Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
V TIOLNA MEGYE? VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK JUEPÜJSAG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 47. szám ÁRa: 80 FILLÉR Szerda, 1970. február 25. GORKIJ: LENINRŐL 4. oldal CIPŐGYÁRI MÓDSZER 5. oldal Mai számunkból: ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI KÉPVISELŐCSOPORT 3. oldal Tanácskozott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Négy napirend a választott testület előtt Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága ez évi első ülését február 24-én tartotta Szekszárdon, a megyei pártszékház nagytermében. A K. Papp József megyei első titkár elnökletével lezajlott megyei fórum ülésén négy napirend tárgyalására került sor. 1. Tolna megye 1969. évi gazdálkodásának tapasztalatai, az 1970. évi feladatok. Előadó: Somi Benjamin megyei titkár. 2. A pártdemokrácia helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei, a KB 1969. XI. 26—28-i határozata alapján. Előadó: Kerekes Miklós osztályvezető. 3. A megyei pb., vb. 1969. II. félévi munkaprogramja végrehajtásának értékelése, 1970. I. félévi munkatervének megvitatása. Előadó: Horváth József megyei titkár. 4. Tájékoztató időszerű kérdésekről. Előadó: K. Papp József megyei első titkár. Részt vett a pártbizottsági ülésen Somodi Gyula, az MSZMP KB munkatársa is. Belpolitikai életünkben változatlanul a gazdasági kérdések foglalják el a központi helyet A pártbizottsági ülés első napirendi pontja a tavalyi gazdálkodás tapasztalatait és az 1970-es év feladatait összegezte. Erről a beszámolót Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára tartotta. Átfogóan értékelte Tolna megye iparát és mezőgazdaságát, abból a megközelítésből, hogy a megye gazdasági életében 1969-ben is kettős feladatot tűzött elénk, pártunk Központi Bizottsága. Az egyik feladat volt a harmadik ötéves terv 1969-re vonatkozó részének teljesítése, a másik a gazdasági mechanizmus bevezetésének, illetőleg érvényesülésének elősegítése. A megyei pártbizottság titkára megállapította: a kettős feladat egyidejű megvalósítása sikerrel járt, a terv céljai teljesültek. Javult, tartalmasabb lett a párt, a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők együttműködése, növekedett a gazdasági vezetők személyi felelőssége. Ezután Somi Benjamin elvtárs arról szólott, hogy Tolna megye összgazdasági fejlődése jó, a mezőgazdaságban, elsősorban a növénytermesztésben tavaly a fejlődés kimondottan kiemelkedő volt. A megye iparának egészéről az értékelés a következőket mondotta: a termelés viszonylag mérsékeltebb ütemben emelkedett, a foglalkoztatottak száma jelentősen, több mint 2000 fővel növekedett, a termelékenység csökkent. A termelés növekedése a korábbi évekhez viszonyítva kisebb mértékű, körülbelül 5,3 százalékkal haladja meg az 1968. évi szintet. A növekedés a minisztériumi iparban egy százalékra, a tanácsi iparban 10 százalékra, a szövetkezeti iparban 15 százalékra alakult. Ezt követően a beszámoló részletezte mind a kedvező, mind a kedvezőtlen tendenciákat, , majd hangsúlyozta: „Több vonatkozásban nem használtuk ki lehetőségeinket, fejlődési ütemünk gyorsabb is lehetett volna. Visszahúzó erőként hatott, különösen az év első felében, hogy a vállalatok vezetői nem rendelkeztek megfelelő perspektívával, ezenkívül jelen volt az óvatosság, a kényelmesség, a megszokotthoz való ragaszkodás. Több helyen még nem alkalmazkodtak kellően a gazdasági reformhoz. A pártszervezetek sem ösztönözték a vállalatvezetést kellően, olyan témákra, mint a vállalati belső munkaszervezés színvonalának emelése, műszaki fejlesztés, stb. Őszintén meg kell mondanunk, hogy többet foglalkoztak azzal, hogy ártámogatással, dotációval, vagy valamilyen más címen növeljék bevételüket, mint a gazdaságosabb termeléssel. Több időt és energiát kellett volna fordítani az olyan szellemi tartalékok kiaknázására is, mint amilyenek az üzemi demokrácia, a szocialista munkaverseny, és a szocialista brigádmozgalom”. Somi Benjamin a megye mezőgazdaságáról szólva megállapította: a fejlődés üteme előreláthatólag eléri az országos 5—6 százalékot. A mezőgazdaság összfejlődésén belül kimagasló eredményt értünk el a növénytermesztési ágazatokban, ahol a termelésnövekedés meghaladja a 10 százalékot. Ha a megye mezőgazdasági termelésének volumenét 1970-ben az 1969. évi szinten sikerül tartani, akkor a megye a harmadik ötéves terv előirányzatát teljesíti, egyes területeken túlteljesíti. A fejlődést bizonyító számok ismertetése után a megyei pártbizottság titkára elmondotta: a mezőgazdasági üzemek 1969-ben is törekedtek a gazdaság műszaki, technikai ellátottságának javítására. A beruházási igények 1968-hoz képest jelentősen megnövekedtek. Elsősorban a komplex állattenyésztő telepek építése iránt nőtt meg az érdeklődés. A megye mezőgazdasági üzemeiben tavaly a beruházások összértéke elért a 890 millió forintot. Ebből 588 millió forintnak 1969-ben kellett volna megvalósulni, ezt 95 százalékra teljesítették, ami kedvezőnek mondható. A beruházások 83 százaléka építési jellegű. Annak ellenére, hogy az 1969-ben induló beruházások előkészítése jobb volt, mint 1968-ban, a kivitelezések során mégis sok probléma tapasztalható. A beszámoló átfogóan értékelte Tolna megye mezőgazdasága helyzetét, s megállapította: a gazdasági mechanizmus serkentőleg hatott a mezőgazdasági üzemek gazdálkodására, eredményességére. Az üzemek kezdeményezőkészsége erősödött, a reform ösztönző ereje egyre inkább érezteti hatását. Külön kiemelte a beszámoló a háztáji és a kisegítő gazdaságok jelentőségét. A megyei pártbizottság titkára erről a kérdésről egyebek között a következőket mondotta: „Gazdasági vezetőinkkel meg kell értetni, hogy a háztáji gazdaságokra a népgazdaságnak és a tagok jó részének szüksége van. A termelőszövetkezeti törvény kimondja, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságot a közös és a háztáji egysége alkotja. Ezt a tszvezetők — sajnos a pártszervezetek egy része is — figyelmen kívül hagyja. Szükséges felhívni a tsz-vezetők figyelmét, hogy teremtsenek olyan körülményeket a termelőszövetkezeti gazdálkodáson belül, amely segíti a háztáji állatlétszám növekedését. A közös és a háztáji közötti megfelelő kooperáció kiépítésével segíteni kell a háztáji állomány tartási és termékértékesítési problémáinak megoldását. Célszerű lenne sertéstenyésztésre is hasonló társulások és szakszövetkezetek létrehozása, mint amilyenek a baromfitenyésztés területén már működnek. A háztájiban végzett munkának nyugdíjnapokban való elszámolásával szintén növelni lehet a háztáji gazdálkodás iránt a kedvet.’’ Az idei évre vonatkozó feladatok összegezése során a napirendi pont előadója behatóan foglalkozott a párttagok, a pártszervezetek tennivalóival. Elmondotta: azért, hogy eredményesebben, kevesebb hibával hajtsuk végre pártunk gazdaságpolitikáját, a mainál erősebb politikai hatást kell gyakorolni a gazdadasági életre. A pártszervek minden szinten lépjenek fel a lelketlen, formális vezetés, a hanyagság és a laza munkafegyelem ellen. Küzdjenek a spontaneitások ellen. A pártszervezetek és pártszervek feladata, hogy irányítsák és kritikailag értékeljék a gazdaságpolitika megvalósítását, gyakorlati érvényesülését. Ne vállaljanak közösséget a hibákkal, ne fogadják el azok kimagyarázását. Befejezésül Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára röviden összefoglalta az idei év tapasztalatait. Csaknem két hónap telt el az évből és az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági jellegű üzemekben felélénkült a tömegpolitikai, tömegszervezeti munka. A pártszervezetek többsége kezébe vette a kezdeményezést. Helyes munkakapcsolatot alakítottak ki a szakszervezettel, a KISZ-szel és többségében a gazdaságvezetéssel is. Az 1970. évi gazdasági feladataink a Központi Bizottság novemberi ülésének határozata alapján adva vannak. A határozat átfogóan körvonalazza tennivalóinkat, s a végrehajtás megszervezése egyaránt magasabb követelmények elé állítja a pártmunka, a tömegszervezeti, és a gazdasági munka terén dolgozó elvtársakat, — mondotta Somi Benjamin elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A napirend befejezése után sor került „A pártdemokrácia helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei” című anyag tárgyalására, Kerekes Miklós osztályvezető előterjesztése alapján. A pártdemokrácia kisugárzója, ösztönzője, motorja a szocialista demokráciának Nem első ízben tanácskoztak megyei szinten a pártdemokráciáról. A párt megyei bizottságának ülésén ezúttal azzal az igénnyel terjesztették elő a pártdemokrácia mai helyzetét, s továbbfejlesztésének lehetőségeit taglaló útmutatást, hogy a KB-határozat alaposabb megismertetésével együtt, részletesebben elemezzék miben mutatkozik meg az elmúlt években elért fejlődés, mely kérdésekben és miért vannak lazaságok, ugyanakkor megjelöljék, hogy mily módon lehet és kell előrelépni. Bevezetőben felidézte az előadó a demokratikus centralizmust, mint a kommunista pártok alapelvét, melynek mindkét oldala egységesen és állandóan fejlesztendő, mert összhangjának megbomlása csökenti a párt és tagjainak cselekvőképességét. Eszköz a pártdemokrácia, tökéletesítése, s fejlesztése erősíti a párt vezető szerepét egységét, szorosabbá teszi a párt és a nép kapcsolatát. — Tolna megye párttagságának cselekvőképessége, eszmei-politikai felkészültsége, általános műveltsége jelentősen javult az utóbbi években. Mindezek következtében a kommunisták többsége a pártdemokrácia alakulását olyan folyamatnak tekinti, mely elvi-politikai vitákon keresztül, harc útján valósul meg, így fejlődik. Természetesnek tartja a párttagság e fogalmak összetartozását, s ha nem is tudja megfelelően magyarázni, igyekszik annak szellemében élni, cselekedni és munkájában megvalósítja. Az MSZMP IX. kongresszusa óta tendenciájában egészségesen fejlődött tovább a pártdemokrácia. A megye valamennyi pártszervének és pártszervezetének életében érvényesült a demokratikus és (Folytatás a 2. oldalon.)