Testnevelési Tanárok Közlönye, 1938 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Vannak a testnevelésnek úgynevezett alaptudományai, mint a pedagógiai, lélektan, élettan, anatómia, stb., sajnos azonban ezek még nincsenek a testnevelés céljainak megfelelően teljesen alkalmazva. Van külön pedagógia, lélektan, élettan, anatómia, de kevés testnevelés-pedagógia, testnevelés-lélektan, testnevelés-élettan, testnevelés-anatómia, stb. Ha az alaptudományok művelői foglalkoznak is testneveléssel, azt mégis csak mellékesen teszik, ami utóvégre részükről érthető is. Nekünk testnevelőknek a feladatunk az, hogy ezekben a tudományokban elmélyedjünk és azokból azt, ami a testneveléssel szoros összefüggésben van, feldolgozzuk. Mi testnevelők természetesen nem lehetünk e tudományokban oly jártasak, mint azoknak speciális művelői, azonban jobban ismerjük saját problémáinkat és így bizonyára jobban tudnánk feldolgozni mindazt, amire hivatásunk gyakorlásában valóban szükségünk van. Bizonyos, hogy ebbeni törekvésünkben a szóbanforgó tudományok képviselői is készségesen nyújtanának segítő kezet. A testnevelés és e tudományok között még bizonyos űr van! A modern testnevelő főiskolai tanulmányai során megismerkedik hivatásának eme alaptudományaival, de még mindig nem tudja ezeket a gyakorlatban tudatosan alkalmazni. Ezt az űrt kitölteni s az összeköttetést megteremteni volna hivatva az önálló kutatáson alapuló testnevelés-tudomány, amelyben az alaptudományok idevonatkozó részei mintegy összegeződnének. Szükséges tehát, hogy a testnevelés a többi tudományokkal karöltve megindítsa az önálló kutató munkát, hogy idővel mint egyenlő vegyen részt az egyetemes neveléstudomány előrehaladásának munkájában. Külföldön, különösen Amerikában és Németországban már ez megindult. Reánk még az a feladat is vár, hogy ezeket utolérjük. Amerikában például „Tests and Measurements” elnevezés alatt igen előrehaladt stádiumban van a testnevelés tudományos kutatása. A nálunk is jól ismert vezető amerikai testnevelési szaklap, a „Journal of Health and Physical Education”, nálunk annál kevésbbé ismert melléklete, a már 1930 óta megjelenő „Research Quarterly” kizárólag csak testnevelés tudományos szakdolgozatok közlésére van beállítva. A folyóirat szerkesztősége szinte el van halmozva leközlendő anyaggal, jeléül a nagy érdeklődésnek, valamint annak, hogy az amerikai testnevelők nagy része folytat kutató munkásságot. Örömmel állapítható meg, hogy ennek fontosságát és szükségességét kezdik nálunk is minél többen felismerni. „Annak szükségét hirdetem, — mondja már 1929-ben Kovács Rezső —, hogy a nevelőszándékú testgyakorlatok, nevezzék azokat tornának, sportnak, játéknak vagy mozgásművészetnek és alkalmaztassanak azok akár a gyermek, akár az ifjúság, akár a felnőttek társadalmára — kapjanak talpuk alá a relatíve többet érő empirikus vagy a relatíve kevesebbet érő, mert légüres térben szerkesztett elméleti alapok helyébe a kutató tudomány adta exakt biztonságát.” 2 „El kell jutnunk lassanként arra a magaslatra, mikor a részletek, a résztudományok termékenyítőleg hatnak egymásra és kölcsönhatásaikból kialakul egy harmonikus rendszer. Mert most még szakadozottan dolgozunk az egyes ! A közelmúltban magyar részről is jelent meg egy értekezés ebben a nagynívójú testnevelés-tudományi folyóiratban, dr. Szukováthy Imre, a m. kir. Testnevelési Főiskola igazgatójának tollából, „Sportbibliography” címmel. 2 Kovács Rezső: „A Testnevelési Tudomány Itthoni Teendői”. Testnevelés, 1929. December.