Tolnai Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
TOLNAI NA xi. évfolyam, 103. szám ?A: - GfA§1 jw.v&v ff Jíyr r, • Tim TOLNÁM ! Vílág fwoLszáma! mviswurrmt Í’,i en május elseje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek haalmas seregszemléje! SZOMBAT, 1954 MÁJUS 1 MÁJUS 1 TISZTELETÉRE ! Örömmel köszönti dolgozó népünk május elsejét. Népekkel, sőt , hetekkel a nagy ünnep előtt szorgalmasabban, lelkesebben végezték a munkájukat a határban a kukoricát vető, vagy éppen borsót, vagy cukorrépát saraboló parasztok. Mindenki munkával tett hitet « J munka ünnepe mellett. » Szép eredmények május 1 tiszteletére a palánki tangazdaságban Erről a szeretetről t tanaskodnak a palániki tangazdaság dolgozóinak a kezdeményezése, a kongresszusi hét megszervezése is. A tangazdaság dolgozói vállalták, hogy a kongresszusi hét keretén belül május elseje tiszteletére a sarabolási munkákat elvégzik. Erről tanúskodik Lakatos Júlia 152 százalékos, Fóth Magda és Mária 149 százalékos átlagteljesítése. Nemcsak a Lakatos Júliát és a Fóthtestvéreket, hanem még sok dolgozót illet dicséret azért, hogy május elseje tiszteletére 22 holdon befejezték a burgonya, 48 holdon a kukorica vetését, 50 holdon a cukor- és takarmányrépa, 50 holdon a borsó sarabolását és 15 holdon a dugványrépa kapálását. A kongresszusi hét keretén belül kiváló teljesítést mutatott fel Klein Teréz, Hegyi Istvánná és Gábelics János, aki 199, illetve 198—198 százalékos teljesítést értek el, 60.000 darab káposzta, karalábé, karfiol-palánta ültetésénél. Becsülettel teljesítette vállalását a szőlészetben Boros Gyula DISZ fiatal és Schmidt Ferenc, akik 177, illetve 167 százalékos átlagteljesítést tudnak felmutatni. A kongresszusi hét munkájából derekasan kivették részüket a fogatosok is, közöttük Szabó Kovács János, Krizsák István fogatosok, kik 147 és 144 százalékos átlagteljesítéstt értek el. Már 98 név szerepel a Tolnai Textilgyár kongresszusi versenynaptárán A Tolnai Textilgyár kapuján belépve hatalmas tábla áll, mely fehér betűkkel hirdeti: „Néppel a népért tűzön-vízen át“ A pártszervezet és az üzemi bizottság nemcsak szervezi, de helyes módszerrel népszerűsíti a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért dolgozókat. Minden műszak után értékelik a munkát s a nap legjobb dolgozóinak nevét és százalékát olajfestékkel jegyzik fel az üzem falára festett kongresszusi naptárra. Március 4-én vezették be az üzemben a verseny nyilvánosságának ezt a módját, s e hó végéig 98 olyan versenyző neve szerepel, akik a nap legmagasabb százalékát érték el, mint a nap hősei.Az egyéni versenyző szövőnők között Pauli Mária és Hegedűs Mária viszik a rekordot. Pauli Mária március 5-én 150 százalékos teljesítményt ért el, s ettől kezdve a fiatal szövőnő az elmúlt hónapban négy esetben, ebben a hónapban pedig 5 esetiben volt a nap hőse, 24-én már 160 százalékot teljesített. A műszakiak között Jaroczki József és Csákvári János halad fej-fej mellett. Jaroczki elvtárs a kongresszusi versenyben 9 nap 112—120 százalékos teljesítményével tűnt ki, mint a nap hőse, de versenytársa, Csákvári János az utóbbi időben már nemcsak elérte, de túl is szárnyalta Jaroczki elvtárs teljesítményét, április 22-i 121 százalékos teljesítményével. Az üzemben a verseny szervezésében és népszerűsítésében a szakszervezeti bizalmiakat is bevonták. Kaszák Károlyné termelési felelős 123 százalékkal, Tanos Éva szakszervezeti bizalmi 120 százalékos napi teljesítményével és I. osztályú minőségével agitál. A Tolnai Textilgyáriban az állásidő csökkentéséért indultak harcba a dolgozók, s vállalták, hogy az állásidőt a kongresszusig 4 százalékkal csökkentik, a gépek gyors beszerelésével. Az iregszemcsei és a nagykőnyi gépállomások dolgozói teljesítették május 1-re tett ígéretüket A tavaszi munkák megkezdésénél megyénkben csaknem mind a 15 gépállomás kollektívája tett olyan irányú ígéretet a Párt III. Kongresszusának tiszteletére, hogy tavaszi idénytervüket május 1-ig, a tizedik szabad május megünneplésének napjáig teljesítik. Az ígéretet eddig azonban csak az iregszemcsei és a nagybányú gépállomások váltották valóra. Ez a két gépállomás az, amely részleteiben is teljesítette tavaszi idénytervét. Csütörtök estig az iregszemcsei gépállomás több mint 115 százalékra, a nagykónyi gépállomás pedig 99 százalékra teljesítette tavaszi idénytervét. Megyénk 13 gépállomásának kollektívája csak részben állja adott szavát, mert az említett két gépállomáson kívül egy sem teljesítette részleteiben is tavaszi tervét. A tavaszi vetésterv túlteljesítésével ünnepelnek a pincehelyi tiraktóristák, akik 378 százalékra teljesítették a tavaszi vetéstervet. A tavaszi vetéstervet túlteljesítette még a tamási gépállomás, amely jelenleg 133,1 százaléknál tart. Imre Istvánné kajdacsi dolgozó parasztasszony félévi tojás és egészévi baromfi beadását teljesítette Kajdacson a Párt III. Kongresszusának tiszteletére az egyéni dolgozó parasztok között soha nem látott versenyszellem alakult ki. Parasztok versenyeznek, hogy ki végzi el előbb a tavaszi munkákat, parasztasszonyok versenyeznek, hogy ki teljesíti elsőnek tojás- és baromfibeadási kötelezettségét. Imre Istvánné dolgozó parasztasszony sok asszonytársát versenyre hívta azzal a célkitűzéssel, hogy május 1-ig félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét teljesíti,. Imre Istvánné jóval a határidő előtt teljesítette ígéretét: 22,50 kiló baromfit vitt egyszerre a begyüjtőhelyre, ezzel egészévi baromfibeadási kötelezettségének eleget tett és ezen a napon félévi tojásbeadási kötelezettségét is teljesítette, ARA 50 FILLER MÁJUS 1: A BÉKÉÉRT KÜZDŐ NÉPEK HATALMAS SEREGSZEMLÉJE ! Hatvanöt évvel ezelőtt, 1889 nyaarán a II. Internacionálé I. kongreszszusa, határozatot hozott arról, hogy J a világ dogozói minden esztendő” - ben megtartják a proletárszolidarítás nemzetközi ünnepét. A nap, amelyet erre kiválasztottak egy harcos amerikai (chicagói) munkástüntetés emlékére, május elseje lett. Sztálin elvtárs egy 1912-ben írott májusi felhívásában így ír erről: „A világ szocialistáinak párizsi kongresszusán a munkások elhatározták, hogy éppen a mai napon, május elsején — amikor a természet felébredt téli álmából, erdők, hegyek kizöldülnek, mezők és rétek virágba borulnak, a nap melegebben kezd tűzni, a levegőt átjárja a megújulás öröme, a természet pedig táncra perdül és ujjongásba tör ki, — éppen ezen a napon fogják az egész világnak harsányan és nyíltan tudtára adni: a munkások hozzák az emberiségnek a tavaszt és szabadítják meg a kapitalizmus bilincseitől, a munkások hivatottak megújítani a világot a szabadság és szocializmus alapján." A tőkések százszor is megtiltották, minden eszközzel akadályozták a májusi ünnepet. De ha megtiltottak, a dolgozók százszor is megünnepelték május 1-t. A tőkések legszívesebben talán még a tavaszt is bilincsbe zárták volna a virágnak is megtiltották volna, hogy illatozzon, a madárnak, hogy énekeljen, annyira rettegtek a tavaszi ünneptől, a munkásság május 1-i harcos seregszemléjétől. De a tavasz, a természet megújhodásán túl az új élet győzhetetlenségét is jelenti. És a munkásokat, az új élet hordozóit sem lehetett legyőzni.1890 óta a mi hazánkban sem volt olyan esztendő, amelyben harcedzett munkásosztályunk ne ünnepelte volna május 1-t. Volt év, mikor hangos tüntető-felvonulással, volt amikor vörös szekfűvel a gomblyukban harcos sétán ünnepeltek. A Horthy-fasizmus utolsó éveiben megtörtént, hogy a munkások egyenként, vagy kisebb csoportokban szállingóztak ki a hűvösvölgyi nagyrétre, de akkor is mindenkor megünnepelték május elsejét. Emlékezzünk csak azután az első májusi örömünnepre, az első szabad május elsejére, amikor Budapesten félmillió, Szegeden 60 000, Miskolcon 35 000, Tatabányán 15 000 ember vonult fel, hogy tegyen hitet a felszabadult ország dolgozói nevében új életünk, országunk újjáépítése mellett. A Hősök terén Rákosi Mátyás elvtárs beszélt: „Elvtársak! Munkástestvérek! Huszonöt esztendő óta először ünnepel szabadon a magyar munkásosztály. Kettős ünnep ez számunkra. Nemcsak felszabadulásunkat ünnepeljük, hanem a történelem úgy hozza, hogy az első szabad május 1-vel egybeesik a fasiszta fenevad végvonaglása is. Meg vannak számlálva a náci barbárok utolsó órái. Még néhány nap és Európa szabadon lélegzik. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a május elseje sok generáció emlékében úgy fog élni, mint a felszabadulás kettős ünnepe." Az 1945 óta eltelt május 1-ék harcáról, győzelmeiről nem nehéz beszélni, hiszen minden dolgozó saját sorsán mérheti le a 9 esztendő alatt megtett utat és ennek 9 mérföldkövét: a harcos munkás esztendők eszére szebb, gazdagabb május 1-i ünnepnapjait. A május 1-i ünnep a múltban is, ma is harcos seregszemle volt, amely világszerte a munkásosztály erejéről, szervezettségéről, harckészségéről tett tanúságot. Az idei május 1-re különösen megnőtt a mi seregünk. Sorainkban a béketábor 800 millió embere menetel. A munkásosztály vezetésével harcba szállnak a parasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek milliói, akik az élet és halál harcában az élet mellett állnak. Az idei május 1. a nemzetközi munkásosztály ünnepe és egyszersmind a békeharcosok nemzetközi seregszemléje is-Velünk ünnepel a Szovjetunió népe, a világ békeharcosainak első csapata, a testvéri Kína, a népi demokráciák dolgozói. De részt kér az ünnepből a kettészakított Németország minden hű fia, a francia rakodó munkások, az amerikai munkanélküliek, a világ minden országa dolgozóinak hatalmas serege is. Május elseje, a dolgozók nemzetközi ünnepe, a proletárnemzetköziség napja. A világ munkásosztályának együttérzése sohasem volt ilyen mély és megingathatatlan. Erről tanúskodik,hogy a népek összefogása és a Szovjetunió következetes békepolitikája fegyverszünetre kényszerítette az amerikai imperialistákat és kreatúráikat Koreában. Sorra meghiúsulnak azok a kísérletek, hogy nyélbe üssék az „európai védelmi közösség" nevezetű agresszív szövetséget, öt esztendő után először kénytelenek voltak januárban Berlinben tárgyalóasztalhoz ülni, mert a népek békeakarata odakényszerítette őket. (Éljenek az emberiség jobb jövőjének élharcosai — a béke, a demokrácia és a szocializmus zászlóvivői — a testvéri kommunista pártok"! — így szól a Központi Vezetőség május 1-i jelszava. Hatalmas tömeget győz meg és mozgósít a Szovjetunió békeharca az egész világon. Rohamosan tért hódít az európai kollektív biztonság eszméje, amelynek kezdeményezője, élharcosa a Szovjetunió. Május 1 küszöbén ült össze Genfben az a konferencia, melyet a Szovjetunió kezdeményezett, s amelyen ott van már a népi Kína is, az ötödik nagyhatalom. Genf a népek harcának hatalmas sikere. Ma, május 1-én Genf felé tekintenek azok, akiknek drága a munka zaja és az ünnepnapok csendje. Tizenkilenc ország delegátusai gyűltek ide egybe, hogy döntsenek százmilliók sorsáról; Távol Kelet békéjéről tárgyalnak. Az emberiség józanabbik része — s ma már kétségtelenül ez a többség — bízott a berlini értekezletben is, de attól nem csodát, hanem a tárgyalások folyamatának megindulását várta. S a külügyminiszterek Genffel kapcsolatos döntése igazolta a reális várakozást. Genf a béke erőinek sikere — olyan esemény, mely szélesre tárja a tárgyalások Berlinben megnyílt kapuit. Igaz az is, hogy egyes nyugati körök irtóznak a tárgyalások friss levegőjétől, s igyekeznek a nehezen megnyílt kaput mielőbb bezárni. Igazolja ezt számtalan közelmúltban lezajlott esemény: a genfi légkör megmérgezésére szolgált a hidrogénbomba kipróbálása, a Csendes-óceán vizének megfertőzése. Az indokínai háborúba való közvetlen amerikai beavatkozás, s Dulles amerikai külügyminiszter kijelentése, hogy: „A genfi értekezlet nem tarthat tovább két hétnél". De Dulles mesterkedései nemcsak a népszövetségi palota falán kívül fognak ellenállásra találni, hanem bent a tárgyalóteremben is. A ,,nyugati egység" távolról sem olyan szilárd, mint azt egyes nyugati körök elhitetni szeretnék a világgal. Legalább azt mutatja a nemleges francia válasz Dulles fenti kijelentésére. De ennél is fontosabb, hogy a genfi tárgyalóasztalnál ott lesz a Szovjetunió és a népi Kína képviseletében az egész világ békeszerető emberiségének százmilliói, akik, úgy mint mi, tolna megyei dolgozók is építeni, termelni, alkotni akarnak. Kéz a kézben fajra, vallásra, pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes emberrel. De Május 1-e arra is figyelmeztet bennünket, hogy nekünk kötelezettségeink vannak a világ békeszerető emberei iránt. Eredményeinket figyelik a világ elnyomott népei, s nekünk jobban, sokkal jobban kell küzdenünk pártunk, kormányunk célkitűzéseinek megvalósításáért. Ipari munkásainkra az a feladat vár, hogy behozza az első negyedév lemaradásait minden téren. De jobban kell harcolni a kormányprogramja megvalósításáért falun is. A mostoha tavaszi időjárás megnehezíti a munkát, de ennek ellenére be kell fejezni gyorsan a kukoricavetést és a burgonyaültetést, gondosan el kell végezni a növényápolást. A falu dolgozóitól azt várja az ország népe, hogy a kapott iparcikkért, a gépállomásokért, a sok-sok kultúrházért, népkönyvtárért cserébe teljesítse pontosan beadási és adófizetési kötelezettségeit. „Éljen a munkás-paraszt szövetség, népi demokráciánk szilárd alapja!" — így hangzik a M. D. P. Központi Vezetőségének május 1-i jelszava. S ez a jelszó élő valósággá úgy lehet, ha mindkét osztály — mind a munkásság, mind a parasztság — teljesíti kötelezettségeit. A munkásosztály több és jobb iparcikkeket ad a falunak, a parasztság pedig bőségesebb élelmet küld a városnak. Ez a munkás-paraszt szövetség igazi alapja. Ezzel mutatjuk meg a párt iránti hűségünket, hazánk iránti szeretetünket, s hogy méltók vagyunk a béketábor harcosaihoz. A mi helytállásunk egyben a békefront erősítése is, mindennapi munkánkért nemcsak családunk, népünk, de az egész világ dolgozói előtt felelősek vagyunk. SseksártS első a begyűjtési versenyben A megyei begyűjtési versenyben a legjobb eredményt Szekszárd város érte el Ez azonban nem azt jelenti, hogy a begyűjtés üteme megfelelő a városnál, hanem azt, hogy a járásoknál is igen vontatottan halad a begyűjtés. A gyönki járás most a második helyezést érte el, mindössze 6—7 pont különbözet van a gyönki járás és Szekszárd város között. A gyönki járás képes lesz újra megszerezni az első helyet, de ehhez szükséges, hogy a járási tanács vezetői hivatalukból kimozduljanak, mert kin a területen a községi megbízottak nem végzik el feladatokait, s nem hajtják végre a kiadott rendeleteket. Erre példa a kölesdi megbízottak munkája, akik még egyetlen javaslatot sem tettek a végrehajtó bizottság felé helyszíni elszámoltatásra, pedig a községben van sok hátralékos kulák, akik egyáltalán nem tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Ezért adódott elő az, hogy a község utolsók között van a járásban. Nem különb a helyzet Pálfást sem, ahol a tanács begyűjtési szerve nem alkalmaz megfelelő eljárást a beadást nem teljesítőkkel szemben.