Tolna Megyei Népújság, 1963. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
Á tGYEI Új hang A sok közül ragadjunk ki egy új vonást amely jellemezte idén eddig a zárszámadási közgyűléseket. Ez az új vonás az, hogy másról beszélnek a felszólalók, mint tavaly. Valami új hang, újfajta problémafelvetés uralkodott az idei közgyűléseken. A múlt évben még sokat veszekedett egymással a vezetőség és a tagság. A vezetők a tagokra, a tagok a vezetőkre hárították a felelősséget. Sok tsz-gazda ült csalódottan, kiábrándultan a közgyűlésen abban a tudatban, hogy nem érdemes becsületesen dolgozni, jobban jár, aki spekulál lop, mint aki helytáll a szövetkezetben. Felmerült sok tsz-gazdában a kérdés még tavaly, hogy helyesre maradéktalanul a szövetkezeti rendszer, megtalálja-e ebben a falu népe a boldogulását, s leghelyesebb útja-e ez a felemelkedésnek? Az idén már ezekről nem beszéltek. A felszólalásokban a gazda felelőssége kapott hangot. Nagyon sok szó esett a közös vagyon védelméről. A döntő többség határozottan követelte, hozzanak szigorú intézkedéseket a lopások és a közös vagyonnak mindennemű herdálása ellen. Követelte a dolgos többség, hogy szűnjön meg végre mindenfajta lógás, dologkerülés, és legyen jobb, pontosabb a munkák minőségi elvégzése. Bírálták az idén is a vezetést, de nem úgy, mint tavaly. Leváltás kevés volt, a bírálat hangja a türelmetlen sürgetés hangja volt: javuljon tovább a vezetés színvonala, akik vezető posztokon állnak, dolgozzanak még nagyobb szakértelemmel, felelősséggel. Nagy lépést jelent, hogy ilyen hangot ütöttek meg a szövetkezeti emberek a zárszámadási közgyűléseken. Mutatja ez is, hogy a parasztemberek egyre inkább magukra találnak, otthon érzik magukat a szövetkezetben, és úgy akarnak ott berendezkedni, hogy minél jobb legyen a szövetkezeti élet. Megismerték a szövetkezeti élet törvényeit, alapvető összefüggéseit, felismerték, hogy az egyéni jólét a közös vagyon gyarapodásából emelkedhet magasabbra. Tapasztalták, hogy a szövetkezeti szarkák, a közös vagyon herdálói, a lógósok, munkakerülők, rossz munkát végzők tulajdonképpen a becsületes szövetkezeti gazdáknak okoznak károkat, tehát elsősorban a dolgos többség feladata fellépni ellenük. A vezetőkben sem valamiféle elidegenült funkcionáriusokat látnak az emberek, hanem a nagyüzemi gazdaság fontos velejáróit, a közös és egyéni gazdagság letéteményeseit. És megtanultak élni a szövetkezeti gazdák a demokráciával, megtudták, hogy a demokrácia nem a felelőtlen, hőbörgők anarchiája, hanem a felelős gazdák felelős beleszólása a közösség ügyeibe, « közösség javára. Üdvözöljük a gazdává váló szövetkezeti tagok újszerű megnyilatkozásait, s támogatjuk is ezt a hangot, minden erővel. Szövetkezeteink fejlődésébe vetett hitünknek, ez az új hang, a szövetkezeti gazdák megváltozott gondolkodása egyik szilárd alapja, legfontosabb záloga. Gy. J ff? PfortTtsTARTat PflTT^rnrTFK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tobb MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS .APJA XIII. évfolyam, 37. szám.Ara 60 FILLER Losonczi Pál földművelésügyi miniszter Tolna megyében Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter február 12-én és 13-án Tolna megyébe látogatott. Kedden a pálosi járás vezetőivel találkozott, majd megtekintett néhány mezőgazdasági nagyüzemet. Losonczi elvtárs szerdán részt vett a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz közgyűlésén és ott fel is szólalt. Társaságában volt Soczó József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára. Losonczi elvtárs szerdán délután Szekszárdon a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóival találkozott. (A Béri Balogh Ádám Tsz zárszámadó közgyűlésére lapunkban visszatérünk.) Lánctalpas traktorokkal megkezdték a mélyszántást a Szekszárdi Állami Gazdaságban Tegnap kísérletképpen három lánctalpas traktorral megkezdték a szántást a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki területén. A szakemberek véleménye szerint a 35 centiméter mélyen végzett szántás hasznosa és minősége elfogadható. A továbbiakban, ha az időjárás engedi, újabb traktorokkal folytatják a gazdaság erre alkalmas területein a mélyszántást. Csütörtök, 1963. február 14. Folytatják a üldözését Irakban Szórványos lövöldözések Bagdadban Bagdad, (MTI). A nyugati hírügynökségek és lapok kedden Bagdadba érkezett tudósítói arról számolnak be, hogy az új kormány a fővárosban és a jelek szerint az ország egész területén ellenőrzi a helyzetet. Esténként még mindig szórványos lövöldözés hallatszik Bagdad „vörös övezetében” — ezt annak tulajdonítják, hogy a katonák és a felfegyverzett suhancok folytatják a kommunisták üldözését és letartóztatását. A különböző jelentések szerint február 8-a óta mintegy 700 ember halt meg, részben a hadügyminisztérium ostrománál, részben pedig a baloldali elemek elleni hajtóvadászat következtében. Egy Teheránba érkezett repülőgép utasai szerint szerdán reggel — péntek óta először — minden nyugodt volt az iraki fővárosban. Az új iraki kormányt eddig 28 ország ismerte el. Legutóbb India és Japán. A MEN hírügynökség Bagdadba érkezett tudósítója új, érdekes részleteket közöl a február 8-i eseményekről. Az újságíró beszámol arról, hogy Kasszem elnök a hadügyminisztérium ostromának kezdetekor, szokásától eltérően, nem tartózkodott az épületben, hanem otthonában töltötte az éjszakát. Kasszem pénteken reggel fél kilenckor értesült a felkelésről, s ekkor golyóbiztos Cadillac gépkocsiján a minisztériumba hajtatott. Az épületet ostromló felkelők tüzeltek rá, de Kasszemnek sikerült áttörnie gyűrűt és sértetlenül behatolt az épületbe. Kasszem a minisztériumban lévő dolgozószobájából irányította az ellenállást: a szobát páncélozott falak és goly/asztos üvegek védik. A katonai felkelőket támogató repülőgépek ekkor kezdték rakétákkal lőni az épületet. Kasszem dolgozószobáját azonban sem a rakéták, sem a bombák nem rombolták le. A harc egészen addig folyt, amíg az épületet védő egységeknek ki nem fogyott a lőszere. Kasszem egy titkos folyosón menekülni próbált a Tigris folyó felé, de a folyami rendőrség letartóztatta. Az AFP tudósítója beszámol arról, hogy Kasszem az ostrom idején telefonösszeköttetésben állott az ostromlókkal, a felkelők által megalakított „nemzeti forradalmi tanáccsal”. A hírügynökség szerint Kasszem több ízben beszélt a jelenlegi elnökkel,Aref ezredessel is. Mint ismeretes, Arefet 1959-ben halálra ítélték azzal a váddal, hogy összeesküvést szőtt Kasszem ellen. Kasszem azonban nem engedte végrehajtani az ítéletet régi harcostársán, majd később szabadon bocsátotta. Kasszemet rövid bírósági eljárás után a bagdadi rádió arab zenestúdiójának termében végezték ki. A kivégzésről vetített televíziós filmen Kasszem holtteste mellett lehet látni a rádiózenekar arab népi hangszereit. A stúdió a felkelők főhadiszállása volt. Az UPI kairói jelentése szerint Sabib, az új iraki külügyminiszter nyilatkozott a közép-keleti hírügynökségnek. Kijelentette, hogy az új rendszer szorosabb együttműködésre törekszik az arab országokkal. Közölte, hogy kormánya felülvizsgálja az Arab Liga bojkottálásáról hozott korábbi döntést. Ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban figyelmet érdemel, hogy Kuwait felkérte az Arab Ligát, vonja ki biztonsági erőit az országból. Az Arab Liga akkor vezényelte csapatait Kuwaitba, amikor Kasszem bejelentette hogy Irak igényt tart az olajban gazdag sejkségre. Kuwait külügyminisztere hangsúlyozta, hogy „a körülmények megváltoztak”. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata Párizsban a Francia Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki az iraki eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a párt „ünnepélyesen tiltakozik a kommunisták és a demokraták ellen irányuló véres megtorlás politikája ellen, ami csak az imperialista célokat szolgálhatja a Közép-Keleten”. A párt felhívja a francia dolgozókat, a köztársaság híveit, juttassák kifejezésre szolidaritásukat az iraki hazafiakkal és demokratákkal, s küldjenek tiltakozó táviratokat Aref ezredeshez, az Iraki Köztársaság elnökéhez. Libanonban az An Nida, a kommunista párt lapja vezércikkében azt írja, hogy az államcsínyt az Egyesült Államok szőtte Irakban, és azt „angol—amerikai ügynökök hajtották végre”. Párizsban a New York Herald Tribune nemzetközi kiadásának szerdai száma már valósággal utasításokat ad az új iraki kormányférfiaknak. „Ha Irak új vezetői messze tekintők, meg kell érteniök két dolgot, írja a lap. Az első az, hogy a Szovjetunió és a vörös Kína elismerését óvatosan kell kezelni... A másik az, hogy az Egyesült Államok és Anglia elismerése annak a hivatalos reménynek a kifejezése, hogy a világ nagy része optimizmussal és segítőkészen tekint az új rendszerre. Az előjelek eddig biztatóak” — írja a New York Herald Tribune. Világszerte súlyos károkat okozott az idei rendkívül hideg időjárás (3. o.) Megkezdődtek az építkezések (5. o.) Februárban — félév után (7. o.) Ünnepi ülés Pekingben a szovjetkínai szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából Peking (TASZSZ). A szovjet— kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából a kínai főváros közvéleménye szerdán ünnepi estet rendezett. Az esten Csang Csihsziang, a Kínai—Szovjet Baráti Társaság központi vezetőségének ügyvezető főtitkára mondott beszédet. Megállapította, hogy a szerződés formába öntötte a kínai és a szovjet nép hagyományos barátságát és új távlatokat nyitott meg e barátság további fejlődéséhez. — A kínai és a szovjet nép barátsága és összefogása — mondotta — .kedvezően segíti a harcot országaink közös ellenségei ellen, népeink közös ügyét, a világ népeinek, az imperialisták és lakojaik elleni igazságos harcát, valamint a világ békéjéért vívott harc nagy ügyét. Beszédet mondott Cservonyenko, pekingi szovjet nagykövet is. — A szovjet—kínai barátsági szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a szerződés alapján kibontakozott együttműködés — hangsúlyozta —, már eddig is óriási szerepet játszott, és továbbra is hatalmas szerepet fog betölteni a szocializmus és a kommunizmus országaiban folyó építés szempontjából. E szerződést nagy jelentőségűvé teszi az is, hogy biztosítja a Távol-Kelet békéjét és biztonságát, és elősegíti a világ békéjének megszilárdítását. Tanácskozások a Genfben , Genf (Reuter) A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság szerdán nem tartott ülést. Az egynapos szünetet kihasználva élénk megbeszélések folytak a küldöttségek vezetői között. William Foster, az amerikai küldöttség vezetője a nap folyamán külön-külön tárgyalt több el nem kötelezett ország képviselőjével. Véget ért az angol alsóház közöspiaci vitája Kedden a késő esti órákban véget ért az angol alsóház kétnapos vitája, a Macmillan-kormány közöspiaci politikájának bukásáról. A konzervatív többség 330:227 arányban «teljes bizalmat« szavazott a kormánynak. A parlamenti erőviszonyok ismeretében a szavazás eredménye eleve nyilvánvaló volt, noha a vita során mindvégig csüggedten hallgató tory képviselők a bizalom és önbizalom leghalványabb jelét sem mutatták. A Macmillan-kormány és a munkáspárti ellenzék kétnapos heves szócsatája feltárta, hogy Anglia mindkét vezető pártja, a Washington—London tengely körül forgó «atlanti közösségre« alapozza politikáját, következésképpen a Párizs—Bonn tengelyre épülő «kis Európát« illetően lényegében azonos az álláspontjuk. A brüsszeli kudarc igazolására elismételték, hogy a brüsszeli tárgyalások a siker küszöbén borultak fel, s ezért a felelősség egyedül Franciaországot terheli. Végül hangoztatták, hogy a kudarc világosan megmutatta: Párizs politikai okok miatt vétózta meg az angol közös piaci tagságot, s ez is azt bizonyítja, helyes volt a csatlakozási szándék, hiszen Nagy-Britannia nem maradhat kívül az európai ügyek intézésén. Ezt szem előtt tartva a kormány a «baráti ötre« támaszkodva, tovább folytatja erőfeszítéseit a közös piacba történő bejutásért. Az ellenzéknek nem okozott különösebb nehézséget a kormány apolitika ellentmondásainak feltárása. A munkáspárt pontrólpontra bizonyította, hogy a Macmillan-kormány saját csapdájába esett, és most abban vergődik.