Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
]Népújság 1970. július 15. Politikai kancsalság ? Ide néz és oda lát. A termelőszövetkezeti bolt vezetője, akivel naponta szót váltok, nemrég arról panaszkodott, rosszul járt a közös gazdaság pénztárosával. Különféle okok miatt két hónapig késett a boltvezető fizetése, s amikor járandóságát sürgetve, üzent a pénztárosnak, a hírhozó azzal jött vissza: „Szégyellje magát a boltvezető, ha nem tud annyit összelopni, hogy ne legyen forint nélkül.” Imigyen reagált a pénztáros a boltvezető sürgetésére. Szeli emelkedni, jópofáskodni akart? Vagy csakugyan abban a meggyőződésben él, hogy a valamirevaló boltvezetők mindegyike összeszedi, összeszedheti magát törvénytelenül, törvényellenesen? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Egy dolog azonban bizonyos. Amit minden következmények nélkül mondhat, állíthat, kinyilváníthat, megállapíthat Kiss Pál, azt már nem mondhatja az a Kiss Pál, aki valahol tisztségviselő, mondjuk főagronómus, üzemvezető, szakszervezet titkár, esetleg éppen pénztáros, a termelőszövetkezetben. A tisztségviselő, az tisztségviselő. Nincs szó arról, hogy karót nyelve, mosolytalanul végezze dolgát, s nincs szó arról se, hogy csak azért, mert tisztségviselő, kedélytelen, ha már talán, epés ember legyen. De hogy mikor mit mond, az nagyon lényeges. A boltvezető nemcsak hogy komolytalannak hiszi a szóban forgó tsz pénztárosát, hanem arra gondol, ki mint él, úgy ítél. De mi még ennél is tovább mehetünk. A felelőtlen fecsegés, a szószátyárkodás, a szellemeskedésnek álcázott politikai kancsalság nem más, mint gőg, és a beosztott dolgozók egyfajta lenézése. A jelenség nem nevezhető ugyan általánosnak, de sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy nem minősíthető egyedinek se. Gyakran fordul elő, hogy önérzetet sértő módon reagálnak olyan kérdésekre, felvetésekre, javaslatokra, amelyekre felnőtt és érett emberhez illő komolysággal kellene reagálni. — ir— Közéletünk Kibővített választmányi ülést tartott a Hazafias Népfront városi elnöksége mellett működő nőbizottság Szekaszárdon. Az ülésen az MSZMP Központi Bizottsága ez év februári határozatából adódó feladatokat ismertette Bokányi Józsefné, a Hazafias Népfront nőbizottságának titkára. Ezt megelőzően Philipp István, a Hazafias Népfront városfejlesztési munkabizottságának titkára tartott tájékoztatót a negyedik ötéves terv városfejlesztési feladatairól. A nőbizottsági tagok mindkét előadást élénk érdeklődéssel hallgatták és kérdéseket tették fel a város fejlődésével kapcsolatban. Bokányi Józsefné a nőmozgalmi munka tennivalóiról beszélt. Ezután a nőbizottság munkaprogramtervezetét ismertette. Négy munkacsoport alakult tíz-tíz taggal. Az oktatási és továbbképzési munkacsoport vezetője Gál Lászlóné pedagógus, a szociálpolitikai feladatokkal dr. Gujás Jánosné igazgatóhelyettes munkacsoportja foglalkozik. A harmadik a nők helyzetének megjavításával foglalkozó munkacsoport felelőse dr. Fehér Mártonné városi vezető védőnő. Az agitációs és propaganda munkacsoport vezetésére és az aktívahálózat irányítására Szegedi Erzsébetet, a Bőrdíszmű személyzeti osztályának vezetőjét választották meg. Befejezésül Eszenyi Antalné, a Hazafias Népfront városi titkára szervezeti kérdésekkel foglalkozott és a népfrontbizottságok lakóterületi munkájáról adott tájékoztatót. Elengedhetetlen az alapszervezeti munka Méltányolják, igényeljék... „Az MSZMP tagja lehet az, aki. . . rendszeresen részt vesz a párt valamelyik alapszervezetének munkájában”. (Szervezeti szabályzat)._fa megközelítőleg számba vesszük, Tolna megyében mintegy ezerre tehető azoknak a kommunistáknak a száma, akik pártszervezetileg máshova tartoznak, mint ahol kifejtik pártmunkájuk zömét. Közöttük százakra rúg az alkalmi, vagy állandó nyomtatással ellátott párttagok száma, akiket propagandista, egyéb pártépítési, avagy brigádmunkára vonnak be, még többen vannak azok, akik tagjai a községi, járási, üzemi, vagy megyei választott testületnek, a felettes pártszervnek. Hozzájuk vehetjük még azokat, akik valamely , tömegszervezetben,mozgalomban fejtik ki politikai tevékenységüket, ott érdemelték ki a bizalmat. Szerény számítással is legalább annyian vannak, hogy a megye négyszázvalahány pártszervezetére átlag három jut belőlük. Olyanok, akik túllátnak a munkahely kapuin, akik tájékozottabbak, tapasztaltabbak, képzettebbek. Nélkülözhetik-e az alapszervezetek őket? Elegendő-e, ha csak külön megbízatásuk helyén küzdenek a helyes politika minél teljesebb megvalósítása érdekében ? Semmiképpen nem elég és nem is kizárólag az előbbiek végett kevés, hanem a szervezeti szabályzatból adódó kötelességeik is erre figyelmeztetnek. Az emlékeztetőül idézett, a mindenkire egyformán kötelező alaptörvény nem tesz különbséget és nem ok, nem cél nélkül. Tagja az lehet, áld. . . Nem egyszerűen előírja az alapszervezethez való tartozást, továbbmegy, arról beszél, hogy részt is kell vállalni annak politikai munkájában. Az alapszervezet a legkisebb egység, ott mutatható ki legjobban, ki mit tesz, és ellenőrizhető is. Azokkal dolgozzanak együtt, akikhez tartoznak, s a tevékenységben a rendszerességre tevődik a hangsúly. Azért is vétek lenne megfosztani tőlük az alapszervezetet, mert általuk gyakran leegyszerűsödik a határozatok lejuttatásának útja, tőlük közvetlenül értesülnek és segítségükkel mielőbb hozzáfoghatnak a mindenkit érintő teendőkhöz. 1 ősz, amikor mindenütt számba veszik a pártszervezetek, hogy tagjaik mennyire teljesítették a megbízatásokat, előbbre jutott-e és miben a kommunista közösség, róluk se feledkezzenek meg. Részt vállaltak-e és mennyiben a két éve kitűzött közös és helyi célok megvalósításából? Méltányolják, ha erősségük a bekapcsolódás, igényeljék, ha gyengeségük. Ha ezzel is törődnek, a máshova szólított, megbízatásukat másutt teljesítő kommunisták helybéli pártmunkája és agilis politizálása megvalósul. Feledni ne engedjék azt, ami a régebbi és újabb tisztségviselőkre egyformán érvényes: nem mentesít a munkahelyi politikai tevékenység állandó kötelezettsége alól a magasabb szintű megbízatás. Ellenkezőleg. Többre kötelez, kapcsolódjék egymáshoz a „lent és fent” egészítse ki egyik a másikat, úgy lesz mindegyik értékesebb. Nem új követelmény az alapszervezeti munka, legfeljebb kissé háttérbe szorult, fel kell eleveníteni. Híven a párt régebbi felépítéséhez, ma is döntő ez a követelmény. Lehet-e úgy jól képviselni feljebb a társakat, hogy előkelő idegenként kimaradnak a helyi teendőkből, vagy ha nem is zárkóznak el, tessék-lássék vannak köztük csupán?Tőlük is, ne csak közöttük! Van különbség e két fogalom között, az azono -sulás különbözteti meg. A velük együtt végzendő erőfeszítést — kimondva, vagy kimondatlan —, el is várják azoktól, akik élvezik a bizalmat. Ismerek a megyében tsz-elnököt, gyárigazgatót, propagandistát, aki nem rejti véka alá övéi körében a megyei, járási pártszerv ülésén, vagy a propagandista tanácskozáson hallottakat. Hazatérve, késedelem nélkül hozzáfog, de arra is kényes, hogy ismereteit az elemzések, a tervezések születésekor, a konfliktusok, megnemértések feloldásakor alkalmazza. Elvétve hallani viszont olyan panaszokat, amikor a helyi politizálás lebecsülését, a magas lóról kezelést, a kötődés formaitását, a kapcsolatnak a bélyegbeszerzésre való leszűkülését kifogásolják, s okkal, joggal teszik. "Tenni kell, nem elég*■ akarni, —•. miként a közéleti költő mondja. Érződjék mindegyiknél, tapasztalják a pártszervezet tagjai, hogy együtt örülnek és búsulnak, hogy mindenben támaszaik a próbatevő hétköznapokban is, hogy ott, ahol az élet legjobban zajlik, ugyanúgy tevékenyek, mint másutt. — A tanácsok az egészségügyi, kulturális, szociális és kommunális igények fokozatos kielégítésére egyre nagyobb és növekvő pénzügyi alapokkal rendelkeztek — kezdődik Vancsa Sándor előterjesztése. — Ugyanakkor azonban kevés volt az építési kapacitás. Ennek következtében elég lassan haladtak a karbantartási, a felújítási, a kisebb építkezési munkák. A tanácsok ebben a helyzetben, kényszermegoldásként „házilagos brigádokat” hoztak létre. Ezek a különböző formában létrejött szervezetek azonban csak kezdeti lépést jelenthettek a tanácsok előtt álló feladatok megvalósításában. A tanácsi tervezés és költségvetés új rendjéről szóló kormányhatározat lehetővé tette, hogy azok a tanácsok, amelyek a működéshez szükséges feltételeket biztosítani tudják, „költségvetési üzemeket” alapíthatnak. Ezek az üzemek a tanácsok egyes kommunális és építési feladatait végezik el. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1969. januári ülésén a költségvetési üzem megalapításához járult hozzá. Ezekben az üzemekben 889-en dolgoznak. A megyei NEB vizsgálata 8 költségvetési üzem tevékenységére, körülményeire terjed ki. — Ezeknek az üzemeknek rendkívül szerteágazó feladataik vannak — hangzik a NEB megállapítása dr. Tóth Bálint előterjesztésében. — Vannak üzemek, amelyek az építésen felül vízgazdálkodási, parkfenntartási, köztisztasági feladatokat is ellátnak. Sőt, fürdőt is üzemeltetnek, továbbá szemét, és építőanyagok szállításával is foglalkoznak. Működési területük is üzemenként változó, van amelyiknek tevékenysége csak az alapító tanács területére szorítkozik, másik pedig 5—6 község tanácsának is végez munkát. Nem egységes az üzemekben a bérezés, és a munkák elvégzéséhez szükséges anyagi lehetőségek és személyi feltételek között is nagy különbség mutatkozik . Magukból a körülményekből is adódik talán, hogy a NEB-vizsgálat az üzemek egy részénél alapvető szabálytalanságokat tapasztalt. Ilyeneket, mint a bizonylati fegyelem be nem tartása, az anyagelszámolás hiánya, s a leltározásnál tapasztalt szabálytalanságok. A megyei tanács végrehajtó bizottsága részletesen megvitatta a két jelentésben foglaltakat. S megvitatta annak az önállósulási törekvésnek a lehetőségét is, amely az utóbbi időben ezeknek a költségvetési üzemeknek egy részénél megfigyelhető. Úgy foglalt állást a vb, hogy maradjanak továbbra is ezek az üzemek költségvetési üzemek, mert így tudnak legjobban megfelelni feladataiknak. A nagyobb önállóságot nem ezek az üzemek, hanem az alapító tanácsok kapják. Egyedül a dombóvári üzem esetleges önálló vállalattá alakításának tervét nem vetették el. A végső döntést azonban még egy alapos, körültekintő felmérő vizsgálatnak kell megelőznie. Elhatározta a testület, hogy egy olyan egységes működési szabályzat kidolgozására van szükség, amelyben lehetőség nyílik a községi sajátosságok figyelembevételére. Erre az egységes szabályzatra a rendellenességek, szabálytalanságok, az esetleges visszaélések minimumra való csökkentése érdekében is szükség van. Azonkívül egy egységes pénzügyi, gazdálkodási ügyviteli rend megkönnyítené az ellenőrzést is. Úgy látta a vb, hogy még mindig nincsenek teljesen tisztában a költségvetési üzemek vezetői az üzem céljaival, feladataival, s rendeltetése fontosságával. Ezért 2 napos tapasztalatcserét fognak szervezni a megye legeredményesebben gazdálkodó költségvetési üzemében. Semmilyen ok miatt ne nélkülözzék tudásukat, tapasztalataikat, a legkisebb és mégis alapvetően fontos egységekben. Amikor a kongresszusi készülődés folyamán, az augusztusi taggyűléseken tüzetesen megvizsgálják a kötelességteljesítést, emlékeztessék egymást és társaikat az előbbiekre. Ezzel újabb és olyan erőforrást nyithatnak, mely mind az alapszervezet közösségének, mint a másutt végzett politikai munkának, mind az egyénnek feltétlenül javára válik. SOMI BENJAMINNÉ Napirenden a költségvetési üzemek Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Először Czank Józsefnek, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának beszámolójával foglalkozott a vb. A beszámoló a moziüzemi vállalat műsorpolitikájáról, hálózati tevékenységéről és a további feladatokról szólt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Czank József előterjesztését elfogadta és elismerését fejezte ki azért a munkáért, amelyet a moziüzemi vállalat dolgozói végeznek. A költségvetési üzemek gazdálkodásának vizsgálatáról tett jelentést ezután Vancsa Sándor, pénzügyi osztályvezető a végrehajtó bizottságnak. Jelentését dr. Tóth Bálintnak, a megyei NEB elnökének e témában ez év elején tett NEB- vizsgálata alapján készült kiegészítője tette teljessé. A későbbiek során a vb különböző bejelentések tárgyában hozott még határozatokat.