Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Ez történt a külpolitikában Chaban-Delm­as francia miniszterelnök a líbiai repülő­­­gép-eladásokkal kapcsolatban nyilatkozott, amit erősen bírál­nak a francia lapok. Egy nigériai jelentés a háború súj­totta lakosság megsegítését, washingtoni hírünk Wilson és Nixon tárgyalásait ismerteti. Kairói jelentésünk újabb iz­raeli légitámadásról ad hírt, egy, az Egyesült Államokból érkezett hír pedig a Yablooski-ügy újabb fejleményeit lep­lezi le. Párizs Chaban-Delmas a líbiai repülőgép-eladásokról Jacques Cha­ban-Delmas francia miniszterelnök kedden este a líbiai francia repülőgép­­eladásokról nyilatkozott a francia televíziónak. A miniszterelnök kijelentet­te, hogy az adás-vételi szer­ződés szerint a Líbiának el­adott francia repülőgépeket nem szabad felhasználni Iz­rael ellen, így tehát, ezzel az ügylettel Franciaország nem­­ változtatta meg a közel-keleti konfliktusban eddig elfoglalt semleges álláspontját. Kijelen­tette, hogy olyan repülőgé­pekről van szó, amelyeknek gyártását még nem kezdték el, pilótáit, még nem képezték ki. A szállítmány első tételét 15—16 hónap múlva juttatják csak el a megrendelőkhöz, a legjelentősebb része 1972—73- ban kerül el Líbiába, s remél­hetőleg addigra a háború már befejeződik. Chaban-Delmas hangsúlyoz­ta, hogy amennyiben a Fran­ciaország által eladandó re­pülőgépeket valamilyen for­mában mégis felhasználják a konfliktusban, akkor a hátra­maradó repülőgépekre is ki­terjesztik a közel-keleti fran­cia fegyver­embargót. Az Izraellel kapcsolatos francia politikáról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az változatlan: Francia­­ország több ízben kijelentette, hogy szavatolja Izrael létezé­si jogát, vagyis függetlenségét, biztonságát és szuverén jogai­nak gyakorlását. A legtöbb francia lap bí­­­­rálja a miniszterelnök be­szédét. Az Humanité azt ír­ja: a francia kapitalisták számára az olajnak, akár csak a pénznek, nincs szaga. „Mi ebben eddig sem kétel­kedtünk”, — teszi hozzá az Humanité, Cha­ban -Delmas kijelentésére célozva, aki a líbiai fegyverszállításokat azzal indokolta, hogy „ez az ország mesésen gazdag olaj­­lelőhelyekben”. Ugyanakkor Jacques Du­hamel miniszter ismertette a francia rendezési tervet, amely szorgalmazza ugyan­­ az Izrael által elfoglalt te­rületek kiürítését, de határ­­módosításokat is kilátásba helyez, Jeruzsálemnek pedig ,,különleges státuszt” akar biztosítani. Kairó Izraeli l­égit­á­m­­ad­ások Egy négy gépből álló izraeli bombázókötelék szerdán dél­előtt ismét Kairó közvetlen közelében hajtott végre táma­dást. Bombák hullottak az egyiptomi fővárostól mind­össze 10 kilométerre levő El Maadi és a­ Heluantól 13 kilo­méterre fekvő Dahshur város­ra. Az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokságának szóvivő­je szerint a légitámadások kö­vetkeztében hárman életüket vesztették, 12-en megsebesül­tek. Az EAK légvédelmi erői tüzet nyitottak és elkergették a légikalózokat. Röviddel aztuán, hogy Kairó elővárosait bombázta, az izra­eli légierő, a jordániai fron­ton is támadást hajtott vég­re. Tel-Aviv-i tájékoztatás szerint az akciót végrehajtó harci repülőgépek azt a fel­adatot kapták, hogy tüzelő jordániai állásokat hallgattas­sanak el a Harmuk folyótól délre. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban egy másik kai­rói jelentés arról számol be, hogy Husszein jordániai ki­rály február 5-én Rifat kül­ügyminiszterrel Kairóba uta­zik, s részt vesz az Izraellel közvetlenül határos arab ál­lamok vezetőinek értekezle­tén. Itt idézzük az Al Ahram cikkét is, amely „merő ko­holmánynak"’ minősíti azo­kat a „magasrangú tunéziai személyiségekre'' hivatkozva közölt nyugati híreket, ame­lyek szerint jelenleg négy­­t egyiptomi zászlóalj tartóz­kodik Líbiában, s a líbiai kormány állítólag­­ 30 000 egyiptomi család letelepíté­sét kérte. Nigéria Segítség a háború sújtotta lakosságnak A nigériai Vöröskereszt ked­den bejelentette, hogy több mint 39 000 tonna súlyú élel­miszerrel rendelkezik, amelyet szétoszt a hadműveleti terüle­teken élő lakosság között. Ezekben a körzetekben 18 vá­rosban állítottak fel vörös ke­resztes elosztó bizottságokat . A lagosi kikötői hatóságok köz­ben arról számoltak be, hogy különböző hajók, több mint 59 000 torma élelmiszert szállí­tottak Nigériába a kelet-nigé­riai lakosság számára. A UPI hírügynökség jelen­tése szerint megérkezett La­gos­ba azoknak a római kato­likus misszionáriusoknak és apácáknak az első csoportja, akik Port Harcourbban reked­tek, miután a szakadár Biafra összeomlott. A misszionáriusok legtöbbje a katolikus Caritas segélyszervezethez tartozott. Nigéria már korábban fekete­listára tette a Caritast, mert ez a szervezet hathatós támo­gatást nyújtott az Ojukwu­­rezsimnek. Ennek megfelelően egyes külföldieket ki fognak utasítani az országból. Itt említjük meg a nigériai rádió kommentárját, amely kedden este hangzott el A rádió megemlékezett arról, hogy bizonyos külföldi ha­talmak, amelyek korábban Ojukwut támogatták, most megpróbálják Nigéria „ba­rátainak” feltüntetni magu­kat. Nigéria jól tudja, hogy kik az igazi barátai és kik nem, hangoztatta a rádió kommentárja, s hozzátette: A győzelem a külföldi or­szágok közül elsősorban a Szovjetuniónak­ köszönhető. Washington Wilson és Nixon tárgyalásai Wilson, brit miniszterelnök kedden a nigériai helyzetről és más nemzetközi problémákról tárgyalt Nixon amerikai el­nökkel, majd az amerikai kor­mány pénzügyi és gazdasági szakértőivel áttekintette a két ország gazdasági kapcsolatait, különös tekintettel Nixon el­nök deflációs irányzatára és azokra a várható következmé­nyekre, melyeket ez az irány­zat Nagy-Britannia gazdasági életében okozhat. Megfigyelők megjegyzik, hogy a gazdasági kérdések azért kaptak ilyen előkelő helyet a tárgyalások napirendjén, mert Wilson véleménye szerint az amerikai gazdasági politika ha­tása Nagy-Britanniára közre­játszhat az év második felében sorra kerülő angliai választá­sok kimenetelében. Nixon és Wilson együtt ebé­delt és az amerikai elnök meg­hívta a brit miniszterelnököt, vegyen részt a nemzetbizton­sági tanács ülésén. Jól érte­sült körök szerint ez az első eset, hogy külföldi politikus meghívást kapott az amerikai elnök legfontosabb külpolitikai és biztonsági tanácsadóiból ál­ló testület ülésére. Stewart brit külügyminisz­ter és amerikai kollégája Ro­gers, kedden délután az eu­rópai biztonsági értekezletre vonatkozó javaslatot vitatták meg. Egyesült Államok A Yablonski-«g 7 Az amerikai haditengerészet könnyűbúvárai kedden revol­vert találtak a Monogahela fo­lyó medrében, körülbelül­­ 8 kilométernyire attól a helytől, ahol meggyilkolták Joseph A. Yablonski bányászszakszerve­zeti vezetőt, feleségét és leá­nyát. A békaemberek már na­pok óta keresték a gyilkos fegyvert. A parton szemlélődő riporterek vették észre az eseményt, amelyről egyébként az FBI hivatalosan nem szá­molt be: a könnyűbúvárok egyszerre a felszínre emelked­tek, fekete tárgyat nyújtot­tak át a várakozó FBI-ügynö­­köknek, aztán boldogan gratu­láltak egymásnak. Később de­rült ki, hogy a revolver kali­bere megegyezik a holttestek­ben talált golyókéval.­ Az AFP francia hírügynök­ség a clevelandi Plain Dealer című lap jelentésére hivatkoz­va beszámol arról, hogy egy újabb személyt tartóztattak le a Yablonski-ügyben. A lap szerint a negyedik személyt — akit a jelentés nem nevez meg — „saját biz­tonsága érdekében" vették őrizetbe. Vallomása szerint az utolsó pillanatban megváltoz­tatta elhatározását és úgy dön­tött, hogy nem vesz részt a gyilkosságban, amely — az ál­tala előadott verzió szerint — személyi okokból történt, és semmi köze nem vol a bá­nyász-szakszervezeten belül dúló „hatalmi harchoz”. Az újabb letrtóztatott be­számolt arról is, hogy a gyil­kosságban való részvétel vád­jával őrizetbe vett három sze­mély fejenként 1700 dollárt kapott tettéért. PANORÁMA Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán — Venéczi Jánosnak, a Buda­pesti Pártbizottság titkárának társaságában — egész napos lá­togatást tett Újpesten. ★ Az olasz szociális mozgalom (neofasiszta párt) feketeinge­­sei kedden éjszaka megtámad­ták az Olasz Kommunista Párt baluria-kerületi tagoza­tának székházát. A fasiszta huligánok kövekkel és botok­kal beverték az ablakokat és horogkeresztet festettek a ház falára. A provokáció határo­zott tiltakozást és felháboro­dást váltott ki a haladó olasz közvéleményben.­­ Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, felesége és a kíséreté­ben levő személyiségek társa­ságában szerdán Dar Es Sa­­laamból Zanzibárba érkezett. A repülőtéren a magasrangú vendéget Karamé elnök, va­lamint a miniszterek és a for­radalmi tanács tagjai üdvö­zölték.­ A csehszlovák szövetségi gyűlés küldöttségének a Szov­jetunióban tett kéthetes hiva­talos látogatásáról szerdán Moszkvában közleményt ad­tak ki. A közlemény hangsúlyozta, hogy a küldöttségnek a szov­jet párt és állami vezetőkkel folytatott megbeszélései során kidomborodott a Szovjetunió és Csehszlovákia népei közöt­ti testvéri megbonthatatlan barátság erősítésének és­­ fej­lesztésének fontossága. i * •­­ •­­­­A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztériumának meghívásá­ra Hanoiban tartózkodik a Magyar Népköztársaság kato­nai küldöttsége Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese, a ma­gyar néphadsereg vezérkari főnöke vezetésével. A Nhan Dan című lap azt írja, hogy ez a látogatás elő­segíti a Vietnam és Magyar­­ország testvéri hadseregei és népei közötti harci szolidari­tás további erősítését. * Az Etna szerdán égő láva­darabokat lövellt a magasba. A tudósok véleménye szerint a vulkán újabb kitörése nem veszélyezteti a hegy oldalán épült falvakat. * Első sikerüket érték el ked­den a belgiumi Limburg ne­gyedik hete sztrájkoló bányá­szai. A kormány hivatalosan közölte, hogy további „félre­értések” elkerülése végett ja­nuár 30-ig valamennyi bá­nyásznak kifizetik a múlt évre járó prémiumot. A prémium kifizetését eddig csak azoknak ígérték meg, akik hajlandók­ azonnal munkába állni. A pré­mium kérdésében történt meg­hátrálás ellenére a kormány és a tőkések egyelőre eluta­sítják a bányászok fő követe­léseinek, a 15 százalékos, azon­nali béremelésnek a teljesíté­sét.* Rekordforgalmat bonyolítot­tak le 1969-ben a jugoszláv határátkelőhelyeken. Egy év alatt több mint 74 millióan lépték át Jugoszlávia határát, zömükben külföldiek. Az utas­­forgalom 20 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. A jugoszláv határállomások gép­kocsiforgalma 17 százalékkal emelkedett tavaly: több mint húszmillió autó lépett át a ha­táron. 18 százalékkal növeke­dett Jugoszlávia kishatárfor­­galma is. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A RUCÉ PRÁVO, a Cseh­szlovák Kommunista Párt központi lapja írja: A Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak plénuma egyebek között azt a feladatot tűzte maga elé, hogy gondosan elemzi a jelenlegi csehszlovákiai gaz­dasági helyzet okait. A ki­dolgozott elemzésből kitűnik, hogy a jelenlegi ingatag hely­zet okai jóval az 1968 január előtti időkre nyúlnak vissza. Csehszlovákia a 60-as évek kezdetétől bizonyos gazdasági pangás közepette él. A terv­szerű irányítás 1965-ben vég­rehajtott tökéletesítésének el­veit— amelyeknek fordulatot kellett volna előidézniük — nem tartották be. Éppen el­lenkezőleg, sok esetben el­torzították ezeket az elveket­, ami hangsúlyozottan megmu­tatkozott a gazdasági reform­ban, annak 1968-as meggyor­sításában. A helyzet — ahogyan az 1969-es év második felének gazdasági mutatóiból kitűnik — valamelyest változott, ami­kor a párt és állam vezető­sége egy sor fontos intézke­dést hajtott végre. Ezek kö­zött az intézkedések között volt egy sor népszerűtlen in­tézkedés is, — mutat rá a kommentár. A Rudé Právo megjegyzi, hogy a régebbi pártvezetés következetlenségének és az opportunista gazdaság­­politi­kának következtében felülke­rekedett destrukciós tényezők mély sebeket ütöttek a cseh­szlovák népgazdaság testén. Ezeket a sebeket csak meg­felelő képességekkel rendelke­ző, szakképzett és politika­ilag megedzett emberek tud­ják behegeszteni. A cseh­szlovák gazdaság kezdődő re­neszánszának kísérő és elen­gedhetetlenül szükséges jelen­sége kell hogy legyen a cél­szerű személyi változások végrehajtása mindenütt, ahol ezt az élet megköveteli. Az európai biztonság kér­déseinek szentelt interjúsoro­zat keretében a SCINTESA szerdai számában a lap belg­rádi tudósítójának beszélgeté­sét közli Milorad Pesics kül­ügyminiszter-helyettessel és Peko Dapcsevic­­csel, a jugo­szláv nemzetgyűlés alelnöké­­vel. A két államférfi rámutat, hogy Jugoszláviában mind a kormányt, mind a közvéle­ményt állandóan foglalkoztat­ja az európai légkör enyhí­tésének és a széles körű nem­zetközi együttműködés meg­teremtésének kérdése. A két jugoszláv politikus kifejezte meggyőződését, hogy az európai biztonság elérése nem képzelhető el akkor, ha fokozódik a fegyverkezési haj­sza és elmélyül a földrész katonai tömbökre való meg­osztottsága. Pesics és Dapese­­vics elmondotta, hogy az élénk kontaktusok kialakítása valamennyi európai ország között a tényleges együttmű­ködés útjainak keresése, be­leértve az európai biztonság kérdésének szentelt értekez­letet is, a jelenlegi helyzet­ben az egyetlen reális poli­tika.

Next