Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

?OJ MA MEGYEI ­VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ‘ IVE PUJSAG ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLMA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 45. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1971. február 23 Budapestre érkezett a csehszlovák kormányfő Megkezdődtek a­ magyar—csehszlovák tárgyalások Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormá­nyának elnöke — Fock Jenő­nek, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány el­nökének meghívására — fele­ségének társaságában hivata­los baráti látogatásra Magyar­­országra érkezett. A cseh­szlovák kormányfőt útjára el­kísérte Karel Kurka, a cseh­szlovák külügyminiszter első helyettese, Skarol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnök­­helyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi fő­osztályának és protokollosz­­tályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki ka­binet munkatársa. A vendégek fogadtatására az ünnepi zászlódíszt öltött Ferihegyi repülőtéren, meg­jelent Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és felesége, dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter, Pója Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, dr. Gál Ti­vadar a Minisztertanács tit­kárságának vezetője, dr. Vár­­konyi Péter, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, és több más közéleti szemé­lyiség. Ott voltak a budapesti csehszlovák nagykövetség munkatársai, élükön Franti­sek Dvorsky nagykövettel. Kilenc óra előtt néhány perccel tűnt fel a légtérben a csehszlovák vendégek külön­­gépe. A repülőgépből kilépő csehszlovák kormányelnököt és feleségét elsőnek Fock Jenő és felesége kö­szöntötte. Piros nyakken­­dős úttörők rózsacsokrok­kal kedveskedtek a vendégek­nek, akik ezután a fogadásuk­ra megjelent magyar közéleti vezetőket és a csehszlovák nagykövetség diplomatáit üd­vözölték. Ezt követően­ a ma­gyar államférfiak társaságá­ban gépkocsiba ültek és rend­őri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtottak. Hétfőn délelőtt megkezdőd­tek a magyar—csehszlovák tárgyalások. Magyar részről részt vett az eszmecserén Fock Jenő, a munkás—paraszt kormány elnöke, Pója Fri­gyes, a külügyminiszter első helyettese, Vincze József, ha­zánk nagykövete, dr. Várko­­nyi Péter, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubomir Strougal miniszterelnök, Ka­rel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete, Karol Ujhá­­zy, az országos tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar a miniszterelnöki kabinet munkatársa. Fock Jenő miniszterelnök és dr. Lubomir Strougal Ferihegyi repülőtéren. A választási feladatokról tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Soron lévő ülését tartotta tegnapá Hunyadi Károly el­nökletével a Hazafias Nép­front megyei elnöksége. Az el­nökség több fontos kérdésben hallgatott meg tájékoztatót, fogadott el határozatot. Részt vett az elnökség munkájában K. Papp József az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára és Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. Az országgyűlés képviselői, illetve a tanács­tagi választások feladatairól tanácskoztak. Csajbók Kál­mán megyei titkár előterjesz­tése alapján az elnökség ki­jelölte a megyei választási el­nökség tagjait — az öttagú elnökséget a megyei tanács vh-hez terjesztik fel. Ugyan­csak kijelölték az országgyű­lési választási kerületek bi­zottságait is. A kilenc vá­lasztókerületben 5—5 tagú bi­zottságot jelöltek, melyet szintén a megyei tanács vb elé terjesztenek. Az elnökség munkatervet készített a választással kap­csolatos politikai, technikai feladatok elvégzésére, majd jóváhagyták az 1971. évi el­ső féléves külön munkater­vet is. Végül az elnökség egyéb ügyekben hozott dön­­tést­ Péter János Dániába utazik Péter János, a Magyar Nép­­köztársaság külügyminisztere a dán kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Dániába utazik. . A magyar külügyminiszter­­ első alkalommal utazik Dániá­ba. A látogatás célja, hogy folytassa az 1966-ban Buda­pesten megkezdett eszmecserét, Magyarország és Dánia egy­aránt különösen érdekelt föld­részünk tartós békéjének biz­tosításában, így az európai biztonsági konferencia összehí­vására irányuló törekvés min­den valószínűség szerint egyik fontos témája lesz a magyar és a dán külügyminiszter esz­mecseréjének. De ugyanúgy minden bizonnyal szó esik majd a Kelet és Nyugat kap­csolatairól, az ENSZ békefenn­tartó szerepéről, a közel-keleti kérdésről, s az indokínai tér­ségben fokozódó agresszióról. A két ország közötti keres­kedelmi forgalom növekedését érzékelteti, hogy 1963-ben a Dániába irányuló magyar ex­port 80,4 millió, az import pe­dig S0,5 millió devizaforintot tett ki. 1970-ben ez a szám 141 millió, illetve 137,3 millió de­vizaforintra emelkedett. A Magyar Népköztársaság és Dánia között kialakult jó vi­szony eredményeként diplomá­ciai kapcsolatainkat 1964-ben nagykövetségi rangra emeltük. Fegyverbarátságunk a béke biztosítéka Ünnepség Szekszárdim a szovjet hadsereg jubileumán Az alezredes mutatja ki­tüntetéseit... Kilencszáz napon át harcolt Leningrádért, hat német páncélost lőtt ki, mint fiatal hadnagy, páncéltörő ütegparancsnok. Harcolt Kö­­nigsbergért és amikor Euró­pában befejeződött a háború, átvezényelték a távol-keleti frontra. A Kurilli szigeteken érte meg a háború végét. Ma a Magyarországon állomásozó egyik alakulat parancsnoka. Az alezredes azon a foga­dáson szólalt fel, amelyet a szekszárdi fegyveres erők rendeztek a szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordu­lója alkalmából. Egyebek kö­zött azt is mondotta: „Nem engedjük meg azt, hogy az imperialisták kirobbantsák a harmadik világháborút. A bé­ke védelmében rendkívül nagy feladat hárul a Varsói Szer­ződés tagországaira és éppen ez a barátság a béke bizto­sítéka. Azt, hogy nemcsak szólam a népeink közötti bé­ke és barátság, az az alezre­des mondja, aki három éven­ keresztül harcolt a fronton Európától a Távol-Keletig, aki látta azt a sok szenvedést, amit a háború Európa és Ázsia népeinek okozott. Én, aki Leningrádtól Königsber­­gig és a­ Távol-Keletig végig­harcoltam a háborút, én mon­dom, hogy katona létemre nem akarok még egy hábo­rút.” A szekszárdi BM-klubban a helyőrség parancsnoksága rendezett fogadást a szovjet hadsereg megalakulásának 53. évfordulóján. Dr. Solymosi Mihály ’ rendőr ezredes, a me­gyei párt-vb tagja, mondott, köszöntőt. Megemlékezett a pszkov—narvai csatáról, a Város Hadsereg első győzel­méről, arról, hogy a világ első szocialista Hadserege új fejezetet nyitott a hadtörténe­lem­ben. Ez a hadsereg először volt a győztes szocializmus hadsere­ge. Léte, létezése azóta is be­folyásolta a világ haladásának irányát. Az intervenciós há­borúban, majd a második világháborúban is a Szovjet­unió és a világ népeinek áldo­zatvállalása, rokonszenve kí­sérte harcát. Győzelme elő­ször az intervenciósok, majd másodszor a fasiszta betola­kodók fölött új irányt adott a világ országaiban a hala­dás, a béke erői fejlődésének. Amikor a szovjet állam fegyveres erői végső győzel­met arattak a fasizmus felett, fellélegeztek a világ dolgozói: a forradalom ügye nem ve­szett el. A Vörös Hadsereg egy­szerre volt reménysége a sok nemzetiségű szovjet államnak és a fasizmus ellen küzdő számtalan or­szág népének. Erősödött a bizonyosság, a felismerés, hogy a­­ szovjet hadsereg — a fasizmus vég­ső megsemmisítésére törve — teljesíti történelmi hivatását. A fasizmus megsemmisíté­se során nem győztesként, hódítóként, hanem mint osz­­­tály­testvér léstett több ország földjére, mint a szabadság­­eszmény képviselője. A má­sodik világháború győztes hadseregeként a szocalizmus és a haladás előretörését szol­gálta, a győzelem gyümölcsét nem egy nép aratta le, ha­nem részese volt több nép, több nemzetiség. A magyar nép történeté­ben a Vörös Hadsereg győ­zelme nyitott új fejezetet. Létünk és a testvéri szocialista országok léte a Szovjetunió győzelméből fakad. Kizárólag a Szovjetunió és a Varsói Szerződés létének kö­szönhető, hogy nem robbant ki újabb világháború, megnyug­vást és biztonságot teremt, hogy hadseregünk szerves ré­sze a Varsói Szerződés fegyve­res erejének. A X. kongresszus határoza­ta alapján tovább kell szilár­dítanunk a­ Varsói Szerződés védelmi erejét, — amíg a NATO fennáll — tovább nö­velni fegyveres erőink felké­szültségét. Az 53. évfordulón köszöntjük és ünnepeljük fegyverbarátun­kat, a szovjet hadsereget, tol­mácsoljuk jókívánságainkat azoknak a szovjet­ embereknek, akik a szovjet hadsereg és a testvéri hadseregek­­ számára megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek révén szembe tudunk szállni az im­perialistákkal. — mondotta dr. Solymosi Mihály rendőr ezre­des. A szovjet­ hadsereg egyik fő­tisztje mondott ezután pohár­köszöntőt. Megemlítette, hogy a béke védelmét a Varsói Szerződés tagországai egyenrangúan biztosítják, a fegyverbarátság záloga a népeink közötti barátság. ..Ezt az az alezredes mondja, aki három éven keresztül har­colt a fasiszták ellen, aki lát­ta azt a sok szenvedést, amit Európa és a világ népeinek el kellett viselniük.” A szovjet fegyveres erők napja alkalmából rendezett fo­gadáson a fegyveres testületek képviselői mellett részt vett Harmat József, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője, dr. Péter Szigfrid, a városi párt­­bizottság titkára és a fegyve­res testületek parancsnokai, politikai vezetői.

Next