Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

MEGY Ely i Kbn^yociX ,eonaruo vs.Yin NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 273. szám ARA: 80 FILLÉR Csütörtök, 1968. november 21. Védjük meg az indonéz kommunisták és a többi hazafi életét! A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság résztvevőinek nyilatkozata Mi. hatvanhét kommunista és munkáspárt Budapesten tanácskozó képviselői haraggal és felháborodással ítéljük el az indonéz reakció brutális irtóhadjáratát a kommunisták és más demokraták ellen, akik bátran harcolnak az imperializmussal szemben, országuk szabadságáért és függetlenségéért. Már három év óta szüntelenül tombol ez a szörnyű, véres terror. Emberek tízezreit ölték meg és kínozták halálra, százezrek sínylődnek és pusztulnak el a börtönökben és a koncentrációs táborokban. Bírósági ítélete és vizsgálat nélkül megölték Aidit elvtársat, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökét és a kommunista pért más vezetőit. A reakciósok nemrég újabb kegyetlen gaztettet követtek el, kivégezték Njano és Sudisman elvtársakat. Indonézia Uralkodó körei a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére fokozzák a terrort, folytatják a kommunistáknak és az ország más demokratikus gondolkodású polgárainak fizikai megsemmisítését. Újra megbélyegezzük ezeket a gonosztetteket! Elég volt a vérözönből! Legyen elég az áldozatokból! Kinyilvánítjuk töretlen szolidaritásunkat Indonézia kommunistáival és más demokratáival. Kifejezésre juttatva országaink, népeink akaratát, követeljük, hogy vessenek véget a terrornak és bocsássák szabadon a politikai foglyokat! Az indonéz reakciósok gaztettei nem maradnak büntetlenül! Nem sikerül elnyomaniuk a szabadságszerető indonéz népet, s annak imperialistaellenes harcát! Hangozzék fel mind erőteljesebben világszerte a tiltakozás szava a reakciósok gonosztettei elen! támogatásáról biztosítja és bátorítja a világméretű szolidaritási mozgalmat és sürgető felhívással fordul valamennyi antifasiszta és imperialistaellenes erőhöz, őszinte demokratához, minden szabadságra vágyó emberhez: egyesítsék erőfeszítéseiket és akcióikat annak érdekében, hogy egységes mozgalmuk kényszerítő erejével megmentsék Panagulisz életét és elérjék a reakciós elnyomás megszűnését Görögországban. (MTI) fl kommunista és munkáspártok Panagulisz életének megmentéséért A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásai előkészítő bizottság 1968. november 20-i ülésén felháborodott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az athéni bíróság halálra ítélte Alexandrosz Panaguliszt, a szabadság, a béke, a demokrácia és Görögország függetlenségének antifasiszta harcosát. Ő követelte, vonják vissza és a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége kérésének megfelelően hatálytalanítsák az igazságtalan ítéletet, amelyet a fasiszta diktatúra rendszere erőszakolt ki. Az előkészítő bizottság valamennyi részt vevő párt nevében A Spári Gyula nevét vették fel ünnepi KISZ-gyűlés a szekszárdi AKÖV-nél Szerdán délután ünnepi taggyűlést tartottak a szekszárdi AKÖV KISZ-alapszervezetének fiataljai. Az ifjúkommunisták hangulatos ünnepségén képviseltette magát a vállalat vezetősége és Kaczián János, a KISZ megyei bizottságának titkára is együtt ünnepelt a fiatalokkal. Az összejövetelen a KISZ- esekből alakult irodalmi színpad adott műsort a KMP megalakulásának 59. évfordulója tiszteletére. Az összeállítás versekkel, idézetekkel, muzsikával színesítve idézte fel a párt megalakulásának körülményeit, a Tanácsköztársaság eseményeit, s a magyar kommunisták harcát, munkáját napjainkig. Részletesen ismertette Alpári Gyula élettörténetét, munkásságát, akinek a nevét vette fel a vállalat KISZ- alapszervezete. A jól megválasztott, gondosam összeállított irodalmi műsor méltán emlékezett meg a fél évszázados jubileumról. A megemlékezést követően Varga Béláné, a KISZ-alapszervezet titkára jutalmat adott át Benkó Zsuzsának, György Szabinának, Klein Máriának, ifjú Rahman Mátyásnak, ifjú Sáfár Jánosnak, Sebestyén Antalnak és Várda Lászlónak, akik kiemelkedően jó munkát végeztek a KISZ-szervezetben. Ez alkalommal nyújtották át az oklevelet Horváth Józsefnek, aki a fiatal közgazdászok vetélkedőjében a harmadik helyet szerezte meg. Klemn Antal, az AKÖV pártszervezetének titkára köszöntötte a névadó alkalmából a fiatalokat, majd a pártszervezet és a vállalat vezetősége nevében jutalmat adott át Varga Bélánknak, a KISZ-alapszervezet titkárának, aki sokat tett azért, hogy valóban aktív KISZ-élet legyen az AKÖV-nél. Az ünnepség hivatalos részének befejezése után a fiatalok és a vendégek szórakozással, tánccal ünnepelték az alapszervezet névadóját. A forradalom lángját hozták A forradalom lángjával szovjet pionírok érkeztek Budapestre, hogy részt vegyenek a magyar kommunista mozgalom születésének 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Képünkön: a megérkezés utáni percek a pályaudvaron. (MTI-fotó) vasipari szakmában öregszik a szakma — Tíz hónap alatt 10 százalékkal több kenyér A megyében aligha létezik egy iparág amely annyira a közérdeklődés középpontjában — és állandó bírálatok tüzében — állna, mint a sütőipar. Ez érthető, hiszen mindennap eszünk kenyeret — és, hogy milyent, az senkinek sem mindegy. Mindenütt úgy tartják számon: közhangulatot befolyásoló tényező, hogy az üzletekben időben ott legyen a kenyér, a péksütemény, a lehető és ehető legjobb minőségben. • Milyen is valójában a sütőipar helyzete? Jogosak, indokoltak-e azok a kifogások, amelyek mostanában az ellátásban jelentkeznek? — tettük fel a kérdést Rubold Ödönnek, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya csoportvezetőjének. — Elsősorban az ellátási felelősségből indulok ki, amely megoszlik az ipar és a kereskedelem között. Mindkét félnek kötelessége és érdeke a fogyasztók megfelelő ellátása. Ami kifogás a fogyasztók részéről felmerül, részben a sütőipar helyzetére, illetve a két fél közt fennálló súrlódási pontokra vezethető vissza. Ilyen súrlódási pontok: a kiszállítás, a nyitva tartási idő, a megrendelt mennyiség Azonkívül olyan tényezők is befolyásolhatják az ellátást, a minőséget, mint a kevés szakbolt, a tárolótér hiánya. Tapasztalatunk szerint az is befolyásolja az ellátást, hogy a kereskedelem fél a tényleges igényeknek megfelelő rendeléstől. Megtörténik, hogy kereskedelmi egységek között sincs meg mindig a megfelelő összhang. Kedden fordul elő Tolnán, hogy két földszerbolt leltározott, a többi egység viszont a rendes forgalomnak megfelelő mennyiséget rendelt. Emiatt volt kenyérhiány, a vásárlók jogosan bosszankodtak. Mostanában divat a sütőipart szidni. Miről tehet valójában a sütőipar? — Sok olyan tényező van, amelyről nem tehetnek. A gondok országosak, de különösen hatványozottan jelentkeznek Szekszárdon. — Az egyik a szakmunkáshiány, öregszik a szakma, nem megoldott az utánpótlás. A munka nehéz — elsősorban az éjjeli munka miatt — és ha valaki jobb kereseti lehetőséget, vagy könnyebb munkát talál, az otthagyja a szakmát. Tudomásunk szerint hat-nyolc sütőipari szakmunkás dolgozik a vasipari vállalatnál. Most akarja otthagyni a kenyérgyárat egy olyan szakmunkás, aki már több, mint 15 éves törzsgárdatag. Beáll Tolnán a selyemgyárba ...Annyira kevés a szakmunkás, hogy gyakran a vállalat műszaki gárdájának is be kell állni a gépek mellé. — Milyen megoldást lehet találni? — A NER és a MÉM a közelmúltban felmérte a sütőipar helyzetét, ennek alapján hozott intézkedéseket a kormány, elsősorban a bérezés javítására, de a műszaki fejlesztésre, a technológia fejlesztésére, a megfelelő gépkocsipark megteremtésére és a szakmai utánpótlásra is. A bérezésre jellemző, hogy a sütőipar 1952-ben azonos szintről indult a kohó- és a vegyiparral, most viszont igen nagy a különbség a keresetek között. • A technológiai-műszaki fejlesztés nem mond ellent az általános igényeknek? Hallottunk olyan véleményt, hogy az utóbbi időben épült üzemek gépsorai, kemencéi nem tudnak olyan minőségű kenyeret előállítani, mint a kisüzemek... — Valóban, vannak ilyen vélemények, de hozzáteszem: aligha van még egy európai ország, ahol ilyen követelményeket támasztanának a kenyérrel szemben, mint nálunk. De nem is elsősorban a gépekkel van baj, hiszen a gépesítés nélkül egyáltalán nem lenne képes a sütőipar az ellátást biztosítani. A gépek mellett 80 százalékban betanított munkások dolgoznak, de még így is gond a szakmunkáshiány. Mire mennénk kézi munkával, amikor így is alig kap a szakma utánpótlást? — De nem is csak a gépeken múlik... A liszt minőségén is. Legalább 15—18 napos pihentetés után kellene a lisztet feldolgozni. De mi a helyzet? A malmokban kicsi a tárolótér, tehát nyomban szállítják tovább a lisztet. De az üzemek többsége sem rendelkezik megfelelő raktárral, így öt-hatnapos lisztből kénytelenek sütni. — Milyen most a megye sütőiparának helyzete, milyen lehetőségek vannak a jövőbeni fejlesztésre? — A három sütőipari vállalat — a szekszárdi, a bonyhádi, a tamási — 32 üzemet működtet. Ebből egy a korszerű, gyárjellegű, öt a középüzem, a többi a régi, hagyományos péküzem. 1975-ig hat új középüzem épül, ugyanakkor 18, a legrosszabb körülmények között termelő pékség megszűnik. A fejlesztés azért is szükséges, mert a vámőrléssel párhuzamosan a házi kenyérsütés is nagymértékben csökken, tehát a falusi ellátás is egyr inkább a sütőiparra hárul. Egy jellemző adat: az elmúlt tíz hónap alatt 19 százalékkal növekedett a kenyértermelés, de ezen belül a finom fehér kenyér aránya 64,3 százalékkal emelkedett De a fogyasztók még további választékbővítést várnak.* Viszont jelentkeznek már kifogások a nemrég megnyitott szekszárdi szakboltban forgalomba hozott termékek miatt is. — Mi is tapasztaltuk. Az ok ismételten: a szakmunkáshiány. Ha valamilyen ok miatt egy szakmunkás hiányzik, azt már megérzi a termelés, a minőség. A szekszárdi süteményüzemben például gyakori a 15—16 órás túlórázás, és sajnos az ember nem automata. A fáradság máris a minőségben jelentkezik. — Végül szeretném leszögezni: a sütőiparral kapcsolatos igények, kifogások országszerte jelentkeznek — bár a megye iparának helyzete, termelése az országos átlag felett van — ezért is hozott a kormány intézkedéseket. Most, a közeljövőben döntenek a sütőipar bérezéséről, a szállításról, a szerződési alapfeltételekről , amelyek hatását elsősorban a fogyasztók fogják érezni. Sorozatban történnek intézkedések, amelyek a sütőipari termékek minőségének javítását szolgálják. Bi.