyja a lakossági jövedelmeket érintő alábbi intézkedéseket: 4.1 1974. április 1-i bevezetéssel növelni kell: — az iparon és építőiparon kívüli népgazdasági ágak állami szektorában ipari tevékenységet foly­tató munkások bérét 8%-kal, az építőipari tevé­kenységet folytató munkásokét pedig 6%-kal az­zal, hogy a béremelés elvei egyezzenek meg az 1973. március 1-i ipari, építőipari bérrendezés el­veivel; — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állománycsoportba tartozó, nem fizikai munkát végzők bérét átlagosan 5%-kal; — a költségvetési és vállalati kutatóintézetek dolgozóinak bérét a kutatói munkakörökben kb. 20%-kal, az egyéb munkakörökben pedig 10%­­kal, — a gazdasági és igazgatási helyi költségve­tési szervek dolgozóinak bérét 10—15%-kal. Ezen belül a tanácsok felügyelete alá tartozó intézmé­nyek dolgozóinak bérét a tanácsok béremelésével egyidejűleg azonos hatállyal kell növelni; — a színházak és színházjellegű intézmények dolgozóinak bérét a Minisztertanács által később meghatározandó mértékben; — valamennyi népgazdasági ágban a teljes munkaidőben dolgozók minimális bérét havi 1000 forintra. A munkaügyi miniszter az érdekelt miniszte­rekkel és főhatóságok vezetőivel, valamint a Szak­szervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben terjessze a Minisztertanács elé a bérrendezésről szóló részletes javaslatait. 4.2 Az 1974. évi bérpreferencia keretet (beleért­ve a munka- és üzemszervezés ösztönzését szol­­gáló összeget is) 700 millió forintban állapítja meg. Felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy az illetékes szervekkel egyetértésben a keret felosz­tásáról megfelelő időben intézkedjék. 4.3 Tudomásul veszi, hogy 1974-ben az ipari és építőipari szövetkezetekben — változatlan kereseti színvonal mellett — a munkásoknál és közvetlen termelésirányítóknál 5—6%-os egyszeri bérfej­lesztést valósítanak meg a saját részesedési alap­juk terhére. A munkaügyi miniszter az ágazati miniszterek­kel és az OKISZ elnökével egyetértésben jelölje ki az érintett szövetkezetek körét, és szabályozza a végrehajtás módját. 4.4 A munkaügyi miniszter dolgozza ki és ter­jessze a Minisztertanács elé az államigazgatás dol­gozóinak új bér- és címrendszerét a tanácsi és egyéb helyi államigazgatási dolgozók bérének ren­dezésével együtt. 4,5 A fegyveres erők és testületek sorkatonái­nak pénzbeli ellátmányát 1974. január 1-től átla­gosan havi 250 forintban kell megállapítani. A sorkatonák családjai részére nyújtott segély ösz­­szegét jogosultanként havi 200 forinttal kell emelni. 4.6 A 45/1970. (XI. 4.) Korm. számú rendelet módosításaként 1974. január 1-től a nyugdíjak és egyéb ellátások éves automatikus emelése mi­nimálisan 30 forint legyen. A minimális nyugdíjasoknál és a tsz-járadékok­­nál a fenti emelést az 1973-ban általánosan érvé­nyesülő rendkívüli pótlékkal kiegészített összegek­hez kell hozzászámítani. Az egyszeri bérpolitikai intézkedések költségki­hatása miatt az árak nem növelhetők. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedéseket adja ki. 5. Folytatni kell a rövidített munkahétre való áttérést. Az érdekelt miniszterek a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanács főtitkárával egyetértésben terjesszék a Mi­nisztertanács elé a végrehajtásra vonatkozó intéz­kedési javaslatokat. 6. Utasítja a pénzügyminisztert és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy — az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és az érintett miniszterek bevonásával — dolgozzon ki olyan szabályozást, amely az export ösztönzésének megtartása mel­lett, a világpiaci árnövekedések ellenére lehetővé teszi: — a viszonylagos árstabilitás követelményeinek betartását; — az állami költségvetés érdekeinek kielégí­tését; 3

Next