Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK?5 M PUJSAG $Ou„.. -IEGYEI : A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 185. szám óRA: 90 FILLER Szombat, 1910. augusztus 8. A módosított közgazdasági ösztönzők hatása Élénkült a gazdasági élet — Új kezdeményezések — Növekvő termelés . „ KIV.­P megyei bizottságának mezőgazdasági osztálya igen . .A tárgyalására hívta a városi és járási pártbizottságok fontos téma *****. A járási pártbizottság székházában Bucsi előadóit elö veztésével vitatták meg a Szakál László által é­lők osztályhoz módosított közgazdasági ösztönzők ha­előterjesztett elva . Tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban gyan hatottak, milyen taps ü2­emeiben Már magában a kérdés Tolna megye kiváltképpen vitára alkalmas, amikor elsősor­ba‘r­aS%isszÄeS«ök, az Akadályozó tényezők kerülnek a ^"^közgazdasági ösztönzők kedvezően hatnak a Tolna megyei a »rablói üzemekben - állapitották meg a tanácskozás részt­­mezőgazdasági jelenségek arra utalnak, hogy finomítani, pontosabban" SuSSS* kell egyes intézkedéseket, másokat meg is kell szüntetni. Az új gazdasági szabályzók Szakál László előadásában megállapította: Az ösztönzők hatására a mezőgazdasági üze­mekben is mindjobban elő­térbe kerül a gazdaságosság és jövedelmezőség kérdése és e pozitív hatás nyomán egyes ágazatokban jelentős eredmé­nyeket értek el. Tolna megyében igen elté­rőek a domborzati viszonyok, a talajadottságok. Eltérő a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek élő munkaerőhelyzete, technikai színvonala, ezért egy-egy növényi vagy állati termék termelésének gazdasá­gosságát avagy gazdaságtalan­­ságát csupán egy helyre adap­tálva megítélni nem célszerű. Az új gazdasági szabályzók élénkítették a vezetők figyel­mét a megfontoltabb, meg­alapozottabb állásfoglalásokra, határozatok, gazdasági dönté­sek meghozatalára. Minden gazdasági vezető a szabályzók adta lehetőségek kihasználásával az üzem jö­vedelmezőségét, nyereségét kí­vánja javítani és a jövedelem színv­onala, a hiteltörlések, a felvásár­lási árrendezések hatásá­ra jelentősen javult is. Ezzel függ össze, hogy a ke­nyérgabona termelése gazda­ságossá vált. A felvásárlási árak kétség­telenül kedvező hatása — a termelési és tenyésztési kedv­re — azonban nem egyforma intenzitású sem az egyes gaz­daságok, sem az egyes termel­­vények, termékek esetében. A szarvasmarha-tenyésztés­nél az árrendezés, a dotáció rendszere fejlesztésre ösz­tönöz, amelyhez nagymértékben já­rul hozzá, hogy itt a legkeve­sebb a megdrágult takar­mánytápok felhasználása, és igen nagy mennyiségű hagyo­mányos tömegtakarmánnyal lehet e takarmányszükségle­tet kielégíteni. A szarvasmarha-tenyésztés a jelenleginél erőteljesebb to­vábbfejlesztésének fő akadá­lya a megfelelő számú és mi­nőségű férőhelyek létsítésének korlátozottsága, az építkezési dotáció 20 százalékos (70-ről 50 százalékra) csökkentése. Ilyen módon az egyébként is megdrágult építkezés, a nagy­arányú fejlesztés olyan mér­tékű terheket ró a közös gaz­daságokra, amelyeket nem, vagy csak nehezen — egyéb fontos területek csorbításával — tudnak elviselni. A sertéstenyésztés központi kérdéssé vált Tolna megyé­ben. Egyre-másra épülnek az új komplex telepek — sajnos azonban, ahány, annyi féle. Minden gazdaság a maga épí­tette, maga választotta típus­ra, módszerre esküszik. En­nek aztán olyan vetülete is várható majd, hogy az üze­mek felújítása, karbantartása körülményes lesz, mert felsze­relésük egyedi jellegű. A ser­téstenyésztés problémáiról szólva ezeket állapították meg: „A sertéstenyésztésben az utóbbi évek nagyarányú lét­számcsökkenését követően je­lentős felfutás tapasztalható mind az anyaállomány, mind a hízó alapanyag tekintetében., attól függetlenül, hogy a köz­­gazdasági ösztönzőktől várt eredményjavulást nem érték el gazdaságaink. Ennek leg­főbb oka, hogy a sertéste­nyésztésben nagy arányban felhasznált tápok ára jelentő­sen emelkedett, amelyet a három forintos, de lényegében az egy forint nagyüzemi fel­ár elvonásával két forintra re­dukált felvásárlási áremelés nem tudja kompenzálni. Sok gazdaságban a korszerűtlen férőhelyek, takarmányozás, technológia miatt magasak a munkabérköltségek. A háztáji sertéstartás növe­kedése elsősorban az elmúlt évi hullámvölgyből eredő ér­deklődésnek tudható be. En­nek az érdeklődésnek jó alapot biztosít a ki­alakuló termelőszövetkeze­ti kooperációs törekvés, a férőhelyek ki- és átalakítá­sa, a fejlesztési hitelezés, a ten­yészalapanyag biztosítása stb.. téssel, sőt a gazdaságnak eset­leg ráfizetést eredményez, de az ösztönzők már országos mé­retekben koordinálnak.” (Folytatás a 3. oldalon.) A hitelpolitika A pártbizottságok előadói vitatták a hitelpolitikai kér­dések hatását, illetve a most ér­vényben lévő hitelrendsze­reket. Többek között így fog­laltak állást: „Az MNB jelen­legi hitelpolitikája kedvezőt­lenül hat a beruházási kedv­re, mivel túlnyomórészt, csak abban az esetben nyújt a be­ruházásokhoz hitelt, ha a ter­melőszövetkezetek a rendelke­zésre álló fejlesztési alapot tel­jes egészében a beruházások­hoz kötik le. Ez az álláspont gátolja az erő- és munkagé­pek szükség szerinti beszerzé­sét, ami a géppark állagának még gyorsabb romlásához ve­zet. A kizárólagosan készpénz alapból történő gépvásárlás le­hetőségei messze a reális szük­ségletek alatt maradnak. E­zt a helyzetet súlyosbítja az, hogy a kereskedelempolitika igen kevés lehetőséget biztosít a tipizálásra. Az igen sokféle géptípushoz pedig elemi pót­­alkatrészeket nem lehet be­szerezni.” A vita során elhangzottakat Bucsi Elek foglalta össze. „A közgazdasági ösztönzők teljes, részletes értékelése még nem lehetséges — állapította meg Bucsi elvtárs —, mivel az év második részében számos do­log befolyásolhatja az eddigi eredményeket. Tényként kell elfogadni, hogy a közgazdasági ösztönzők arra szorítják a gazdasá­gokat, hogy a maguk ke­reteit átlépve, a népgaz­daságba illeszkedjenek. Előfordulhat, hogy egyes in­tézkedések egy-egy gazdaság­ban nem találkoznak egyetér­ Dalmandon befejezték A Dalmandi Állami Gaz­­da­ságban befejezték a kalá­szosok aratását, betakarítását. Tíz kombájn több mint két hétig dolgozott a földeken, s több mint négyezer hold ter­mését takarította be. A beta­karított szemet a gazdaság saját szárítójában készítették elő értékesítésre. A kombáj­nok kiválóan állták a nehéz munkát, mely végeredmény­ben a javítómunkásokat dicsé­rt Ugyanis a tíz kombájn át­lagosan nem állt hat óránál többet műszaki hiba miatt. A gabonakombájnosok és szerelők most hozzáfogtak a kukoricabetakarító gépek elő­készítéséhez. A szerelőmű­helyben szalagrendszerűen ja­vítják a csőtörő gépeket. A szárító-raktározó üzemben még néhány napig eltart a gabona feldolgozása, s majd ezután kezdik meg ennek a fontos üzemnek a felkészíté­sét a kukorica fogadására. Föld körüli pályán az Interkozmosz—3 A szocialista országok békés célú űrkutatási és hasznosítási programjának megfelelően a Szovjetunióban pénteken fel­bocsátották az Interkozmosz—3 műholdat. A szputnyik szovjet és cseh­szlovák gyártmányú tudomá­nyos műszereket hordoz. A repülést szovjet és csehszlovák szakértőkből álló operatív cso­port irányítja. A műholdon el­helyezett tudományos műsze­rek normálisan működnek. Az Interkozmosz–3 tanul­mányozza a sugárzás helyzetét a Föld körüli térségben, a su­gárzási övezetekben végbe­menő dinamikai folyamatok összefüggését, a napkitöréseket, a felső ionoszférában kutatja az alacsony rezgésszámú elektromágneses ingadozások természetét és spektrumát. A szputnyik pályájának­ a Földtől való minimális távol­sága 207 kilométer. Maximá­lis távolsága 1320 kilométer. A szputnyik méréseivel egy­idejűleg Bulgária, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia összeegyezte­tett program szerint méri a külső ionoszféra alacsony rez­gésszámú sugárzását. A szputnyik tudományos adatait az NDK-ban, a Szov­jetunióban és Csehszlovákiá­ban lévő földi megfigyelő ál­lomások regisztrálják. Új TIT-szabadegyetem indul Tanácskoztak az ismeretterjesztési munkatervről Szekszárdon új ismeretterjesztési munka­­tervéről tanácskozott tegnap délután a Tolna megyei TIT műszaki szakosztálya. Körösi Károly, a szakosztály elnöke többek között arról számolt be, hogy igen szép eredményt értek el a tanfolyamok szervezésével. A mű­szaki rajztanfolyam például rövid idő alatt tekintélyessé vált. A közlekedési szabadegye­temek a tsz-ekben zajlottak le, s ez figyelemre méltó. Igen jelentős volt a terven felül megrendezett csaknem félszáz KRESZ, to­vábbképző tanfolyam, ezek hozzájárultak ah­hoz is, hogy a Tolna megyei műszaki szak­osztály az utóbbi években a sereghajtók kö­zül a 6—7. helyre került eredményeit tekint­ve, a 19 megye sorrendjében. Bucher Flórián, a TIT megyei szaktitkára vázolta a műszaki szakosztály 1970/71. évi munkatervét. Egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy sok nehézséget okoz a mező­­gazdasági üzemekben a legzíjabb gépek nem megfelelő ismerete és szakszerűtlen haszná­lata. Ezért a szakosztály több útmutató te­matikájú előadást ajánl a tsz-eknek. A köz­lekedési szabadegyetemet az új idényben is folytatják. A szabadegyetemet rendszeresen látogatók oklevelet kapnak majd. Újszerűség, hogy — a megye sajátos helyzetét tekintve — építészeti és városfejlesztési szabadegye­temet is rendeznek a Babits Mihály műve­lődési központ és az Építéstudományi Egye­sület Tolna megyei csoportjának közremű­ködésével. A műszaki rajztanfolyamon ebben az évben is indítanak első osztályt, sőt Dombóváron is terveznek egy kihelyezett osztályt, mivel ezt a város iparfejlesztési programja, közte a Láng Gépgyár telepítése is indokolja. Az ülésen Takács Mihályné, a TIT megyei szervezetének titkára, Fábián Imre, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, Váci Imre mérnök, a műszaki szak­osztály alelnöke, Dömösi József mérnök, a szakosztály titkára. Wallacher László tanárt Erdélyi Tibor építészmérnök értékes javas­latukkal egészítették ki az ismeretterjesztési munkatervet. Tölösi Kálmán rendőr őrnagy indítványa is helyesléssel találkozott: az elő­adásokon a gépjárművezetés technikájának oktatását is helyezzék előtérbe. Előrelépést jelentene a közlekedési balesetek megelőzé­sében, ha a kerékpárosokat, köztük az isko­lásokat és üzemi dolgozókat is kioktatnák az alapvető KRESZ-szabályokra. (­só)

Next