Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
Felelősség és törődés A falut ismerő emberek gyakran elgondolkodnak mostanában afölött, miért van az, hogy a társadalmi élet minden téren tapasztalható felélénkülése valahogy kevésbé tapasztalható az ifjúsági szervezetekben. A felbuzdulásokat sokszor követi az ellanyhulás, sőt, helyenként a pangás állapota, emellett viszonylag nagy az olyan falusi KISZ-szervezetek száma, ahol krónikus a gyengeség. Ennek a gyengeségnek még a külső szemlélő előtt is számos jól látható jele van. Ilyen például az, hogy a közösség nem gyarapodik létszámban, a fiataloknak csak egy töredékét olvasztja magába, programja nem nagyon érdekes, épp ezért nem is vonzó a többség számára. Az egész szervezet úgy él, létezik, hogy semmivel nem tudja felhívni magára a figyelmet, ezért mindennapi élete sajnálatos érdektelenségbe fullad. Miért kell ennek így lenni? Van-e kiút ebből a helyzetből? Ahhoz, hogy az ilyen kérdésekre felelni tudjunk, meg kell ismernünk az ilyen és hasonló gyengeségek okait. Sorrendben az első ok a fiatalok magukra hagyatottsága. Egy adott község vezetőinek nagyon sok mindenre kell figyelniök, hiszen mindenki tudja, mennyire széttagolt a helyi közélet, s a vezetőknek néha még az is nagy erőt kívánó feladat lehet, hogy megszervezzék a társadalmi élet kisebb-nagyobb eseményeit, még a látszateredmények felmutatása is tengernyi munkával jár. Hát még ha azt akarjuk — márpedig erről nem mondhatunk le —, hogy látszateredmények helyett tartalmi vonatkozású eseményeket érjünk el! Mint tudjuk, a KISZ- szervezetek munkájáért elsősorban annak vezetősége felel. Magáért a KISZ-ért mindenütt a helyi pártszervezet a felelős. Ez a körülmény közvetve az ifjúságért való felelősséget is jelenti egyben. A felelősség abban jut kifejezésre, hogy törődik-e és mennyiben a párttitkár, a pártvezetőség, maga a pártszervezet a KISZ-szel, ott van-e mindenkor ha okos eligazításra, tervszerű irányításra van szükség. A pártszervezetek általában törődnek a KISZ-szel De ez a törődés sokszor bizony eléggé az általánosságokra szorítkozik. r Tisztelet a kivételnek, de ma még meglehetősen nagy az olyan pártszervezetek száma, ahol az ifjúsággal való törődésnél sokszor megfigyelhetjük a pusztán formális érdeklődést. Gyakori hiba az ifjúság kérdéskomplexumának merev megközelítése is. Hiányzik sok helyen a fiatalok önállóságra nevelése. Tervszerű foglalkozás helyett a KISZ-vezetők nem egyszer kioktatást kapnak, eligazítás helyett utasítgatást. Nem jó dolog ez. Elsősorban azért nem, mert rontja a családiasság szükséges légkörét az idősebb és az ifjúkommunisták között. Elkedvetleníti a KISZ-eseket, akik ilyen helyzetben nem tudnak kibontakozni, szükségtelen gyámkodásnak érzik azt az egyébként jóakaratú foglalkozást is, amely munkájukat szeretné megkönnyíteni. Ha ma sok községben nincs kellő becsülete az ifjúsági szervezetnek, úgy az elsősorban annak a következménye, hogy a pártszervezetek nem találták még meg a sikeres irányító, helyileg is sikerrel alkalmazható módszereit. Mit kellene csinálni, hogy ezek a módszerek kialakuljanak és eredményesen alkalmazzák is azokat? Egy kicsit nagyvonalúbban kellene foglalkozni az ifjúsággal, a KISZ-szel, oly módon, hogy legyen az ifjúsági szervezetnek nagyobb önállósága és rendelkezzen a szükséges eszközökkel az önálló szervezeti élet minél teljesebb kibontakoztatásához. Ma már nem szükséges az egyes pártszervezeteknek hatalmi szóval érvényesíteni az akaratukat. Hiszen a fiatalok hajlanak az okos, türelmes meggyőzésre kivált akkor, ha látják: a pártszervezet melléjük áll jogos érdekeik védelmében a napi termelőmunkában éppen úgy, mint a kulturális, sportolási lehetőségek biztosítása terén. Az kellene, hogy az eddiginél lényegesen több „szövetségese” legyen a KISZ-nek a többi társadalmi szervezet berkeiben. Ezt egyedül a KISZ semmiképpen nem tudja kiharcolni, ehhez nélkülözhetetlen a pártszervezet erkölcsi-politikai súlya, tekintélye. Nem mintha jelenleg nem lennének szövetségesei az ifjúsági szervezetnek. Főleg a pedagógusok körében találunk jó segítőtársra ilyen vonatkozásban. Csakhogy a pedagógusoknál már évek óta mind súlyosabb méreteket ölt a túlterheltség. Nem várhatunk mindennel órájuk. Más értelmiségi rétegeket is jobban kellene közelíteni a fiatalokhoz. iga már eljutottunk odáig, hogy az ifjúsági szövetség a KISZ-munka kereteit többé-kevésbé világosan képes megadni. Egy sor olyan kezdeményezés is meggyökeresedett az elmúlt években, amelyhez érdemes hozzátenni a helyi javaslatokat. A fiatalok sokszor nem tudják hol kezdjék, miként folytassák. Segítsünk nekik emberi melegséggel, bátorítással úgy, hogy lássák, bennünket is érdekel, miként boldogul az ifjúsági szervezet. S hogy mi sem azért foglalkozunk velük kizárólag, hogy időről időre beírhassuk a jelentésekbe: hány beszámoltatás,mennyi kiértékelés történt egy adott időszak folyamán. .. ■ Lehetséges, hogy ehhez az eddiginél több szeretet és buzgalom szükséges s a hivatalnokszemlélet teljes elvetése. K. I. Az új szekszárdi színházi évad elé Szekszárdon, a megyei művelődési központ színháztermében az április 4-i avató ünnepségtől június közepéig nyolc színházi előadást tartottak. Az évad végi színházi szezonban 2 balett, 3 prózai és 3 zenés, operettjáték szerepelt a műsoron. Hogy a szekszárdi közönség megkedvelte a színházat, arról a táblás házak tanúskodtak. A két bérletsorozatban 1100 ülőhely talált gazdára. A fennmaradó jegyek pedig az előadások előtt hetekkel elkeltek. .Az évad végi színházi szezon befejeződött. A művelődési ház igazgatósága, már a jövő évi program összeállításán dolgozik. A jövő évi program kibontakozóban van. Az bizonyos, hogy elsősorban a pécsi és a kecskeméti színházak előadásai szerepelnek majd a műsoron. Mellettük néhány előadást a kaposvári, a szegedi és a veszprémi társulat is tart a megyeszékhelyen. Több bérletsorozat indul ősztől. Egy-egy bérlet keretében 5—6 előadásra kerül sor. A bérletek árusítását augusztusban kezdik meg előreláthatóan, s azok árát részletekben lehet majd befizetni. Az árusítás időpontjára a teljes program elkészül. A bérletvásárlásnál előjogot élveznek a korábbi bérletesek, akik előzetes bejelentés alapján megtarthatják, ha kívánják korábbi helyüket. A bérletakció újdonságai közé tartozik, hogy lesz olyan előadássorozat, amelynél a vidékiek részvételére is számítanak. Ezekre az előadásokra úgynevezett színházi buszokat indítanak, kedvezményes részvételi árral. Az igényektől függően lehet szó színházi autóbuszbérletek kibocsájtásáról is. A program ezen része még kidolgozatlan, további megbeszéléseket kíván. Összesen 5 bérletsorozat indul a Babits Mihály megyei művelődési központ színházpingramiában ősztől. Lesz egy balett-operabérlet. Ennek keretében a tízéves fennállását ünneplő Pécsi Balett társulata két este lép a közönség elé. Jubileumi műsorukat mutatják be egy alkalommal, a Kenessey—Hubay féle Csárdajelenetet és Borodin: Poloveci táncok című egyfelvonásosát. A művek koreográfiáját a Kossuthdíjas Kiváló művész, Harangozó Gyula tervezte és az előadás rendezése is az ő nevéhez fűződik. Ezen az esten a Liszt-díjas Bretus Mária, Handel Edit és Csifó Ferenc mellett többek között Uhrin Dóra és Stimácz Gabriella is fellép. A másik balettest keretében a Pécsi Balett, legjobb műsorszámaiból mutat be egy csokorra valót Szekszárdon. Ennek a sorozatnak eddigi biztos előadásai még: Mozart; Varázsfuvola, Flotov: Márta és Bizet: Carmen című operája. Két vegyes felnőttsorozat indul. (Ezekre szerveznek majd vidéki buszjáratokat!) Ennek a sorozatnak a keretében zenés és prózai műveket láthat a közönség. Mindkét sorozatban bemutatják a pécsiek a Weltl side story-t. Itt szerepel Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című nagyoperettje is. A zenés darabok sorában Lehár: Cigányszerelem című daljátéka szerepel még eddig. A prózai bemutatók sorában Cseres Tibor: Barbár változatok című mai modern drámája, Raffai Sarolta most készülő új darabja és két Illyés Gyula színmű szerepel. A sor még bővül, s a jelenlegi tárgyalások alapján módosulhat. A két bérlet nem lesz teljesen azonos. Lesz egy ifjúsági sorozat is, amelynek programja szintén vegyes. Ebben szerepel majd a Weltl side story és egy operett is. Ezek mellett az előzetes elképzelések szerint a tananyaghoz igazodó antik, klasszikus és mai magyar és nyugati drámák szerepelnek a sorozatban. Az ötödik bérletakció a legkisebbek számára készül. Délutáni előadásokon úgy 3 színházi és 2 bábszínházi előadást láthatnak majd a gyerekek. A színházi előadások többsége az ősszel kezdődő színházi évadban is pénteken lesz. Az építésztervezők tíz éve A Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat alig több mint száz dolgozóba szerényen munkálkodik: azon, hogy megyénk egyre gjstírdagabb, szebb legyen. A jó hírű tervezők, a kiváló munkák messze, a megyehatárokon túlra is elvitték hírüket: rajzokkal, tervekkel, és ennek nyomán kész létesítményekkel. Tíz év munkáját összesítő kiállítást rendeztek a szekszárdi tervezők a Béri Balogh Ádám Múzeumban. A kiállítási anyag — fényképek, makettek — válogatása tíz év termésének. E munkák bepillantást engednek a tervezői munkába, egyes építészek stílusába. A kiállításon mind olyan anyag szerepel, mely már megvalósult tervezői munka, avagy a közeljövőben kerül az építők keze alá. A tehetséges tervezők nemcsak e kiállításon, hanem Pécsett, és egy alkalommal a fővárosban is figyelemre méltó sikert értek. A kiállítás ünnepi megnyitása vasárnap délelőtt volt. Ünnepi beszédet Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke mondotta. Az alábbiakban bemutatunk néhány fotót a Tolna megyei építésztervezők munkáiból. Szekszárd, Klapka utcai OTP-lakások, tervező Váczi Imre. Szekszárd, Benczúr utcai sorház, tervezők Link Péter, Lőrincz Gyula, Váczi Imre. Szekszárd, 13 tantermes iskola, tervező Huszti Pál. Fotó: Árvay Zoltán