Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

V TIOL­NA MEGYE? VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK­ JUEPÜJSAG P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 47. szám ÁRa: 80 FILLÉR Szerda, 1970. február 25. GORKIJ: LENINRŐL 4. oldal CIPŐGYÁRI MÓDSZER 5. oldal Mai számunkból: ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI KÉPVISELŐCSOPORT 3. oldal Tanácskozott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Négy napirend a választott testület előtt Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága ez évi első ülését február 24-én tartotta Szekszár­­don, a megyei pártszékház nagytermében. A K. Papp József megyei első titkár elnökleté­vel lezajlott megyei fórum ülésén négy napi­rend tárgyalására került sor. 1. Tolna megye 1969. évi gazdálkodásának tapasztalatai, az 1970. évi feladatok. Előadó: Somi Benjamin megyei titkár. 2. A pártdemokrácia helyzete és tovább­fejlesztésének lehetőségei, a KB 1969. XI. 26—28-i határozata alapján. Előadó: Kerekes Miklós osztályvezető. 3. A megyei pb., vb. 1969. II. félévi munka­­programja végrehajtásának értékelése, 1970. I. félévi munkatervének megvitatása. Előadó: Horváth József megyei titkár. 4. Tájékoztató időszerű kérdésekről. Előadó: K. Papp József megyei első titkár. Részt vett a pártbizottsági ülésen Somodi Gyula, az MSZMP KB munkatársa is. Belpolitikai életünkben változatlanul a gazdasági kérdések foglalják el a központi helyet A pártbizottsági ülés első napirendi pontja a tavalyi gazdálkodás tapasztalatait és az 1970-es év feladatait össze­­gezte. Erről a beszámolót So­mi Benjamin, a megyei párt­­bizottság titkára tartotta. Át­fogóan értékelte Tolna megye iparát és mezőgazdaságát, ab­ból a megközelítésből, hogy a megye gazdasági életében 1969-ben is kettős feladatot tűzött elénk, pártunk Központi Bizottsága. Az egyik feladat volt a harmadik ötéves terv 1969-re vonatkozó részének teljesítése, a­ másik a gazda­sági mechanizmus bevezetésé­nek, illetőleg érvényesülésének elősegítése. A megyei pártbizottság tit­kára megállapította: a kettős feladat egyidejű megvalósítá­sa sikerrel járt, a terv céljai teljesültek. Javult, tartalma­sabb lett a párt­, a tömegszer­vezetek és a gazdasági veze­tők együttműködése, növeke­dett a gazdasági vezetők sze­mélyi felelőssége. Ezután So­mi Benjamin elvtárs arról szólott, hogy Tolna megye összgazda­­sági fejlődése jó, a mező­­gazdaságban, elsősorban a növénytermesztésben ta­valy a fejlődés kimondot­tan kiemelkedő volt. A megye iparának egészéről az értékelés a következő­ket mondotta: a termelés viszonylag mérsékeltebb ütemben emelkedett, a foglalkoztatottak száma je­lentősen, több mint 2000 fővel növekedett, a ter­melékenység csökkent. A termelés növekedése a korábbi évekhez viszonyítva kisebb mértékű, körülbelül 5,3 százalékkal haladja meg az 1968. évi szintet. A növe­kedés a minisztériumi iparban egy százalékra, a tanácsi ipar­ban 10 százalékra, a szövet­kezeti iparban 15 százalékra alakult. Ezt követően a be­számoló részletezte mind a kedvező, mind a kedvezőtlen tendenciákat, , majd hangsú­lyozta: „Több vonatkozásban nem használtuk ki lehetősé­geinket, fejlődési ütemünk gyorsabb is lehetett volna. Visszahúzó erőként hatott, kü­lönösen az év első felében, hogy a vállalatok vezetői nem rendelkeztek megfelelő pers­pektívával, ezenkívül jelen volt az óvatosság, a kényel­messég, a megszokotthoz való ragaszkodás. Több helyen még nem alkalmazkodtak kellően a gazdasági reformhoz. A pártszervezetek sem ösztönöz­ték a vállalatvezetést kellően, olyan témákra, mint a válla­lati belső munkaszervezés szín­vonalának emelése, műszaki fejlesztés, stb. Őszintén meg kell monda­nunk, hogy többet foglal­koztak azzal, hogy ár­támogatással, dotációval, vagy valamilyen más cí­men növeljék bevételüket, mint a gazdaságosabb ter­meléssel. Több időt és energiát kellett volna fordítani az olyan szelle­mi tartalékok kiaknázásá­ra is, mint amilyenek az üzemi demokrácia, a szo­cialista munkaverseny, és a szocialista brigádmoz­galom”. Somi Benjamin a megye mezőgazdaságáról szólva meg­állapította: a fejlődés üteme előreláthatólag eléri az orszá­gos 5—6 százalékot. A mező­­gazdaság összfejlődésén belül kimagasló eredményt értünk el a növénytermesztési ágaza­tokban, ahol a termelésnöve­kedés meghaladja a 10 száza­lékot. Ha a megye mezőgazda­­sági termelésének volumenét 1970-ben az 1969. évi szinten sikerül tartani, akkor a me­gye a harmadik ötéves terv előirányzatát teljesíti, egyes területeken túlteljesíti. A fejlődést bizonyító szá­mok ismertetése után a me­gyei pártbizottság titkára el­mondotta: a mezőgazdasági üzemek 1969-ben is töreked­tek a gazdaság műszaki, tech­nikai ellátottságának javításá­ra. A beruházási igények 1968-hoz képest jelentősen megnövekedtek. Elsősorban a komplex állattenyésztő telepek építése iránt nőtt meg az ér­deklődés. A megye mezőgaz­dasági üzemeiben tavaly a be­ruházások összértéke elért a 890 millió forintot. Ebből 588 millió forintnak 1969-ben kel­lett volna megvalósulni, ezt 95 százalékra teljesítették, ami kedvezőnek mondható. A be­ruházások 83 százaléka építési jellegű. Annak ellenére, hogy az 1969-ben induló beruházá­sok előkészítése jobb volt, mint 1968-ban, a kivitelezések során mégis sok probléma ta­pasztalható. A beszámoló átfogóan érté­kelte Tolna megye mező­­gazdasága helyzetét, s megállapította: a gazdasá­gi mechanizmus serkentő­leg hatott a mezőgazdasá­gi üzemek gazdálkodására, eredményességére. Az üze­mek kezdeményezőkészsé­ge erősödött, a reform ösz­tönző ereje egyre inkább érezteti hatását. Külön kiemelte a beszámo­ló a háztáji és a kisegítő gaz­daságok jelentőségét. A me­gyei pártbizottság titkára er­ről a kérdésről egyebek kö­zött a következőket mondotta: „Gazdasági vezetőinkkel meg kell értetni, hogy a háztáji gazdaságokra a népgazdaság­nak és a tagok jó részének szüksége van. A termelőszö­vetkezeti törvény kimondja, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságot a közös és a ház­táji egysége alkotja. Ezt a tsz­­vezetők — sajnos a pártszer­vezetek egy része is — figyel­men kívül hagyja. Szükséges felhívni a tsz-vezetők figyel­mét, hogy teremtsenek olyan körülményeket a termelőszö­vetkezeti gazdálkodáson belül, amely segíti a háztáji állat­létszám növekedését. A közös és a háztáji közötti megfelelő kooperáció kiépítésével segíte­ni kell a háztáji állomány tar­tási és termékértékesítési problémáinak megoldását. Célszerű lenne sertéste­nyésztésre is hasonló tár­sulások és szakszövetke­zetek létrehozása, mint amilyenek a baromfite­nyésztés területén már működnek. A háztájiban végzett munkának nyug­díjnapokban való elszá­molásával szintén növelni lehet a háztáji gazdálko­dás iránt a kedvet.’’ Az idei évre vonatkozó fel­adatok összegezése során a napirendi pont előadója be­hatóan foglalkozott a párt­tagok, a pártszervezetek tenni­valóival. Elmondotta: azért, hogy eredményesebben, keve­sebb hibával hajtsuk végre pártunk gazdaságpolitikáját, a mainál erősebb politikai ha­tást kell gyakorolni a gazda­­dasági életre. A pártszervek minden szinten lépjenek fel a lelketlen, formális vezetés, a hanyagság és a laza munkafe­gyelem ellen. Küzdjenek a spontaneitások ellen. A párt­­szervezetek és pártszervek fel­­adata, hogy irányítsák és kri­tikailag értékeljék a gazda­ságpolitika megvalósítását, gyakorlati érvényesülését. Ne vállaljanak közösséget a hi­bákkal, ne fogadják el azok kimagyar­ázását. Befejezésül Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titká­ra röviden összefoglalta az idei év tapasztalatait. Csaknem két hónap telt el az évből és az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Mind az ipari, mind a me­zőgazdasági jellegű üze­mekben felélénkült a tö­megpolitikai, tömegszerve­zeti munka. A pártszerve­zetek többsége kezébe vet­te a kezdeményezést. He­lyes munkakapcsolatot alakítottak ki a szakszer­vezettel, a KISZ-szel és többségében a gazdaság­­vezetéssel is. Az 1970. évi gazdasági feladataink a Központi Bizottság novem­beri ülésének határozata alapján adva vannak. A határozat átfogóan kör­vonalazza tennivalóinkat, s a végrehajtás megszervezése egyaránt magasabb követel­mények elé állítja a pártmun­ka, a tömegszervezeti, és a gazdasági munka terén dol­gozó elvtársakat, — mondotta Somi Benjamin elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A napiren­d befejezése után sor került „A pártdemokrácia helyzete és továbbfejleszté­sének lehetőségei” című anyag tárgyalására, Kerekes Miklós osztályvezető előterjesztése alapján. A pártdemokrácia kisugárzója, ösztönzője, motorja a szocialista demokráciának Nem első ízben tanácskoz­tak megyei szinten a párt­demokráciáról. A párt megyei bizottságának ülésén ezúttal azzal az igénnyel terjesztették elő a pártdemokrácia mai helyzetét, s továbbfejleszté­sének lehetőségeit taglaló út­mutatást, hogy a KB-hatá­­rozat alaposabb megismerte­tésével együtt, részletesebben elemezzék miben mutatkozik meg az elmúlt években elért fejlődés, mely kérdésekben és miért vannak lazaságok, ugyanakkor megjelöljék, hogy mily módon lehet és kell előrelépni. Bevezetőben felidézte az előadó a demokratikus centra­lizmust, mint a kommunista pártok alapelvét, melynek mindkét oldala egységesen és állandóan fejlesztendő, mert összhangjának megbomlása csökenti a párt és tagjainak cselekvőképességét. Eszköz a pártdemokrácia, tökéletesítése, s fejlesztése erősíti a párt vezető szerepét egységét, szo­rosabbá teszi a párt és a nép kapcsolatát. — Tolna megye párttagsá­gának cselekvőképessége, esz­mei-politikai felkészültsége, általános műveltsége jelentő­sen javult az utóbbi években. Mindezek következtében a kommunisták többsége a pártdemokrácia alaku­lását olyan folyamatnak tekinti, mely elvi-politikai vitákon keresztül, harc útján valósul meg, így fejlődik. Természetesnek tartja a párt­tagság e fogalmak összetar­tozását, s ha nem is tudja megfelelően magyarázni, igyekszik annak szellemében élni, cselekedni és munkájá­ban megvalósítja. Az MSZMP IX. kongres­­­szusa óta tendenciájában egészségesen fejlődött tovább a pártdemokrácia. A megye valamennyi pártszervének és pártszervezetének életében ér­vényesült a demokratikus és (Folytatás a 2. oldalon.)

Next