Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

TOLNA A magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XIV. évfolyam, 237. szám. ÁRA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. október 9. A magyar párt- és kormány­­küldöttség Schwedtben Berlin (MTI): Az NDK alapí­tásának 15. évfordulója alkalmá­ból az NDK-ban tartózkodó ma­gyar párt- és kormányküldöttség a berlini ünnepségek lezajlása után, csütörtökön az Odera mel­letti Schwedtspe, az NDK vegyipa­rának új fellegvárába, a Barátság kőolajvezeték NDK-beli végállo­mására látogatott. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai megtekintet­ték a hatalmas olajfeldolgozó műveket, amelyeknek elkészült első szakasza az idei év második felében már 1,2 millió tonna szov­jet olajat dolgoz fel benzinné, diesel-üzemanyaggá és bitumen­né. A napi termelési érték 1,8 millió márka. Schwedtben már javában folyik a kombinát má­sodik részlegének építése. Ez a gyárrészleg elsősorban a gáz kén­­telenítésével és kén előállításával foglalkozik majd. A második rész­leg bekapcsolódásával Schwedt évi négymillió tonna szovjet kő­olajat fog „elfogyasztani”. Biszku Béla, a magyar küldött­ség vezetője lelkes hangulatú nagygyűlésen találkozott a schwedti dolgozókkal. Beszédében aláhúzta, hogy most a magyar­­ küldöttség a helyszínen győződött meg arról a nagyarányú szocialis­ta építőmunkáról, amely Schwedt­ben és szerte az egész NDK-ban folyik.­­ — A magyar nép, amely a múltban saját tapasztalatai alap­ján közelről ismerte meg a német­­ militarizmus és imperializmus természetét, igen nagyra értékeli az NDK létezésének és szüntelen erősödésének jelentőségét Euró­pa, sőt az egész világ békéje szempontjából, — hangsúlyozta Biszku Béla. Teljes hevességgel folyik az amerikai elnökválasztási hadjárat Washington (MTI) Az Egyesült Államokban változatlan hevesség­gel tombol a választási harc. A két nagy párt, a demokraták és a republikánusok vezetői sorra járják az országot és egymás után teszik nyilatkozataikat, mondják beszédeiket, hevesen támadva po­litikai ellenfeleiket és minél ked­vezőbb színben igyekezve feltün­tetni saját pártjuk politikáját. Johnson elnök szerdán válasz­tási hadjáratának eddigi leghos­­­szabb csatájába kezdett, amikor Das Moines városában mondott beszédében megindította hatnapos kampányát az Egyesült Államok közép-nyugati részében. E kam­pány során az elnök legalább 1I államot keres fel, hogy a válasz­tók előtt ismertesse pártjának programját. Johnson beszédében hangoztat­ta, hogy „az elnöki székben elődei politikáját kívánja követni, amely­­annak felismerésén alapult, hogy az ágyuk és a rakéták nem hoz­zák meg a békét és azt csupán az emberek biztosíthatják”. Televízióbeszédében Johnson ezután rámutatott arra, hogy napjainkban ezt a politikát heves támadások érik. Ezzel kapcsolat­ban az elnök a republikánusok programját „rendkívül veszélyes­nek” minősítette, hangoztatva, hogy Goldwater és Miller köztár­saságpárti jelöltek céljubul tűzték ki az atomfegyverek vietnami be­vetését, a diplomáciai kapcsola­tok megszakítását a Szovjetunió­val, bizonyos körülmények között az ENSZ-ből való kilépést, a más államoknak nyújtott támogatás megszüntetését, a moszkvai rész­leges atomcsendszerződés nyilvá­nos elítélését. „Ha ezt az utat kö­vetnénk, a béke komoly veszély­be kerülne” — jelentette ki az elnök. A választási kampány során szerdán beszédet mondott Hubert Humphrey, a demokrata párt al­­elnökjelöltje is. Megállapította, hogy az amerikai külpolitikát a jövőben irányító személynek tu­datába kell lennie annak: az Egyesült Államok nem minden­ható és nem lehet minden világ­­problémát amerikai módra meg­oldani. A Fehér Ház urának tudatába kell vésnie, hogy az atomultimá­tumok diplomáciája veszélyes utat jelent és feltétlenül háború­hoz vezet. William Miller, Goldwater al­­elnökjelöltje szintén beszédet mondott szerdán. A floridai Jack­sonville egyetemének hallgatói előtt heves kirohanásokat intézett Kuba ellen és közölte, hogy Gold­water, elnökké választása esetén, elrendelné­­ az amerikai kikötők lezárását minden olyan ország előtt, amely kereskedelmi kapcso­latokat folytat Kubával. Maga Goldwater New Jersey államot járja, ahol a Reuter je­lentése szerint lelkes, de jóval kisebb létszámú hallgatóság előtt beszélt, mint Johnson elnök. A republikánusok elnökjelöltje szer­dai beszédeiben, ismét Johnson túlzottnak minősített centralizáló politikáját támadta és az elnök által indított „háborút a szegény­ség ellen” programot szemfény­vesztésnek minősítette. Goldwaternek a választási had­járat során a kormány nukleáris politikája ellen intézett támadásai arra késztették McNamara had­ügyminisztert, hogy rögtönzött sajtóértekezletet hívjon össze a Pentagonban. A hadügyminiszter kijelentette, hogy Goldwater „tel­jesen félrevezeti hallgatóságát, politikailag felelőtlenül viselkedik és rendkívül nagy károkat okoz az Egyesült Államok biztonságának”. Megszólalt a választási hadjá­rat során Nixon republikánuspár­ti volt alelnök is. Nixon táámadta a Johnson-kormány vietnami po­litikáját, azt állítva, hogy John­­sonék nem követnek erőteljes po­litikát és amennyiben ezen nem változtatnak, Dél-Vietnam egy éven belül „elveszik a szabad vi­lág számára”. A volt alelnök kö­vetelte, hogy az Egyesült Álla­mok teljes katonai erejét vesse be Vietnamban. Rockefeller New York-i szená­tor Albany-ben, az állam főváro­sában mondott beszédében támo­gatásáról biztosította Goldwatert. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jó­váhagyta a csehszlovák párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról szóló beszámolót. A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a Szovjet­unió kereskedelmi szervezetének tanulmányozására kiküldött dele­gáció tapasztalatairól és a szovjet kereskedelmi szervekkel folytatott tárgyalásokról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a víz­ügyekről szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy az or­szággyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. Meghalt Varga Jenő Moszkva (MTI): Hosszú és sú­lyos betegség — szívkoszorúér­­működés elégtelenség — követ­keztében csütörtökön, 85 éves korában elhúnyt Varga Jenő, a nemzetközileg elismert magyar­­ származású, kiváló szovjet köz­gazdász. Kádár János elvtárs, az MSZMP­­ Központi Bizottsága nevében táv­iratban fejezte ki mély részvétét: az elhúnyt Varga Jenő özvegyé­nek.* Varga­ Jenő az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaságban pénzügyi, majd szociális termelési népbiz­­­­tos, a népgazdasági tanács elnöke,­­ és a szövetséges központi intéző­­­bizottság tagja volt. Az ellenforradalom győzelme után Bécsbe emigrált. 1920-ban Moszkvába ment, munkatársa lett a Kommunista Internacionálénak, belépett az SZKP-ba. 1946-ban aktív tevékenységet fejtett ki Magyarországon a sta­bilizáció előkészítő munkájában. 1955. október 20-án a Magyar Tudományos Akadémia tisztelet­beli tagjává választotta, majd 1963-ban levelező tagja lett a Német Tudományos Akadémiá­nak. (NDK). 1963-ban Lenin-díjjal tüntették ki. Varga Jenő elméleti munkássá­gának középpontjában korunk ka­pitalizmusa és a tőkés világgazda­ság problémái álltak. Bővítik a tamási általános iskolát László János szocialista brigádja végzi a bővítési munkálatokat, melyek ez év végére befejeződnek. A tamási gyerekek már na­gyon várják az épülő hat új tantermet, mivel jelenleg elég ké­nyelmetlenül, „háromműszakos” rendszerben járnak iskolába. A kongói helyzet a kairói értekezlet középpontjában Kairó (MTI) Az el nem kötele­zett országok kairói értekezletén részt vevő állam- és kormányfők szerdán este táviratot intéztek­­ Kaszavulu kongói elnökhöz. A távirat aláírói tiltakoznak az EAK­­ és Algéria Leopoldville-i nagy­­­­követségeinek blokádja ellen, amely, mint hangsúlyozzák, „sú­lyos következményekkel járhat”. A távirat utal arra is, hogy az ál­lamfők egyhangúlag visszautasí­tották Csembe részvételét és rá­mutat, hogy a kongói politikus már tudott erről a határozatról, amikor elindult Leopoldville-ből. Végül az aláírók felszólítják Ka­szavubu elnököt, tegyen sürgős lépéseket annak érdekében, hogy helyreálljon a testvéri barátság, egyfelől a kongói nép és kormány másfelől az afrikai népek és kor­mányok között. Kongóból is érkezett távirat Kairóba: ezt a nemzeti felszaba­­dítási tanács küldte. A tanács el­ismerését fejezi ki a csúcsérte­kezleten részt vevő államférfiak­nak a Csombéval szemben elfog­lalt határozott álláspontért. A kongói nép — hangsúlyozza a távirat — ezt a magatartást a fel­szabadító harchoz való fontos hozzájárulásként értékeli. Ami magát Csombét illeti, a kairói házi őrizetben szerdán este­­ fogadta az AFP francia hírügy­­­­nökség munkatársát. Csombe kö­zölte, hogy levelet küldött az ös­­­szes afrikai államfőkhöz és ebben­­ követelte, hogy a legrövidebb időn belül hívják össze az afrikai egy­­­­ségszervezet államfőinek rendkí­­­­vüli értekezletét. A kongói politi­kus, aki hívatlanul érkezett Kai­róba, e fórum előtt kíván tilta­kozni a vele szemben foganatosí­tott intézkedések ellen. A továb­biakban Csembe kijelentette, hogy nem kívánja megszakítani a dip­lomáciai kapcsolatokat az EAK- kal, majd közölte, ha elutazik Kairóból, valószínűleg ellátogat Párizsba. Mint ismeretes, az EAK kor­mánya attól tette függővé, meg­adja-e az engedélyt a távozásra a hívatlan vendégnek, hogy Leo­­poldville­ b­en megszüntetik-e az EAK és Algéria nagykövetségei­nek blokádját. A Kongóból érke­ző jelentések ellentmondóak. A hatóságok bejelentették, hogy fel­oldják a zárlatot, de néhány órá­val később az őrség továbbra is ott állt, csupán annyi volt a kü­lönbség, hogy az őrök engedélyez­ték a belépést a nagykövetségek­ területére , viszont továbbra is visszautasították, hogy bárki a nagykövetségiek közül elhagyja a szóban forgó épületeket. Más kongói jelentések szerint tovább folyik a Csembe által to­borzott fehér zsoldosok hadjárata a kongói szabadságharcosok ellen. A hírügynökségi tudósítások sze­rint a zsoldosok és a kongói had­sereg ejtőernyős alakulatai szer­dán elfoglalták a Burundi határán fekvő Uvira városát. Elutazott a lengyel kormányküldöttség A lengyel kormányküldöttség, amely a magyar—lengyel gazda­sági együttműködési bizottság 5. ülésszaka alkalmából tartózko­dott hazánkban, csütörtökön reg­gel elutazott Budapestről. A kül­döttséget dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Állami Tervhivatal elnöke vezet­te. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével a magyar kormány­­bizottság tagjai, továbbá Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és Jan Kiljanczyk, buda­pesti lengyel nagykövet búcsúz­tatták. (MTI)

Next