Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
vmmi 801 WtNA MEGYE lám NEFUILAI! ■s:A-,MAG £ Art.SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA |A^,MEGYEI TANÁCS LAPJA. XVIII. évfolyam, 283. szám ARA: 80 FILLER Kedd 196*. december 3. Januári és új hitelpolitikai irányelvek Előnyben részesítik a gyorsabban megtérülő beruházásokat • A hitelezés fő formája a középlejáratú hitel Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a kormány hitelpolitikai irányelveiről, amelyek 1969. január 1-én lépnek életbe. Az új irányelvek egyik sajátossága, hogy azok nem meghatározott időszakra szólnak, addig maradnak érvényben, amíg azt a gazdasági helyzet szükségessé teszi. Ily módon az irányelvek nagyobb biztonságot adnak a vállalatoknak, alkalmazkodnak a mindenkori helyzethez. Az irányelveken csak akkor változtatnak, ha a gazdasági helyzet ezt szükségessé teszi, s a piaci viszonyokat figyelemmel kísérő vállalatok erre majd fel is készülnek, számolhatnak az esetleges módosításokkal. A beruházási hitelekkel foglalkozó irányelvek egyik fontos vonása, hogy előnyben kell részesíteni a gyorsabban megtérülő, gazdaságos beruházásokat. A beruházási piacon ugyanis az idén meglehetősen nagy feszültségek keletkeztek, az igények nagyobbak, mint a lehetőségek- A jövő évi beruházási hitelek irányszáma körülbelül ugyanolyan lesz, mint az idei. Ezeket az összegeket azonban ésszerűbben kell felhasználni. Beruházási célokra a hitelezés fő formája a 36 hónapig terjedő középlejáratú hitel lesz. Gyorsan megvalósuló beruházásra ösztönzi a vállalatokat a többi között az a rendelkezés, hogy a lejárat időtartama nem a beruházás befejezésének, hanem a hitel első folyósításának időpontjában kezdődik. A hosszú lejáratú beruházási hiteleket csak úgynevezett preferált, vagyis sajátosan előnyös célokra lehet nyújtani. Általában azok a vállalatok kaphatják, ahol a beruházással létrehozott termelőkapacitás a befektetés minden száz forintja után legalább hét forint nyereséget biztosít. A javító-szolgáltató vállalatok ötforintos nyereség esetén is kaphatnak ilyen hiteleket. Maximálisan tízévi hosszú lejáratú hitelt engedélyezhetnek az ipar arányos területi fejlesztését, a gáz- és az olajfelhasználás növelését, a lakosság számára nyújtott javítást, szolgáltatást és a sütőipart segítő beruházásokra, ellátatlan területeken kereskedelmi létesítmények létrehozására, a mezőgazdasági termékeket befogadó hűtőtárolók létesítésére, kereskedelmi raktárépítkezésekre, a vállalaton belüli anyagmozgatás gépesítésére, a csomagolás gépesítésére, közhasználatú személyszállító eszközök parkjának bővítésére, a vállalati formában működő kutatóintézetek beszerzéseire. Rövid lejáratú, 12 hónapos hiteleket, csak idényszerű, átmeneti finanszírozásra folyósítanak. Az ilyen hitel fő feltétele, hogy az azt igénybevevő vállalat valóban olyan termékeket készítsen, amelyek a piacon eladhatók. Nem nyújtanak hitelt, ha a vállalatnak túlzottak a készletei, ha kedvezőtlen az exportja, vagy ha olyan termékeket akar gyártani, amelyeket más szocialista országokból előnyösebben beszerezhetnénk. László Andor foglalkozott azzal a gyakori panasszal is, hogy a bank korlátozó intézkedései a boltok készleteit, az áruválaszték bővítését is korlátozzák. Kijelentette, hogy ez év januárja és novembere között a kiskereskedelem még azokat a hitellehetőségeket sem vette igénybe, amelyeket felajánlottak neki. A választék a tapasztalatok szerint egyébként is csak kevéssé függ a vállalatoknak nyújtott hitelektől. Egész sor adattal illusztrálta, hogy egyes, kisebb készlettel rendelkező kereskedelmi vállalatok nagyobb forgalmat bonyolítottak le, tehát jobban kielégítették a lakosság igényeit, mint mások, amelyeknek gyakran 30—40 százalékkal nagyobbak voltak a készleteik. Különösen a megfelelő áruösszetételre, a jó piackutatásra, az áru átfutásának gyorsítására hívta fel a figyelmet. Ezután elmondta, hogy a mezőgazdasági hitelkérelmek elbírálásakor továbbra is a támogatás, a kedvezményezés álláspontjából indulnak ki. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az általános 36 hónap helyett 48 hónapra kaphatnak középlejáratú és 10—15 évre hosszú lejáratú hiteleket. Beruházási hiteleik után az eddigi 6, 7 és 8 százalék helyett 5, forgóeszközhiteleik után pedig az eddigi 7 helyett 6 százalék kamatot fizetnek. További kedvezmény számukra, hogy az egyéb vállalatoktól eltérően, nem vizsgálják náluk a hitelből megvalósított beruházások nyereségminimumát. Külön hitelkeretet szabnak meg a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek, mert ezek különben hátrányba kerülnének a hitelkérelmek elbírálásakor. A kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan exportáló vállalatokat. A hitelkeret tíz százalékát, mint minimumot, olyan fejlesztési célokra tartalékolják, amelyek az export, a konvertibilis devizabevételek fokozását segítik elő. Az eddigi tíz év helyett 12 évi visszafizetésre, 6 százalékos kamatra kaphatnak hosszú lejáratú hitelt a vállalatok az exportot növelő egyes beruházásokra. Olyan hitelekről van szó, amelyeket az üzemek a többletexport bevételéből fizetnek vissza. A tapasztalatok szerint a tőkés cégek később fizetnek, mint a szocialista országok vállalatai, s ez hátrányos helyzetbe hozta azokat az exportőröket, akik nyugatra szállítottak árut. Ezért 1969. január 1-től az exportból származó úgynevezett forgatható okmányok, vagyis váltók, kötelezvények leszámítolási kamatlába az eddigi 5 százalékról 180 napig terjedő hitelidő esetén 2, ennél hosszabb idő esetén pedig 3 százalékra csökken. A kintlevőségek beérkezése esetére a kamattérítést az eddigi 2-ről 4 százalékra emelik. (MTI) Összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését Hétfőn ülést tartott a SZOT Elnöksége, amely elhatározta, hogy december 11-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését. A SZOT-plénumon előterjesztik az elnökség jelentését az üzemi és a szakszervezeti demokrácia helyzetéről, a vállalati, üzemi, intézményi szakszervezeti szervek tevékenységéről, a hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól. Javaslatot tesznek majd a magyar szakszervezetek 1969. évi főbb feladataira. A SZOT 1969— 70. évi programjára és a SZOT Elnökségének 1969. első félévi munkatervére. Ugyanezen az ülésen meghallgatják majd az Országos Tervhivatal tájékoztatóját is az 1969. évi népgazdasági tervről. A hétfői elnökségi ülés a december 11-i plénum előkészítésével foglalkozott. Az előterjesztés szerint a Szakszervezetek Országos Tanácsa jövőre öt ülést tart. Ezeken a többi között az új mechanizmus időszerű kérdéseiről, az áruellátásról, a lakásgazdálkodásról, a negyedik ötéves terv koncepcióiról, a nyugdíjtörvény tapasztalatairól, az ifjúság neveléséről és a bürokrácia elleni harcról tárgyalnak. (MTI) Jelentés a chicagói Háromezer tanút a bíróság Chicagóban valóságos rendőrlázadás ment végbe a demokrata párt konvenciója idején. A városi rendőrség kegyetlen és indokolatlan, erőszakos terrort alkalmazott békés tüntetőkkel szemben. Ezek a fő következtetései annak a több mint 300 oldalas dokumentumnak, amelyet egy különbizottság állított össze az emlékezetes augusztusi véres napokról. Mint ismeretes, a demokrata párt elnökjelölő konvenciójának idején a chicagói rendőrség a lehető legbrutálisabb terrorral akadályozta meg a városban a háborúellenes tüntetéseket. A véres rendőrattakok az egész világon nagy felháborodást keltettek és a tv-közvetítések során milliók voltak közvetlen szemtanúi a kegyetlenkedéseknek. A különbizottság a vizsgálatot egy vezető chicagói üzletember, David Walker irányításával folytatta. Több mint 3000 tanút hallgattak ki, s a vizsgálat során száz óránál több filmet és tvfelvételt néztek végig, tizenkétezer fényképfelvételt lapoztak át. A jelentés azt mondja, hogy a konvenció idején Chicagóban összesereglett tüntetők között voltak olyanok is, akik erőszakos cselekményekre készültek, de a rendőrterrorról hallgatott ki többség békésen akarta kifejezni szembenállását a társadalommal, vagy a kormány vietnami háborújával. A chicagói rendőrséget a tüntetések során érték ugyan provokációk, de a rendőrök indokolatlanul kegyetlenkedtek, és vandál támadásaiknak sokszor a békés járókelők, az egyszerű kíváncsiskodók is áldozatul estek. Jellemző, hogy a bizottság adatai szerint több mint hatvan újságíró, tv-, rádió-, film- és fotóriporter is a sérültek, illetve a súlyosan bántalmazottak között volt A rendőrterror nyilvántartott sebesültjeinek száma meghaladja az ezret de sok száz sérülést nem mutatnak ki a számok. Ezrek és ezrek szenvedtek bántalmat a könnygázgránátoktól, illetve a mace nevű vegyszer alkalmazásától. Daley chicagói polgármester, a rendőrterror értelmi szerzője, aki a chicagói gettólázadások során már korábban is olyan utasítást adott ki, hogy a rendőrök felszólítás nélkül tüzeljenek, nem volt hajlandó elismerni, hogy a jelentés mindenben megfelel az igazságnak, továbbra is azt mondotta, hogy Chicagónak „büszkének kell lennie” a rendőrökre. EZ TÖRTÉNT A Vietnammal kapcsolatos párizsi béketárgyalásokról továbbra is sok szó esik. Most már csaknem minden megfigyelő biztosra veszi, hogy a jövő héten végre megindulnak a négyes tárgyalások a VDK, a DNFF, illetve az Egyesült Államok és a saigoni rezsim delegációi között. Az amerikaiak eddig a saigoni szabotázsra hivatkoztak. Most hogy ez — legalábbis a tárgyalásokon való részvételt illetően — véget ért, Washington más eszközökhöz folyamodik a megbeszélések megnehezítésére: megszegte saját ígéretét a VDK bombázásának megszüntetéséről. Ha Van Lau ezredes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló delegációjának helyettes vezetője kénytelen volt élesen tiltakozni Cyrus Vancenál, az amerikai küldöttség helyettes vezetőjénél amiatt, hogy Észak-Vietnam területe fölé USA-bombázók hatoltak be és támadásokat hajtottak végre. Nem hivatalos jelentések szerint ugyanezen a megbeszélésen előzetes tárgyalások folytak a kibővített tanácskozás ügyrendi kérdéseiről. A francia fővárosban egyébként szaporodnak a találgatások arról, változatlan marad-e az amerikai delegáció személyi összetétele Nixon új elnök hivatalba lépése után. A válasz: csaknem bizonyosan nem. A jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó Harriman, az amerikai delegáció vezetője állítólag érzékeltette, hogy Nixon valószínűleg a saját emberét nevezi ki majd ő helyére. Ugyanakkor a „folyamatosság fenntartása miatt” nem tehetetlen, hogy helyettese, Vance végig Párizsban marad. Hogy mi jelenthet ez a „végig” , arról Bush vasárnapi tv-interjújában kijelentette: a tárgyalások még hosszú ideig elhúzódhatnak és tartamuk alatt Vietnamban komoly harcokra lehet számítani. Nemcsak a Távol-, hanem a Közel-Keleten is dörögnek a fegyverek. A megszállva tartott szíriai magaslatokról izraeli nehézütegek tüzet nyitottak a jordániai területre. Az akciót a légierő is támogatta, ami csak fokozza az amúgyis súlyos provokáció jelentőségét. Az első ammani jelentések a komoly anyagi kár mellett négy halálos áldozatról számolnak be. Tekintve, hogy az izraeli kommandó ezenkívül behatolt jordániai területre és a tűzszüneti vonaltól mintegy hatvan kilométer,nyire felrobbantott két hidat, Husszein király kabinetje elhatározta: haladéktalanul kérni fogja a Biztonsági Tanács összehívását. A jordániai döntés nem keltett meglepetést a világszervezet székhelyén, ahol a delegációk többsége aggodalommal szemléli, az izraeli provokációk nyomán mind élesebb közel-keleti helyzeteit.