Tolna Megyei Népújság, 1970. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

]N­épújság 1970. július 15. Politikai kancsalság ? Ide néz és oda lát. A termelőszövetkezeti bolt vezetője, akivel naponta szót váltok, nemrég arról panaszkodott, rosszul járt a közös gazdaság pénztárosával. Különféle okok miatt két hónapig késett a boltvezető fizetése, s amikor járandóságát sürgetve, üzent a pénztárosnak, a hírhozó azzal jött vissza: „Szégyellje magát a boltvezető, ha nem tud annyit összelopni, hogy ne legyen forint nélkül.” Imigyen reagált a pénztáros a boltvezető sürgetésére. Szeli emelkedni, jópofáskodni akart? Vagy csakugyan abban a meggyőződésben él, hogy a valamirevaló boltvezetők mindegyike összeszedi, összeszedheti magát törvénytelenül, törvényellenesen? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszol­ni. Egy dolog azonban bizonyos. Amit minden következ­mények nélkül mondhat, állíthat, kinyilváníthat, megálla­píthat Kiss Pál, azt már nem mondhatja az a Kiss Pál, aki valahol tisztségviselő, mondjuk főagronómus, üzemvezető, szakszervezet titkár, esetleg éppen pénztáros, a termelő­szövetkezetben. A tisztségviselő, az tisztségviselő. Nincs szó arról, hogy karót nyelve, mosolytalanul végezze dolgát, s nincs szó arról se, hogy csak azért, mert tisztségviselő, kedélytelen, ha már talán, epés ember legyen. De hogy mikor mit mond, az nagyon lényeges. A boltvezető nemcsak hogy komoly­talannak hiszi a szóban forgó tsz pénztárosát, hanem arra gondol, ki mint él, úgy ítél. De mi még ennél is tovább mehetünk. A felelőtlen fecsegés, a szószátyárkodás, a szel­­lemeskedésnek álcázott politikai kancsalság nem más, mint gőg, és a beosztott dolgozók egyfajta lenézése. A jelenség nem nevezhető ugyan általánosnak, de sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy nem minősíthető egye­dinek se. Gyakran fordul elő, hogy önérzetet sértő mó­don reagálnak olyan kérdésekre, felvetésekre, javaslatokra, amelyekre felnőtt és érett emberhez illő komolysággal kel­lene reagálni. — ir— Közéletünk Kibővített választmányi ülést tartott a Hazafias Nép­front városi elnöksége mellett működő nőbizottság Szekaszár­­don. Az ülésen az MSZMP Központi Bizottsága ez év februári határozatából adódó feladatokat ismertette Boká­nyi Józsefné, a Hazafias Nép­front nőbizottságának titkára. Ezt megelőzően Philipp István, a Hazafias Népfront városfej­lesztési­ munkabizottságának titkára tartott tájékoztatót a negyedik ötéves terv város­­fejlesztési feladatairól. A nő­­bizottsági tagok mindkét elő­adást élénk érdeklődéssel hallgatták és kérdéseket tet­ték fel a város fejlődésével kapcsolatban. Bokányi József­né a nőmozgalmi munka ten­nivalóiról beszélt. Ezután a nőbizottság munkaprogram­­tervezetét ismertette. Négy munkacsoport alakult tíz-tíz taggal. Az oktatási és tovább­képzési munkacsoport vezetője Gál Lászlóné pedagógus, a szociálpolitikai feladatokkal dr. Gujás Jánosné igazgató­­helyettes­­ munkacsoportja fog­lalkozik. A harmadik a nők helyzetének megjavításával foglalkozó munkacsoport fele­lőse dr. Fehér Mártonné vá­rosi vezető védőnő. Az agi­­tációs és propaganda munka­­csoport vezetésére és az aktí­­vahálózat irányítására Szegedi Erzsébetet, a Bőrdíszmű sze­mélyzeti osztályának vezető­jét választották meg. Befeje­zésül Eszenyi Antalné, a Ha­zafias Népfront városi titkára szervezeti kérdésekkel foglal­kozott és a népfrontbizottsá­gok lakóterületi munkájáról adott tájékoztatót. Elengedhetetlen az alapszervezeti munka Méltányolják, igényeljék... „Az MSZMP tagja lehet az, aki. . . rendszeresen részt vesz a párt valamelyik alapszerve­zetének munkájában”. (Szer­vezeti szabályzat).­­_f­a megközelítőleg számba vesszük, Tolna megyé­ben mintegy ezerre tehető azoknak a kommunistáknak a száma, akik pártszervezetileg máshova tartoznak, mint ahol kifejtik pártmunkájuk zömét. Közöttük százakra rúg az al­kalmi, vagy állandó ny­o­mta­­tással ellátott párttagok száma, akiket propagandista, egyéb pártépítési, avagy brigádmun­kára vonnak be, még többen vannak azok, akik tagjai a községi, járási, üzemi, vagy megyei választott testületnek, a felettes pártszervnek. Hozzá­juk vehetjük még azokat, akik valamely , tömegszervezetben,­­mozgalomban fejtik ki politi­kai tevékenységüket, ott érde­melték ki a bizalmat. Szerény számítással is leg­alább annyian vannak, hogy a megye négyszázvalahány párt­­szervezetére átlag három jut belőlük. Olyanok, akik túllát­nak a­ munkahely kapuin, akik tájékozottabbak, tapasztaltab­bak, képzettebbek. Nélkülözhetik-e az alapszer­vezetek őket? Elegendő-e, ha csak külön megbízatásuk he­lyén küzdenek a helyes poli­tika minél teljesebb megvaló­sítása érdekében ? Semmikép­pen nem elég és nem is ki­zárólag az előbbiek végett ke­vés, hanem a szervezeti sza­bályzatból adódó kötelességeik is erre figyelmeztetnek. Az emlékeztetőül idézett, a min­denkire egyformán kötelező alaptörvény nem tesz különb­séget és nem ok, nem cél nél­kül. Tagja az lehet, áld. . . Nem egyszerűen előírja az alapszervezethez való tarto­zást, továbbmegy, arról be­szél, hogy részt is kell vállalni annak politikai munkájában. Az alapszervezet a legkisebb egység, ott mutatható ki leg­jobban, ki mit tesz, és ellen­őrizhető is. Azokkal dolgozza­nak együtt, akikhez tartoznak, s a tevékenységben a rendsze­rességre tevődik a hangsúly. Azért is vétek lenne meg­fosztani tőlük az alapszerveze­tet, mert általuk gyakran le­egyszerűsödik a határozatok lejuttatásának útja, tőlük köz­vetlenül értesülnek és segítsé­gükkel mielőbb hozzáfoghat­nak a mindenkit érintő teen­dőkhöz. 1­­ ősz, amikor mindenütt számba veszik a párt­­szervezetek, hogy tagjaik men­­­nyire teljesítették a megbíza­tásokat, előbbre jutott-e és miben a kommunista közösség,­­ róluk se feledkezzenek meg. Részt vállaltak-e és mennyi­ben a két éve kitűzött közös és helyi célok megvalósításá­ból? Méltányolják, ha erőssé­gük a bekapcsolódás, igényel­jék, ha gyengeségük. Ha ezzel is törődnek, a máshova szólí­tott, megbízatásukat másutt teljesítő kommunisták helybéli pártmunkája és agilis politizá­lása megvalósul. Feledni ne engedjék azt, ami a régebbi és újabb tiszt­ségviselőkre egyformán érvé­nyes: nem mentesít a munka­helyi politikai tevékenység ál­landó kötelezettsége alól a magasabb szintű megbízatás. Ellenkezőleg. Többre kötelez, kapcsolódjék egymáshoz a „lent és fent” egészítse ki egyik a másikat, úgy lesz mindegyik értékesebb. Nem új követelmény az alap­szervezeti munka, legfeljebb kissé háttérbe szorult, fel kell eleveníteni. Híven a párt ré­gebbi felépítéséhez, ma is dön­tő ez a követelmény. Lehet-e úgy jól képviselni feljebb a társakat, hogy előkelő idegen­ként kimaradnak a helyi teendőkből, vagy ha nem is zárkóznak el, tessék-lássék vannak köztük csupán?­­T­őlük is, ne csak közöt­­­­tük! Van különbség e két fogalom között, az azono -­sulás különbözteti meg. A ve­lük együtt végzendő erőfeszí­tést — kimondva, vagy kimon­datlan —, el is várják azoktól, akik élvezik a bizalmat. Isme­rek a megyében tsz-elnököt, gyárigazgatót, propagandistát, aki nem rejti véka alá övéi körében a megyei, járási párt­szerv ülésén, vagy a propagan­dista tanácskozáson hallotta­kat. Hazatérve, késedelem nél­kül hozzáfog, de arra is ké­nyes, hogy ismereteit az elem­zések, a tervezések születése­kor, a konfliktusok, megnem­­értések feloldásakor alkalmaz­za. Elvétve hallani viszont olyan panaszokat, amikor a helyi politizálás lebecsülését, a magas lóról kezelést, a kötő­dés formaitását, a kapcsolat­nak a bélyegbeszerzésre való leszűkülését kifogásolják, s okkal, joggal teszik. "T­­enni kell, nem elég­­*■ akarni, —•. miként a közéleti költő mondja. Érződ­jék mindegyiknél, tapasztal­ják a pártszervezet tagjai, hogy együtt örülnek és búsul­nak, hogy mindenben táma­szaik a próbatevő hétközna­pokban is, hogy ott, ahol az élet legjobban zajlik, ugyan­úgy tevékenyek, mint másutt. — A tanácsok az egészség­­ügyi, kulturális, szociális és kommunális i­gén­yek fokoza­tos kielégítésére egyre na­gyobb és növekvő pénzügyi alapokkal rendelkeztek — kez­dődik Vancsa Sándor előter­jesztése. — Ugyanakkor azon­ban kevés volt az építési ka­pacitás. Ennek következtében elég lassan haladtak a kar­bantartási, a felújítási, a ki­sebb építkezési munkák. A tanácsok ebben a­­ helyzetben, kényszermegoldásként „házila­gos brigádokat” hoztak létre. Ezek a különböző formában létrejött szervezetek azonban csak kezdeti lépést jelenthet­tek a tanácsok előtt álló fel­adatok megvalósításában. A tanácsi tervezés és költség­­vetés új rendjéről szóló kor­mányhatározat lehetővé tette, hogy azok a tanácsok, ame­lyek a működéshez szüksé­ges feltételeket biztosítani tudják, „költségvetési üzeme­ket” alapíthatnak. Ezek az üzemek a tanácsok egyes kommunális és építési felada­tait végezik el. — A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága 1969. januári ülésén a­ költség­vetési üzem megalapításá­hoz járult hozzá. Ezekben az üzemekben 889-en dol­goznak. A megyei NEB vizsgálata 8 költségvetési üzem tevé­kenységére, körülményeire ter­jed ki. — Ezeknek az üzemeknek rendkívül szerteágazó felada­taik vannak — hangzik a NEB megállapítása dr. Tóth Bálint előterjesztésében. — Vannak üzemek, amelyek az építésen felül vízgazdálkodási, parkfenntartási, köztisztasági feladatokat is ellátnak. Sőt, fürdőt is üzemeltetnek, to­vábbá szemét, és építőanyagok szállításával is foglalkoznak. Működési területük is üze­menként változó­­, van amelyiknek tevékenysége csak az alapító tanács területére szo­rítkozik, másik pedig 5—6 község tanácsának is végez munkát. Nem egységes az üzemekben a bérezés, és a munkák elvégzéséhez szüksé­ges anyagi lehetőségek és sze­mélyi feltételek között is nagy különbség mutatkozik . Magukból a körülmé­nyekből is adódik talán, hogy a NEB-vizsgálat az üzemek egy részénél alap­vető szabálytalanságokat tapasztalt. Ilyeneket, mint a bizonylati fegyelem be nem tartása, az anyagel­számolás hiánya, s a lel­tározásnál tapasztalt sza­bálytalanságok. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága részletesen meg­vitatta a két jelentésben fog­laltakat. S megvitatta annak az önállósulási törekvésnek a lehetőségét is, amely az utób­bi időben ezeknek a költség­­vetési üzemeknek egy részé­nél megfigyelhető. Úgy fog­lalt állást a vb, hogy marad­janak továbbra is ezek az üzemek költségvetési üzemek, mert így tudnak legjobban megfelelni feladataiknak. A nagyobb önállóságot nem ezek az üzemek, hanem az alapító tanácsok kapják. Egyedül a dombóvári üzem esetleges ön­álló vállalattá alakításának tervét nem vetették el. A végső döntést azonban még egy alapos, körültekintő fel­mérő vizsgálatnak kell meg­előznie. Elhatározta a testület, hogy egy olyan egységes működési szabályzat ki­dolgozására van szükség, amelyben lehetőség nyílik a községi sajátosságok figyelembevételére. Erre az egységes szabályzat­ra a rendellenességek, sza­bálytalanságok, az esetleges visszaélések minimumra való csökkentése érdekében is szükség van. Azonkívül egy egységes pénzügyi, gazdálko­dási ügyviteli rend megkön­­­nyítené az ellenőrzést is. Úgy látta a vb, hogy még mindig nincsenek teljesen tisztában a költségvetési üze­mek vezetői az üzem célja­ival, feladataival, s rendelte­tése fontosságával. Ezért 2 napos tapasztalatcserét fog­nak szervezni a megye leg­eredményesebben gazdálkodó költségvetési üzemében. Semmilyen ok miatt ne nél­külözzék tudásukat, tapasztala­taikat, a legkisebb és mégis alapvetően fontos egységekben. Amikor a kongresszusi készülő­dés folyamán, az augusztusi taggyűléseken tüzetesen meg­vizsgálják a kötelességteljesí­tést, emlékeztessék egymást és társaikat az előbbiekre. Ezzel újabb és olyan erőforrást nyit­hatnak, mely mind az alap­szervezet közösségének, mint a másutt végzett politikai munkának, mind az egyénnek feltétlenül javára válik. SOMI BENJAMINNÉ Napirenden a költségvetési üzemek Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Először Czank Józsefnek, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának beszámolójával foglalkozott a vb. A beszámoló a moziüzemi vállalat mű­sorpolitikájáról, hálózati tevékenységéről és a további fel­adatokról szólt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Czank József előterjesztését elfogadta és elismerését fejez­te ki azért a munkáért, amelyet a moziüzemi vállalat dol­gozói végeznek. A költségvetési üzemek gazdálkodásának vizsgálatáról tett jelentést ezután Vancsa Sándor, pénzügyi osztályvezető a végrehajtó bizottságnak. Jelentését dr. Tóth Bálintnak, a megyei NEB elnökének e témában ez év elején tett NEB- vizsgálata alapján készült kiegészítője tette teljessé. A későbbiek során a vb különböző bejelentések tárgyá­ban hozott még határozatokat.

Next