Tiszajobbparti Mezőgazda, 1930 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-12 / 1. szám

2. TISZAJOBBPARTI MEZŐGAZDA­ ként legalább háromszázezer ember bizonyította be komoly törekvését a haladásra az ország egész területén. Mindez arra mutat, hogy gazdáink sokkal nagyobb felkészültséggel mennek az új termelési esztendőbe, mint egy esztendővel ezelőtt. Felelőségem teljes tudatában csak azt ajánlhatom gazdatársaimnak, de különösen a legnehezebben kezdő kisgazdaközönségnek, hogy az így jelölt uton való haladáshoz ragaszkodjék. Már csak azért is, mert hiszen csak ezen az úton remélheti mindazoknak a bajoknak elhárítását, amik a múlt esztendőben, főleg az értékesítés terén súlyos csalódásokat okoztak éppen azoknak, akik termelésük javítására több költséget, több munkát áldoztak, mint előbb. Akiket tehát a hitel drágasága és elégtelensége, a gabonaneműek, különösen a búza és burgonya nagy árcsökkenése érzékenyebben súlyzott, mint amikor primitívebb volt az üzemük. Az ilyen elemek gazdasági szintjének visszaesése nemcsak saját maguk romlását okozná, de a rossz hatását megérezné az egész ország. Magunk és hazánk iránti kötelességünk­ az új esztendőben is tovább menni a haladásnak, a termelés javításának gyarapításának és piacképesebbé tételének veretékes, göröngyös útján. A kormány el van határozva, hogy mezőgazdaságunknak a jelölt úton való haladását minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja. Vérmes reményekben senki se rin­gassa magát. Az állam mostani pénzügyi erejének lehetőségei nagyon szerények, nagyon korlátoltak a fennálló nagy mezőgazdasági szükséglethez képest. De arra már alkalmasnak kell tartanunk ezeket a lehetőségeket, hogy a haladás irányát reálisan támogassák. A be­ruházási hitelnek visszatérő részletei minden­esetre lehetővé teszik a megkezdett akciók folytatását. Tehát továbbra is támogatni fogja a kormány az állattenyésztést és tejgazda­ságot, a szőlő- bor- és gyümölcstermelést a szántóföldi termelésnek most megindult új ágait, a kereskedelmi és gyógynövénytermelést a gépek és műtrágyák terjedését. A búza­­termelés szükséges egyenlősítésében a közraktári intézmény útján a szövetkezeti központok is kiveszik a részüket. Nem fogjuk abbahagyni azt a már némi eredményeket mutató munkát sem, melyet a belső és külföldi értékesítési viszonyok javítására kezdtünk meg. Mindez a munkáskarok százezreit fogja mozgásba hozni ismét és a termelő törek­vésben támogatni. Nem szabad kicsinyelnünk a gyufakölcsönből befolyó 65 millió pengő összeg jó hatását sem amit a mezőgazdasági hitel drágaságának enyhítésére fog a kormány fordítani. Hiszen ha a hitel olcsóbítása útján a kisbirtok 336 P-nyi, holdankénti nem tör­­lesztéses tehát drága terhének kamatját csak 2-3 százalékkal tudjuk csökkenteni, ez már holdanként 10-12 pengő körül járó évi könnyebbséget jelent ami például a búzánál egy métermázsára eső termelési költséget 10-1 ‘5 P-vel csökkentheti, vagyis annyival amennyit a múlt évi abnormisan rossz értékesítés folytán rá kellett a búzára fizetni. A súlyosan drága kamatnak minden százaléknyi csökkenése emeli a haszonnal való búzatermelés esélyeit. Hatvanöt millió olcsó pénz rendelkezésre bocsájtásával alturista földhitelintézeteink és szövetkezeteink két-három annyi a nyílt piacnál jóval olcsóbb kölcsönt helyezhetnek ki, illetve változtathatnak záloglevél, vagy másféle hosszabb törlesztés és elbírható kamatú kölcsön. Az elmúlt évek állami beruházásai gazdáinknak megfeszített munkálkodása, a jövő évben már természetszerűen erősebben fogják éreztetni hasznos hatásaikat. Ezzel a tudattal s a belőle fakadó bizalommal kell gazdáinknak belé­menni az új esztendőben.

Next