Tervgazdasági értesítő, 1974 (26. évfolyam, 1-14. szám)
1974-01-10 / 1. szám
1. szám TERVGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ jek alapján az erőművek maximális mértékben használnak fel hazai szenet, és a szénhidrogén felhasználásában a minimumra törekednek. A nehézipari miniszter utasítja a gázszolgáltató vállalatokat, hogy a fűtési idényben a lakosság és a kommunális fogyasztók igényeinek kielégítésére biztosítsanak elsőbbséget, és a téli csúcsfogyasztási időszakban az energiaellátás érdekében az ipari fogyasztók gázvételezését szükség esetén korlátozzák. 3. Jóváhagyja az 1974. évben befejezésre kerülő egyedi nagyberuházások jegyzékét és az 1974. évben megkezdhető egyedi nagyberuházások jegyzékét azzal, hogy ezek kivitelezése a beruházási javaslatok jóváhagyása után kezdődhet meg. Jóváhagyja továbbá egyes egyedi nagyberuházások 1974. évi ráfordításainak felső határát, a célcsoportos és egyéb állami beruházásoknak az állami költségvetést terhelő előirányzatait. Hozzájárul 1974-től fejlesztési kölcsön nyújtásához a Székesfehérvári Könnyűfémmű Présmű fejlesztésének I. üteméhez. Jóváhagyja a vállalati beruházásokhoz nyújtott közvetlen állami költségvetési támogatás 1974. évi mértékét. Tudomásul veszi a vállalati beruházásokhoz 1974. évben nyújtott közvetett állami támogatások mértékét és formáját. Jóváhagyja a tanácsok célcsoportos beruházásainak előirányzatát. 4. Jóváhagyja a lakossági jövedelmeket érintő alábbi intézkedéseket: 4.1 1974. április 1-i bevezetéssel növelni kell: — az iparon és építőiparon kívüli népgazdasági ágak állami szektorában ipari tevékenységet folytató munkások bérét 8%-kal, az építőipari tevékenységet folytató munkásokét pedig 6%-kal azzal, hogy a béremelés elvei egyezzenek meg az 1973. március 1-i ipari, építőipari bérrendezés elveivel; — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állománycsoportba tartozó, nem fizikai munkát végzők bérét átlagosan 5%-kal; — a költségvetési és vállalati kutatóintézetek dolgozóinak bérét a kutatói munkakörökben kb. 20%-kal, az egyéb munkakörökben pedig 10%kal, — a gazdasági és igazgatási helyi költségvetési szervek dolgozóinak bérét 10—15%-kal. Ezen belül a tanácsok felügyelete alá tartozó intézmények dolgozóinak bérét a tanácsok béremelésével egyidejűleg azonos hatállyal kell növelni; — a színházak és színházjellegű intézmények dolgozóinak bérét a Minisztertanács által később meghatározandó mértékben; — valamennyi népgazdasági ágban a teljes munkaidőben dolgozók minimális bérét havi 1000 forintra. A munkaügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és főhatóságok vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával egyetértésben terjessze a Minisztertanács elé a bérrendezésről szóló részletes javaslatait. 4.2 Az 1974. évi bérpreferencia keretet (beleértve a munka- és üzemszervezés ösztönzését szolgáló összeget is) 700 millió forintban állapítja meg. Felhatalmazza a munkaügyi minisztert, hogy az illetékes szervekkel egyetértésben a keret felosztásáról megfelelő időben intézkedjék. 4.3 Tudomásul veszi, hogy 1974-ben az ipari és építőipari szövetkezetekben — változatlan kereseti színvonal mellett — a munkásoknál és közvetlen termelésirányítóknál 5—6%-os egyszeri bérfejlesztést valósítanak meg a saját részesedési alapjuk terhére. A munkaügyi miniszter az ágazati miniszterekkel és az OKISZ elnökével egyetértésben jelölje ki az érintett szövetkezetek körét, és szabályozza a végrehajtás módját. 4.4 A munkaügyi miniszter dolgozza ki és terjessze a Minisztertanács elé az államigazgatás dolgozóinak új bér- és címrendszerét a tanácsi és egyéb helyi államigazgatási dolgozók bérének rendezésével együtt. 4,5 A fegyveres erők és testületek sorkatonáinak pénzbeli ellátmányát 1974. január 1-től átlagosan havi 250 forintban kell megállapítani. A sorkatonák családjai részére nyújtott segély öszszegét jogosultanként havi 200 forinttal kell emelni. 4.6 A 45/1970. (XI. 4.) Korm. számú rendelet módosításaként 1974. január 1-től a nyugdíjak és egyéb ellátások éves automatikus emelése minimálisan 30 forint legyen. A minimális nyugdíjasoknál és a tsz-járadékoknál a fenti emelést az 1973-ban általánosan érvényesülő rendkívüli pótlékkal kiegészített összegekhez kell hozzászámítani. Az egyszeri bérpolitikai intézkedések költségkihatása miatt az árak nem növelhetők. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedéseket adja ki. 5. Folytatni kell a rövidített munkahétre való áttérést. Az érdekelt miniszterek a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanács főtitkárával egyetértésben terjesszék a Minisztertanács elé a végrehajtásra vonatkozó intézkedési javaslatokat. 6. Utasítja a pénzügyminisztert és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy — az Országos Tervhivatal elnöke és az érintett miniszterek bevonásával — dolgozzon ki olyan szabályozást, amely az export ösztönzésének megtartása mellett, a világpiaci árnövekedések ellenére lehetővé teszi: — a viszonylagos árstabilitás követelményeinek betartását; — az állami költségvetés érdekeinek kielégítését; 3