Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

Meiiiv Szekszárd - sp^JSTS;ViGOj tOLHH ME­GYEI VILÁG PRolEtAffjAi EGJ ESTÖ’LJEtEK! NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XIX. évfolyam, 211. szám ÁRA: 80 FILLÉR Péntek, 1969 szeptember 19. Egy helyben.­ Teljesen eredménytelen volt a Vietnammal foglalkozó pá­rizsi négyes értekezlet tegnap megtartott 34. ülése. Henry Cabot-Lodge nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője mindössze arra szorítkozott, hogy néhány szó kíséretében felolvasta Nixon elnök szep­tember 16-i nyilatkozatát, amellyel újabb csapategységek kivonását jelentette be. Nagyüzem az ENSZ-ben Tájékoztató A KÖZGYŰLÉS megnyi­tása után fokozódott a diplo­máciai aktivitás. U Thant, a világszervezet főtitkára szer­dán munkaebéden látta ven­dégül Andrej Gromiko szov­jet külügyminisztert. A meg­beszélések tárgykörét nem is­mertették, de sajtóberkekben úgy tudják, hogy a Közel-Ke­letről is szó esett. A Thant szombaton este munkavacsorát ad az ENSZ- titkárságon. Meghívták a négy nagyhatalom külügyminiszte­reit is. Valószínűleg ott lesz az esten Gunnar Jarring, a Thant közel-keleti közvetítője is. Gromiko és Rogers ameri­kai külügyminiszter először hétfőn találkozik, másodszor pedig pénteken, mindkétszer társadalmi rendezvény kereté­ben. Nixon a maga részéről konferenciákat vett tervbe egy sor diplomatával, köztük az angol, a francia és az izraeli külügyminiszterrel. Egy dísz­vacsorán, amelyet a Szovjet­unió ENSZ-képviseletének re­zidenciáján rendeztek szerdán este, részt vettek számos szo­cialista ország delegációveze­tői: a magyar, a bolgár, a kubai, a mongol, a lengyel, a román, a csehszlovák, az uk­rán, a belorusz diplomaták. Egy másik diplomáciai ese­mény: Gromiko meleg baráti légkörben, a két országot köl­csönösen érintő, valamint közgyűlési kérdésekről tárgyalt szerdán Manescu román kül­ügyminiszterrel. AZ ÁLTALÁNOS ügy­rendi bizottság kedden este egy sor napirendre javasolt kérdést, szám szerint 96-ot ha­gyott jóvá, de elhalasztotta a döntést arról, vajon napirend­re tűzzék-e az észak-írországi problémát. Elfogadták 14 or­szág javaslatát, hogy ismét a fórum elé vigyék a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogai helyreállításának kérdését. A bizottság közfelki­áltással fogadta el ezt a na­pirendi pontot. Cak a csang­­kajsekista klikk képviselője emelt szót a kérdés napirend­re tűzése ellen. Nyugati nyo­másra a bizottság a napirend­re tűzte az úgynevezett koreai kérdés megvitatását is, jólle­het, a „Korea újraegyesítésé­vel és talpraállításával” fog­lalkozó ENSZ-bizottság már kihalt testület. Észak-Írország­­ról nem született döntés, a közel-keleti kérdéscsoport meg­vitatását megjegyzés nélkül elfogadták, míg a többi napi­rendre elfogadott téma: a le­szerelés, Rhodesia, a faji elkü­lönítés, gyarmati kérdések, va­lamint gazdasági és szociális problémák. Az általános politikai vita első napján mindössze két­ fel­szólalás hangzott el: Nixon amerikai elnöké és a brazil külügyminiszteré. A vita ma folytatódik, ekkorra várják Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter beszédét. NIxON amerikai elnök álta­lánosságban az Egyesült Ál­lamok békés szándékait han­goztatta az ENSZ-közgyűlés ülésszakán tegnap elmondott beszédében. Az elnök egyet­­­­len konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javas­latokkal, csupán megismételte az USA korábbi álláspontját. VIETNÁMRÓL szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lépése óta ez a kérdés fog­lalkoztatja a leginkább. Az amerikai elnök, ellentét­ben a nyilvánvaló tényekkel, ezúttal is a VDK-t és az ideiglenes forradalmi kor­mányt tette felelőssé a pári­zsi tárgyalások elhúzódásáért. A kelet—nyugati kapcsola­tok és főként a szovjet—ame­rikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a ko­rábbi kijelentését, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába kell továbblépni. „Az a vé­leményem, hogy kapcsolatain­kat a Szovjetunióval a köl­csönös megbecsülés szellemé­ben lehet építeni, elismerve nézetkülönbségeinket s egyben a véleményeltérés jogát, elis­merve érdekeink különböző­ségét, de egyben a közös ér­dekeket is, elismerve szövetsé­geseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat” — jelen­tette ki Nixon. AZ ELNÖK az ENSZ­ feladatairól szólva a többi kö­zött kijelentette, a világszer­vezetnek lépéseket kell tennie a géprablások megakadályozá­sára. Ugyancsak az ENSZ fel­adatai közé tartozik Nixon megállapítása szerint a gaz­dasági fejlődés és a születés­szabályozás elősegítése a fejlő­dő országokban. a természeti környezet védelme és az űr­kutatás előmozdítása- Szocialista szerződés November 7-re befejezik a tamási építkezést Tamásiban két évvel ezelőtt, 1967­ augusztus 20-án adták át ünnepélyesen az Orion Rádió és Villamossági Gyár új üzemét. Tulajdonképpen a beruházás első lépcsője valósult meg ezzel, hamarosan megindult a második, ütem kivitelezése is, amelynek megvalósításával lényegében két­szeresére emelik a gyár kapacitását. Az Orion dolgozóinak jubileumi verseny vállalásában kiemelkedő szerepe van an­nak a pontnak, amely szerint a felszabadulás huszonötödik évfordulójára befejezik a tamási beruházást, megkezdik a termelést a most épülő üzemrészben is. Ennek érdekében kezdemé­nyezték a tárgyalást a kivi­telezővel, a Tolna megyei Ta­nácsi Építő- és Szerelőipari Vállalattal az építkezés és a berendezés meggyorsítására. A hét elején — miután a részletkérdéseket is tisztázták — a vállalati központban szo­cialista szerződést írtak alá a két vállalat vezetői. Az eredeti szerződésben az építőknek ez év november 20- ára kellett volna befejezni a munkát. Annak ellenére, hogy eddig is több nehézség aka­dályozta a folyamatos mun­kát, az építők kötelezettséget vállaltak arra, hogy két héttel korábban, november 7-re át­adják szerelésre az épületet. Az Orion így korábban kezd­heti meg az új üzemrész „be­telepítését”: a főváros felsza­badulásának évfordulójáig — február közepéig — elvégzik a gépek, berendezések felsze­relését és megindulhat a ter­melés az új üzemrészben. Két hónappal később — április közepére — pedig már teljes kapacitással termelhet az új üzem. A tamási Orion-gyárban je­lenleg mintegy kétszáz dolgo­zót foglalkoztatnak, híradás­­technikai alkatrészek gyártá­sával. A beruházás második ütemének befejezése után ez a létszám kétszeresére, négy­száz főre emelkedik. Az üzem ezáltal nagy mértékben segíti Tamási és környéke foglal­koztatási problémáinak megol­dását- (J) Nt a békekongresszusról Mérleget vonnak az október 4-én és 5-én tanácskozó 7. ma­gyar békekongresszuson a mö­göttünk levő hat esztendő — a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak — mozgalmi munkájáról, és békepropagan­da eseményeiről, s egyben ki­jelölik a békemozgalom továb­bi útját, feladatait. Erről tá­jékoztatta az újságírókat tegnap Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titká­ra. A kongresszus napirendjé­ről elmondta még, hogy meg­vitatja a parlamentben egy­­besereglő 600 küldött korunk nagy kérdései közül az euró­pai biztonság problémáját, a békés egymás mellett élés po­litikáját napjaink nemzetközi helyzetében, a vietnami nép megsegítésére kibontakozott nemzetközi összefogás, illető­leg az arab népekkel vállalt szolidaritás erősítését. A különböző szekciók mun­kájába bekapcsolódnak a a külföldről érkező bé­keharcosok is: a Béke-világ­­tanács képviselőin kívül 22 or­szágból érkeznek küldöttségek. A kongresszus küldöttei meg­választják majd a száznyolc­­vankilenc tagból álló Országos Béketanácsot és annak 57 ta­gú elnökségét, valamint a 1S tagú ügyvezető elnökséget. Ezekben a napokban tartják országszerte a békekongres­­­szus küldöttválasztó megyei aktíva üléseit. Vidéken minde­nütt bekapcsolódnak ezeknek az eseményeknek a szervezé­sébe a Hazafias Népfront me­gyei bizottságaival együtt a társadalmi és tömegszerveze­tek is. A küldöttválasztással egyidejűleg a békemozgalom­ban kiemelkedő munkát vég­ző legeredményesebb aktivis­táknak átnyújtják — most el­ső ízben — az országos béke­tanács új kitüntető jelvényét, amelyet a magyar békemoz­galom kibontakoztatásának 26. évfordulójára alapítottak. Ugyanakkor minden megyei eseményen — s a szeptember 27-én a vasas művelődési ház­ban sorra kerülő budapesti küldöttválasztó békegyűlésen is — előzetesen már megvitatják a kongresszus napirendi té­máit, s megemlékeznek a kommunista világmozgalom nagy halottjáról Hi Si Minh­­ről, LAPZÁRTA Zöldsapkás gyilkosok A dél-vietnami úgynevezett „zöldsapkás ügy” nyolc sze­replője közül hat tisztet kato­nai bíróság elé állítanak­­, jelentette be tegnap egy Sai­gonban kiadott közlemény, amelyet a vizsgálattal megbí­zott Marry tábornok adott ki. A nyolc amerikai katona el­len az a vád, hogy meggyil­koltak egy dél-vietnami pol­gári személyt. A közlemény hangoztatja, hogy a hat tiszt, köztük Rheault ezredes, a Dél-Viet­­namban állomásozó amerikai különleges alakulatok 5. cso­portjának parancsnoka, a bí­­­­róság előtt gyilkosságért és gyilkosságra szőtt összeeskü­vésért felel, de sietve hozzá­teszi: ügyük nem tekinthető olyannak, hogy az halálbünte­tés kiszabását vonja maga után. Vádat emeltek két altiszt ellen is. A tegnapi közlemény nem szól sem az áldozat kilé­­téről, sem a gyilkosság körül­ményeiről. I A KGST-országok pénzügyminisztereinek tanácskozása A KG­ST-tag­országok pénzügy­­miniszterei szeptember 16-tól 18-ig hazánkban tartózkodtak. Tárgya­lásaik során megbeszélték a KGST valuta- és hitelrendszere tovább­fejlesztésének kérdéseit, a KGST idevonatkozó határozatainak vég­rehajtását. Nyolc ország pénzügy­minisztere látogatást tett a bala­­tonboglári Állami Gazdaságban. A minisztereket tegnap fogadta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Újságírók az imperializmus ellen Tegnap a Nemzetközi Új­ságíró Szervezet kezdeménye­zésére 87 ország és számos nemzetközi szervezet képvise­lőinek részvételével Phenjan­­ban nemzetközi értekezlet kezdődött. Ezen megvitatják, milyen feladatok várnak a vi­lág újságíróira az amerikai imperializmus agressziója elle­ni harcban. Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára megnyitó beszédében felszólí­totta a küldötteket, tegyenek meg mindent az antiimperi­­alista harc fokozásáért. Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtit­kára hangsúlyozta: A jelen­legi helyzet megköveteli, hogy az öt világrész forradalmi né­pei még elszántabban küzd­jenek az imperializmus a régi és az új gyarmatosító rendszer ellen, összpontosított támadást intézzenek az amerikai impe­rializmus ellen.

Next