Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-15 / 291. szám
t 6 A BUX index 2010. december 14-én BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.14.) MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. december 14-én Záróérték: 21379 Előző napi záróérték: 21353 15.30, a Nw tőzsde nyitás i YmtriA.... 21100 21000 20901 20 900. Vi ylia___ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.12 11. Részvény UMaééHft! Vértozás MíifoFt Danubius 4 000 3,35 13 Richter 43 300 1,12 877 RFV 8 200 0,92 25 MOl 19 600 0,53 3 821 Émász 21 500 0,491 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Rtaány 111thatóárfRSSKdZéSf*» Mi»« CIG Pannónia 610-2,24 54 Egis 20 050 -1,47 450 MTelekom 518 -1,33 1427 Econet 93 -1,06 219 Rába 804 -0,98 11 IP -5 elszámolási ár Forintbetéti1 kamatok (%) Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.14.) Vételi Eladási Allianz Bank 270,26 284,12 Budapest Bank 268,63 285,25 CIB Bank 266,05 288,23 Citibank 265,94 288,10 Erste Bank 269,20 284,70 ‘ K&H Bank 269,78 285,32 MKB Bank 270,45 284,31 OTP Bank 269,98 283,82 Ralffelsen Bank 270,95 283,13 GAZDASÁG Beérhet a borturizmus fürtök A szállodai csillagoknak megfelelően lenne jó minősíteni Sokat fejlődött az elmúlt években Magyarországon a borturizmus: évről évre egyre több a vendég, fejlesztenek a pincészetek, és megjelentek az összetett programajánlattal rendelkező minőségi szolgáltatók, Németh Márk Hivatalos statisztikák híján nehéz megbecsülni pontosan, hogy mekkora a borturizmus nagysága Magyarországon, bár néhány felmérés és adat alapján következtetni lehet rá. „A 22 magyarországi borvidéken ma összesen 34-35 borútegyesület működik, ezeknek minimum 10 tagja van, de a tagság száma a legnagyobbaknál a hatvan-hetvenet is elérheti. Az egyesületek összlétszáma alapján minimum 700-800 szolgáltató foglalkozhat borturizmussal kapcsolatos tevékenységgel hazánkban” - mondta lapunknak Erdősi Mária, a Magyar Borutak Országos Szövetségének a főtitkára. Egyes becslések szerint a teljes belföldi turizmusnak 1-2 százalékát teheti ki a borturizmus, amelyre az emberek kíváncsisága és igénye folyamatosan, évi néhány százalékkal nő. A főtitkár szerint a borturizmus jelenleg alternatív szolgáltatás a turisztikai termékek palettáján, amelyet hol a falusi turizmushoz, hol egyéb szabadidős programhoz kötik. Erdősi szerint a vendégeknek szükségük van a szorosan a borhoz kapcsolódó programok mellett egyéb kiegészítő szolgáltatásokra. Ez utóbbiak tekintetében általában két irányba szoktak elmenni a szolgáltatók. Az egyik irányzat falusi turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolja össze (lakoma, disznóvágás, kézműves-bemutató), a másik pedig a fürdő- és wellnesslehetőségekkel, illetve az egyre népszerűbb vinoterápiával. Ez utóbbi az olyan bor-, illetve szőlőalapú gyógy- és szépségkezeléseket takarja, mint például a friss szőlővel, törköllyel, szőlőmag- és héjkivonatokkal készített fürdő, testradírozás, masszázs és pakolás. Hasonló szolgáltatások széles palettájával a hazai borturizmusnak ezt a luxusszegmensét képviseli a 2008 májusában Tarcalon megnyílt Andrássy Kúria Hotel - ez nyáron a hitelező CIB Bank tulajdonába került, amely azóta tovább üzemelteti - vagy például a villányi Crocus Gere borhotel. „Hatalmas fejlődési potenciál van még a hazai borturizmusban” - véli Rigler Zsolt, a Nyugat-dunántúli Borászati és Borturisztikai Klaszter vezetője. A növekedési lehetőségeket jól jelzi, hogy míg a fejlettebb borturizmussal rendelkező országokban a pincészeteknél a helyszínen történő értékesítés aránya a 30-40 százalékot is eléri, addig itthon csupán a boruk maximum 5-10 százalékát tudják a saját pincéjükbe látogatóknak eladni a termelők. „Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy egy borvidéken minél több pince dolgozzon fix nyitva tartással, közös marketingtevékenységet végezzenek, és kínáljanak kapcsolt turisztikai programokat is, ugyanis egy egyszerű borkóstolásért nagyon nehezen mozdulnak meg az emberek" - tette hozzá. Példaként említette, hogy Zalában a gyógyfürdők világával kapcsolták össze a régió borainak bemutatását. Erdősi Mária szerint nagyon fontos lenne létrehozni a hotelek csillagaihoz hasonlóan egy országosan egységes minősítő rendszert a borturisztikai szolgáltatók osztályozására, jelenleg ugyanis régiónként más és más osztályozást használnak. Ez segítené a vendéget, hogy tisztában lehessen azzal, az adott kategóriában milyen számú és minőségű szolgáltatást várhat el, bárhol is jár hazánkban. „Ez a jelzés lehet akár szőlőszem, fürt vagy borospohár, a lényeg az, hogy egyértelmű legyen: adott darab eléréséhez milyen követelményeknek kell megfelelniük a szolgáltatóknak" - mondta. Véleménye szerint emellett ki kellene alakítani egy közúti és információs táblarendszerszabványt, amelyet a borvidékek saját szintjükre alkalmazhatnának. Míg a fejlettebb országokban a pincészeteknél a helyszíni értékesítés aránya a 30-40 százalékot is eléri, addig nálunk ez 5-10 százalék A Nyugat-Dunántúl teljesített a legjobban A NAPOKBAN RENDEZTE meg első alkalommal a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága (RMI) a Spa & Wine kiállítást a Budapesti Operettszínházban, amelyen együtt hirdették a régió fürdőit és borait. A rendezvényen Tama István, a nyugat-dunántúli RMI vezetője elmondta: a téli szezonban elsősorban a bor- s a gyógy- és wellnessturizmus összefogásától várnak vendégeket a régióba. Tájékoztatása szerint az idei évben Nyugat-Dunántúl volt a legjobban teljesítő turisztikai régió, a belföldi, illetve a külföldi vendégszámban is 10 százalék körüli bővüléssel. b4X 2010. DECEMBER 15., SZERDA Nagymértékben emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai Az agrártermékek termelőiárszintje októberben 24,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 37,1, az élő állatok és állati termékeké 7,6 százalékkal emelkedett. 2010. január-októberben az agrártermékek termelőiárszintje 14,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Közülük a növényi termékek ára 24,2 százalékkal nőtt, az élő állatok és állati termékek ára lényegében nem változott - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentésében. Októberben a gabonafélék termelői ára 45,7 százalékkal volt magasabb, mint 2009 azonos időszakában. A búza felvásárlási ára április óta folyamatosan növekszik, októberben 50 300 forint/tonna volt. Ezzel ellentétben a kukorica felvásárlási ára augusztus óta csökken, a tárgyhóban 36200 forint/tonnára. Az ipari növények termelői ára 16,6 százalékkal nőtt, ezen belül az olajnövények ára 30,1 százalékkal volt magasabb, mint 2009 októberében. A burgonya és a zöldségfélék termelői ára 56,7, illetve 10,7 százalékkal emelkedett. A zöldségek árai eltérő irányba változtak: a zöldpaprika és a paradicsom ára jelentősen növekedett, ugyanakkor a csemegekukorica ára csökkent. ■ Két százalékkal csökkent a vágósertés ára. A vágómarha ára viszont hónapok folyamatosan emelkedik. A vágóállatok termelői ára 2010 tizedik hónapjában 4,0 százalékkal volt magasabb a 2009 azonos időszakinál. A vágósertés ára 2,0 százalékkal csökkent, a vágómarháé és a vágóbaromfié 27,0, illetve 5,7 százalékkal nőtt. A vágómarha ára január óta folyamatosan emelkedik, októberben több mint 10 százalékkal drágult szeptemberhez képest, elsősorban a külföldi kereslet hatására. Az állati termékek árai 16,5 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a tyúktojás ára 4,3 százalékkal csökkent, a tej ára 21,7 százalékkal nőtt - írja a KSH. ■ Nő a fogyasztás, több teherautó fut az utakon sok keréken A kelet-európai fuvarozóknak egyre nagyobb a részesedésük Tizenhat százalékkal kevesebb személykocsi kelt el Európaszerte októberben, mint egy éve, de a kishaszonjárművek forgalomba helyezésének száma hét, a nagyobb teherautóké 46 százalékkal bővült. Ami a tízhavi összesítést illeti, ott már nem ilyen szép a kép, hiszen a 3,5 tonnásnál nagyobb teherkocsikból 1,1 százalékkal kelt el kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ha az Izland-Norvégia-Svájc alkotta EFTA- és a régi 15 EU- tagország adatait nézzük, ott nagyjából egy tizedével kelt el több kishaszonjármű mind októberben, mind az első tíz hó . Kelet-Európában azonban 27 százalékos csökkenést mutat a tízhavi s 14-et az októberi mérleg. Különösen a tíz új uniós tagállamban adtak el többet a 16 tonnásnál nagyobb kamionokból. Más a helyzet a 3,5 tonnásnál nagyobb teherautóknál. Régiónkban 61 százalékos volt a múlt havi forgalomnövekedés, és október végéig is ötödével bővült a piac, míg a kontinens nyugati felében 3 százalékos volt a tízhavi eladáscsökkenés. Októberben azonban ott is meghaladta a 46 százalékos növekedést a teherkocsik forgalomba helyezése. Mindez azt mutatja, hogy ismét szükség van az áruszállító teherkocsi-flották frissítésére, talán bővítésére is, hiszen a szállítási igény fejlődését a fogyasztás növekedése váltja ki. A kelet-európai fuvarozóvállalatok egyre nagyobb részt hasítanak ki a kontinens áruszállításából, így a távolsági fuvarozást végző 16 tonnásnál nagyobb kamionok forgalma különösen a tíz új EU-tag kereskedőinél emelkedett. Októberben 83 százalékkal, 2247 darabra, de az első tíz hónap alatt is harmadával bővült a piac, meghaladva a 15 ezer darabot. ■ D. K. napban: A piac mozdulását jelzi, hogy legalább teherautókból már többet értékesítettek