Tervgazdasági értesítő, 1980 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1980-01-15 / 1. szám

2 A nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Az ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény A mezőgazdasági termékek termelése (Index: 1979 = 100%) 103—103,5% 99% Az egy lakosra jutó reáljövedelem 100% A lakosság fogyasztása 101—101,5% A szocialista szektor beruházásai 95,0—96,0% 3. Az iparban erősíteni kell a fejlődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét az összességében nem növekvő, de összetételében vál­tozó belföldi kereslet, a szabályozott rubel viszony­­latú kivitel, valamint a gazdasági szabályozás által közvetített fokozódó hatékonysági követelmények kielégítése mellett úgy kell átalakítani, hogy el­sősorban a nem rubel viszonylatú gazdaságos ki­vitel bővüljön dinamikusan; emellett bővíteni kell azon termékek termelését, amelyek gazdaságosan lehetővé teszik a nem rubel viszonylatból szár­mazó termékek — különösen az alkatrészek, rész­egységek és féltermékek — behozatalának mér­séklését. Ennek megfelelően az ipari termelés nö­vekedése ágazatonként és vállalatonként differen­ciált legyen. A nehezedő feltételek között a vállalatok gyor­sítsák meg termékösszetételük, gyártmányaik kor­szerűsítését, javítsák termékeik minőségét és mun­kájuk szervezettségét, fejlesszék kooperációs kap­csolataikat, termelő kapacitásaikat és azok kihasz­nálását rugalmasabban hozzák összhangba a válto­zó kereslettel és gazdasági feltételekkel. A termelési szerkezet fejlesztésével összefüggő irányító munkában különös súlyt kell helyezni a legnehezebb gazdasági helyzetben levő vesztesé­ges vagy jelentős preferenciák mellett is kevéssé jövedelmező vállalatoknál a szükséges szerkezeti és szervezeti változtatások megvalósítására. Hatékony intézkedéseket kell tenni a termelés fajlagos anyag- és energiaigényességének csökken­­tésére.Törekedni kell a takarékos anyag- és ener­giagazdálkodásra, a készletgazdálkodás érdemi ja­vítására és ennek érdekében fokozni kell a válla­latokon belüli anyagi érdekeltséget. 4. Az építőipar termelése az eddiginél jobban elégítse ki a mérséklődő fizetőképes keresletet. Gyorsítani kell a folyamatban levő termelő beru­házások befejező munkáit, javítani a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az építési feladatok volumenének és szerkezetének változása miatt elő kell segíteni az építési kapacitások és a munka­erő megfelelő átcsoportosítását —, illetve ahol ez szükséges —, a munkaerő felszabadítását. Állami eszközökből 25 ezer lakást kell építeni. 5. A mezőgazdaságban a növénytermelés — fő­ként a kalászos gabonatermelés — jelentős növe­lése és az állattenyésztés elért termelési szintjének fenntartása a feladat. Az élelmiszertermelés növekedése főként a kivi­tel — ezen belül a nem rubel elszámolású viszony­latokba irányuló kivitel­­ fokozását szolgálja. En­nek megfelelően kell változtatni a termelés össze­tételét. Növelni kell a gazdaságosan kivihető fel­dolgozott termékek arányát. Törekedni kell a ma­gasabb devizaárbevételek elérésére, a gazdaságta­lan kivitel arányának csökkentésére. Az állattenyésztés színvonalának fenntartása ér­dekében hatékony intézkedésekkel biztosítani kell az állatállomány és a takarmányellátás összhang­ját. A műtrágyafelhasználás álljon arányban a ta­lajok termelőképességével, tegye lehetővé a talaj­erő utánpótlását. 6. A termelő ágazatokban a fejlesztési eszközö­ket elsősorban a befejezéshez közelálló, a külgaz­dasági egyensúly javítását szolgáló beruházásokra kell összpontosítani. A többi beruházás a rendel­kezésre álló pénzügyi és kivitelezési lehetőségek szerint folytatható, egyes indokolt esetekben — a piaci feltételek vagy a finanszírozási lehetőségek megváltozása miatt — sor kerülhet a fejlesztések átütemezésére vagy tartalmának módosítására is. Új nagyberuházás nem kezdhető. Elő kell segíte­ni a konvertálható export árualapot bővítő és im­portot megtakarító gazdaságos fejlesztések terv­szerű megvalósítását, az ilyen célú új beruházások alapos gazdasági és műszaki előkészítését, a jól előkészített beruházások megkezdését. A nem termelő célcsoportos és egyéb állami be­ruházások körében a mérséklődő eszközöket első­sorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére kell összpontosítani, ugyanakkor reá­lis ütemezéssel meg kell teremteni az 1980. utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szüksé­ges feltételeket is. A termelő és kereskedelmi vállalatoknak rugal­mas együttműködés révén fel kell készülniük a kereslet szerkezetének a fogyasztói árarányok megváltozásából adódó módosulására, és gondos­­kodniuk kell a kereslet jó színvonalú kielégítésé­ről. Javítani kell a kereskedelem termelésszerve­ző tevékenységét, különösen a kis-és középüze­mek tekintetében. 8. A külkereskedelmi áruforgalmat úgy kell nö­velni, hogy rubelelszámolású viszonylatokban a behozatal a belföldi fizetőképes keresletnek meg­felelő összetételben minél jobban közelítse meg a hosszú lejáratú egyezményben rögzített színvona­lat, a kivitel a behozatalhoz hasonló ütemben bő­vüljön. Nem rubel elszámolású viszonylatokban a 103,5—104% 97—97,5% 105—105,5% TERVGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ 1. szám

Next