Tiszántúli Népszava, 1946. február (2. évfolyam, 28-45. szám)

1946-02-03 / 28. szám

f íW fi. évi. 28. szám. Debrecen, 194é febrtufe 3. v'«c í-jSE ü, S * QClátóéit OKRA T' A PÁST NAPILAPJA 11»i ■mai >1 1 ■ ■»«■»*■»nmmzv>írmm^imtm0vm>mntm^emsata 'Sma Amtt A # SSVSBILMS** Sf * T * 6 «iflfíélm ****** Hí? é fftefrfrNnftfr. frwra»»# M.1, „„■««T.ri,, ... r - -- - ------ -- ------~ - -•.........->■ - --------------------------■----------------------------------------------------------­Ara 2000 pang« Kildy köztársasági elnök: Á­tadtuk ási országot a népnek Óriási lelkesedéssel fogadta az ország a köztársaság kikiáltását T­ör­ténelmi jelentőségű ülést tar­­tott a nemzetgyű­l­és. Elnökválasz­tásra ült ez össige a nemzetgyűlés facjm­­. Kéviselteti m­­agát a szö­­víséges ellenőrző bizottság Voro­­saloy marsall elnökkel az élen. 12.05 órakor a k­épviselők fekete ruhában bevonultak az ülésterem­be és 12.10 órakor Nagy Ferenc elnök nyitotta meg­ az ülést. — A napirend tárgya — mon­dotta az elnök — Magyarország köztársasági elnökének megválasz­tása és­ eskütétele. A nemzetgyű­lés egyhangúlag Tildy Zoltánt je­lölte a köztársasági elnöki tiszt­ségre. A Hét tagjai helyükre­ fel­állva, szűnni neni akaró taps­­sal fogadták a bejelentést Nagy Ferenc elnök bejelentette, h hogy a törvény úgy rendelkezik, ha az ülés csak egy személyt jelöl és a nemzetgyiléz tagjai, legalább két­harmad részének jelenlétében a je. mit köztársasági elnökké választ­­t*a*6 » tist’as rés** Wen vim, feh­ét Tildy Zoltán Magyarország közté/sa­ját elnökeivé közfelkiáltássá!. megválasztható A «»maet gyűlés tagjai ismét fel­állva hallgatták végig "az elnök be­szédét, és viharos tapssal ünnepel­ték Tildy Zoltánt. Az elnök ezi­tán megállapí­totta, hogy a nemzetgyűlés a jelölésnek megfelelően Tildy Zoltánt közfelkiáltással köz­társasági elnökké választotta meg. Javasolta, hogy a nemzetgyűlés héttagú küldöttséggel hívassa le a köztársasági elnököt a nemzet­­gyűlésbe, a törvényben előírt eskü letételére. A küldöttséget megvá­lasztották. Majd az elnök az ülést felfüggesztette. Negyedkettőkor nyitotta meg új­ból az ülést Nagy Ferenc elnök. Mindenekelőtt felolvastatta a­ Nem­zeti F­anács átiratát a Tildy­­kormány felmentéséről. A Ház a bejelentést tudom­árul vette ekkor jelent meg az érte kül­dött küldöttség élés Tildy Zoltán köztársasági els­ök, akit a Ház tagjai helyükről felemelkedve lelkes tapssal üd­vözöltek. Az elnök e házaln­­ki emelvény előtt állott meg. Következett az eskütétel A Ház jegyzője felolvas­ta az eskü szövegét, amelyét a köztársasági elnök utána mondott. Az eskü szövege a következő­ alkalmából Tildy Zoltán Kalm­ínhez, VI. György angol királyhoz és Tru­man elnökhöz, Rákosi Mátyás Sztálinhoz és Attleehez, Gyön­gyösi külügyminiszter Molotovhoz, Bevinhez és Byrneyhez intéztek üdvözlő táviratot, amelyben beje­lentették a köztársaság kikiáltásá­nak tényét. A francia, svéd, jugoszláv és IV. csehszlovák ügyvivőkkel ugyancsak személyes jegyzékben közölték az eseményt, a román és osztrák kormánnyal pedig a szövetséget ellenőrző bizottság útján. Megjelenik a köztársasági elnök Esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz ás annak alkot­mánoyához hű leszek, törvényeit és törvényerejű szokásait, megtartom és másokkal is megtartatom és a köztársasági elnöki tisztséget a nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen! Az eskütétel után, a Ház újból lelkes tapssal üdvözölte a köztár­sasági elnököt. Az elnök helyet foglalt a házelnöki emelvénnyel szemben elhelyezett, bársonyszék­ben, majd Nagy Ferenc, a nemzet­­gyűlés elnöke üdvözölte. Ezután Tildy Zoltán elnök mon­dott rövid beszédet. —­ A nemzetgyűlés tegnap — mondotta — nagy történelmi dön­tést hozott. 400 éves küzdelem s harc és a legutóbbi 25 esztendő vétkes tévelygései után végleg le­zárt­ egy korszakot, a magyar nép megújuló szenvedéseinek korsza­kát, amelyben idegen uralkodók hol a szabadságot, hol a kenyeret, hol mind a kettőt és a magyar népi fejlődés lehetőségét el­vették a nemzettől. Az örökké lobogó és ma is égő szabadságvágy a köztársasági ál­lamformában találja meg kittejese­­dteét, usaig &t «tuber­ jogok ün­nepélyes­ deklarálása mellett meg­­állapítja­, hogy az á­fe?phafeUpi ki­­záróagos form­ál­ás bír­tokosa * magyar nép. Ezzel » e?*és a törvény?*! adjajt át a nép­­nek az országot A remzetgyülé® döntés* a nemzet döntése. A legtisztább mangyar vá­lasztás közel ötmillió szavazatát képviselik , azok, akik itt most ha­tároztak- Hálás szívvel köszönöm meg azt a feszaknát, amellyel a nemzetgyűlés az új magyar köztár­saság elnökévé választott. Jó munkánk eredményei fogják erőssé tenni szabad köztársa­ságunkat, amely éljen és virul­jon az egész magyar nép bol­dogulásáért és a népek közötti testvériség és béke megszilár­dítására. Ezután a kormány tagjai ik, a pártvezérek sereglettek oda Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz,­­hogy személyesen is üdvözöljék.­­ A köztársasági elnök ezu mánt el­hagyta az üléstermet. A nemzetgyűlés ülésének bere­kesztése után a parlament előtt várakozó tömegnek bejelentették Tildy Zoltán megválasztását, amit szűnni-ne®, akaró­ tapssal és lelke­­sedéssel fogadtak. Ezután Tildy Zoltán beszélt, majd a pártok ve­­­zérei üdvözilták a köztársasági elnököt. A magyar köztá»fest«g .­kikiáltása A Nemzeti Főtanács felmentette Tilly Zoltánt és kormányát A Nemzeti Főtanács a február 1-én tartott ülésén a következő legfőbb elhatározását hozta: A Nemzeti Főtanács a miniszterelnök kérelmére a nemzetgyűlés határozata alapján Tildy Zoltán miniszter­­elnököt, valamint kormányának tagjait felmenti. A miniszterelnöki teendők ellátásával Rákosi Mátyás álamminisztert, az ügyek további vitelével pedig a lemondott kormány tagjait bízza meg. Felosztják a kitelepített svábok földját A sváb trt­ök kitelepítésével kapcsolatban nagy kiterjedésű­ földterület szabadul fel A kormány intézkedése folytán e felszabaduló föld a rajta levő házakkal és némi mezőgazdasági felszereléssel azok­nak jut, akik a földosztásból kimaradtak, vagy nem megfelelően lettek kielégítve. A falvak és községek lakóit erről a tényről kidobog­zás útján értesítik. Pártunk azon tagjai, akik földosztásban részesülni akarnak, helyi pirtszevezetüjjnél jelentkezzenek, ahol összeírják őket Foglal­kozásra való tekintet nélkül mindenki igényelhet földet a jelentkezőknek azonban kötelezniük kell magukat, hogy a nekik juttatott földet megművelik. PRÁGA: „A magyarok kitelepítését a Nyugat nem hagyja jóvá“ A cseh belügyminiszter néhány nappal ezelőtt elhangzott beszé­diben többek között ezeket mon­dotta: Elértük, hogy a németek kitelepítése ügyében sikerült megnyerni a nemzetközi véleményt. A ma­­gyarok eltávolítását a Nyugat nevet hagyta jsaé, ezert az ügyet csere alján kell megoldani. A debreceni ünnepségek Debrecen fényes keretek között örömmel és a nagy naphoz mél­tóan ünnepelte meg február elsejét, a magyar köztársaság kikiáltásá­nak napját. Csütörtök el­ este a honvédkerü­­­le­t zenekara zenés takaródét, pén­teken reggel zenés ébresztőt adott. Pénteken délelőtt Debrecen dol­gozói miután megkoszorúzták a szovjet hősi emlékműveket, emlék­ünnepélyt rendeztek a Nagytemp­lom előtti téren, amelyre a pártok képviselői, az üzemek és a hivatalok dol­gozói vonultak fel nagy tö­megben. A Himnusz eléneklése után Deák Sándor színművész, a Csokonai színház tagja Petőfi verset szavalt, majd Szabó Kálmán polgármester elvtárs a város és a Nemzeti Bi­zottság nevében beszélt. — A több, mint ezer éve a Duna medencében élő magyar­ság történetében egy új feje­zet kezdődik meg a mai nap­­­­nál. Ma ünnepeljük a magyar köztár­saság új megszületésének napját — kezdte beszédét, majd Debrecen szerepéről beszélt, a Habsburg­­ház detronizálásáról. Később a köztársaság kialakulá­sának előzményeit ismertette. Nagyhatású beszéde végén kö­szöntötte a magyar köztársaság elnökét és hangsúlyozta, hogy közös munkánk révén meg fogjuk védeni és tartani a magyar köztársaságok A polgármester ezután koszorút helyezett a Kossuth-szoborra, majd a Pártok nevében Reményi József Varga Béla, Benkő Károly, Juhász Géza, Balogh Elemér, id. Laboncz András Helyeztek s­oszo­rút a szoborra. A Kossuth-szobortól az ünneplő közönség a Csokazonai színházba vonult, an­ii a hat várkerület ünne­pelte fennállásának első évfordu­lóját. A magyar és szovjet him­nusz után Kővári Marcell vezér­őrnagy, a VI. honvédkerület pa­rancsnoka ü­eácsi beszédben szá­molt be a kerület egy esztendő­já­ról. Dr. Juhász Nagy Sándor, az 1918-as köztársaság igazságügy­­minisztere, a köztársasági gondo­lat fejlődését vázolta a magyar történelem során, kiemelte, hogy a magyar politikában mindig voltak, akik a köztársasági gondolatot képviselték. Délután a Csokonai színház a­­Cigánybárót mutatta be. A dísz­előadás előtt Szabó Kálmán po­l­gármester elvtárs beszélt. po - izgalmas vita Londonban is A görögországi brit csapatok kérdése az Egyesült Nemzetek előtt Az Egye­sült Nemzetek bizton­sági bizottságának, pénteki ülésén Visinszkij Görögország helyzetére vonatkozó­­ fejtegetései során ki­­fejtette, hogy a brit csapatok meghagyása Görögországban béke fenye­getését jelenti. Utalt az Ügyre vonatkozó szovjet emlékiratra amely­­szerint, Görög­országban­ a­ helyzet most nagyon feszült és ennek komoly következ­ményei lehetnek. A brit csapatok­ feltétel nélküli és gyors vissza­vonását kívánta. Bewin külügyminiszter erélyes, energikus hangon ismertette or­szágának álláspontját a görög kérdésben, — közölte a londoni rádió — Ami a Görögországban tar­tózkodó brit hadsereget illeti — mondotta —, a görög kormány kért­ fel bennünket, hogy nyújtsunk segítséget a belső rend és bizton­ság helyreállítására. Mi tehát csak ak­kor vonhatjuk vissza csapatain­kat, ha vállalt kötelezettségeinket már teljesítettük. Nagybilalm­áról azt állítják — fejezte be beszédét —, hogy veszélyezteti a küűzdékét Ebben­ a kérdésben ezennel egyenes választ, kérek a­ biz­tonsági tanácstól. Tudái kívá­nom,­ hogy Görögország meg­segítésével akár én és ko­rmá­­nyom­, akár pedig a múltban Churchill és kormánya hoz­­zájárultunk-e a világbéke ve­­szélyeztetéséhez?

Next