Tolnai Népújság, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-18 / 244. szám
2 Drága otthon, kétes érzés az embert Jó érzéssel tölti el az a gondoskodás, amivel a kormány az otthonaikat önhibájukon kívül elveszítő családokon igyekszik segíteni. Olyan embereken, akik általában elvesztették munkájukat, minden jövedelmüket, majd miután képtelenek voltak fizetni számláikat, banki törlesztéseiket, elvesztették otthonaikat is. a szakmai zsargonban igazán találó kifejezést találtak arra, hogy mivel kell nekik szembenézniük: kényszerintézkedés. A szó ridegségét csak fokozza az érintettek száma, csaknem 25 ezer ilyen család van ma Magyarországon, a számoknál maradva érdemes egy kicsit górcső alá venni a megmentésükre indított központi programot. A belügyi tárca az elmúlt három év alatt két és félmilliárd forintot fordított a rászorulók számára bérelhető új otthont teremtő ócsai lakóparkprogramra. Az eredmény eddig nyolcvan új lakás, aminek valamivel több mint a felébe be is költöztek már. Ebből azért nem nehéz kikalkulálni, hogy darabonként eddig több mint 31 millióból jöttek ki az ócsai szociális bérházak. jó-jó, hogy a lakásonkénti bekerülési költség az új otthonok számának gyarapodásával csökkenhet, de ha egy kicsit tovább kalkulálunk, ha mind a huszonötezer kárvallott lakásáról gondoskodni akarnak, az bizony sok ezermilliárd forintba kerül majd, ha pedig abba is belegondolunk, hogy mindez zömében az olyan adófizető polgárok befizetéséből történik, akik közműszámláikat és hiteleiket is fizetik - segítő szándék ide vagy oda -, már nem is olyan jó érzéssel tölti el az embert ez a fajta gondoskodás. " KASZÁSZ ENDRE ■HHNMSNHMNHfittli SHSMHMBHnHHHnNHfflMHi KORKÉP Mahart: szárnyakat kap? tervek A vidéki célpontokat is bekapcsolnák a dunai személyszállításban mohács-budapest A dunai személyhajózás fejlesztése, a vidéki turisztikai célpontok felvétele az útvonalak közé - ezek az állam tervei a Mahart most megvásárolt személyhajózási cégével. Máté Balázs Megvásárolta az állam a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. 51 százalékos részesedését. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az ügylet legfőbb céljaként a dunai személyhajózás, a kikötők fejlesztését jelölte meg. Amint fogalmazott, Budapestre mintegy kétszázezer turista érkezik üdülőhajóval évente, s a jövőben meg kívánják teremteni annak lehetőségét, hogy a turistautak ne csak a fővárosba koncentrálódjanak, hanem bekapcsolják a vidéki turisztikai célpontokat is. A hajózási társaság flottája jelenleg Huszonkét hajóból áll, köztük négy szárnyashajó is található. Menetrend szerint a fővárosból Bécsbe, a Dunakanyarba közlekednek, alkalomszerűen többek között Pozsonyba, Soltra indítanak járatokat. A hajók bérelhetők is, a legkisebb, ötvenszemélyes szárnyashajóval például hétszázezer forintért lehet elhajózni Budapestről Mohácsra és vissza. Bár konkrétumok egyelőre nincsenek, a "vidéki turisztikai célpontok" közé minden bizonnyal a fővárostól délre eső települések is bekerülhetnek. Mohácsra az elmúlt évtizedben a hajózási társaság kísérleti jelleggel már indított csoportok számára igénybe vehető szárnyashajó-járatokat. A kezdeményezés akkor sikeresnek bizonyult, s az is felmerült, hogy (a hatvanas években már bevált minta alapján) heti rendszerességgel közlekedjenek a járatok. A válság azonban ezt az elképzelést felülírta, kérdés, most lenne-e megfelelő érdeklődés. Szárnyashajóval Budapestről Mohácsra egyébként az út három és fél óra hosszúságú. A jegyek a felnőtteknek oda-vissza 10 800, míg a gyermekeknek kevesebb mint ötezer forintba kerültek 2007- ben. A Duna baranyai és tolnai szakaszán is élénkebb lehet majd a személyforgalom a tervek szerint amm2013. OKTÓBER 18., PÉNTEK Teherhajó-kikötőt, logisztikai központot építenének Tízezrek érkeznek, de alig költenek mohácson az önkormányzat már esztendőkkel ezelőtt tervbe vette egy új logisztikai központ és a közforgalmú teherkikötő kialakítását. A nagyszabású - a Mahart most bejelentett megvásárlásától természetesen teljesen független - beruházás tervei elkészültek, amint lehetőség kínálkozik uniós források elnyerésére, a város belevág a kivitelezésbe. az elképzelések szerint az ipari parkban, közvetlenül a határkikötő mellett 5,2 hektáros területen három hajóállásos konténer- és darabáru rakodására alkalmas kikötőt alakítanak ki. A létesítmény alkalmas lenne 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók fogadására, valamint nagy súlyú rakományok kiemelésére, berakására, azok közúti, vasúti továbbítására. A program részeként egy több mint tízezer négyzetméter alapterületű logisztikai központot is kialakítanának. A beruházás összességében mintegy tizenhatmilliárd forintba kerül, a mohácsi vízi határátkelőhelyen évente rendre több mint félezer üdülőket szállító jármű fordul meg, a százhúsz-százharminc méter hosszú úszó szállodákon összességében ötven-hatvanezer, jellemzően külföldi turista utazik, a hajók utasai azonban Mohácson és másutt sem költenek el sok pénzt, gyakorlatilag el sem hagyják a fedélzetet. A hajókon a legtöbb szolgáltatás - az étkezéstől a fodrászaton át az uszodáig elérhető, az utaztatásukat szervező társaságoknak pedig az az érdekük, hogy ezeket a vízi járműveken vegyék igénybe a vendégeik. Akkor is hasonló a helyzet, ha a program része a városnézés vagy valamilyen turisztikai attrakció felkeresése, utána ugyanis azonnal visszaviszik a turistákat a hajókra. Vagyis azok a települések, ahol kikötnek a hajók, mindebből nem sokat profitálnak, dacára annak, hogy sok helyütt próbálkoznak például helyi termékek kikötői értékesítésével. « Magyarok és németek az európai egyesítés hídépítői Magyarok és németek az európai egyesítés hídépítői - ezzel a címmel tartott nemzetközi szimpóziumot tegnap Szekszárdon A Német Kultúra Kelet-Európában Alapítvány, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Konrad-Adenauer-Stiftung. Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára Magyarország kisebbségpolitikájáról és a magyarországi németek szerepéről tartott előadást. A magyarországi németek jelentősége Magyarországon címet viselő témakörhöz prof. dr. Gerhard Seewan (Pécsi Tudományegyetem), Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke és Komáromy Andrea, Magyarország svájci nagykövetének helyettese fejtette ki véleményét. A magyarországi németek Németországban betöltött szerepéről, ennek jelentőségéről Edwin Warkentin államtitkársági előadó, dr. Fata Márta (Dunai Svábok Történeti és Néprajzi Intézete, Tübingen) és dr. Ralf Thomas Göllner, a regensburgi Magyar Intézet helyettes igazgatója mondta el gondolatait. Arról is szó volt, hogy a kisebbségek, különösen a magyarországi németek hogyan járultak hozzá az európai egyesüléshez. ■ Gy. M. Az óvoda miatt nyolcmillióval nőtt a kiadás gerjen Az óvoda önkormányzati fenntartás alá kerülése miatt módosította idei költségvetési rendeletét a testület. A bevételi és kiadási oldal ennek következtében 146 millió forintról 154 millióra nőtt. Máté Dénes polgármester az ülésen a TEIT-ben végzett munkájáról és a társulás első háromnegyedévi tevékenységéről is beszámolt. Arról is döntöttek a képviselők, hogy idén is benyújtja az önkormányzat a szociális tűzifa pályázatot. Az önkormányzat 150 000 forint önrész biztosítását és a szállítás költségeit vállalja. ■ V. T. Egy egyszerű cumisüveg-melegítővel indult a segítési akció gyermekklinika A dunántúli központként működő intézményben évente százezernél is több beteget látnak el Valószínűleg nincs a régióban olyan család, amely legalább egyszer ne fordult volna meg a pécsi Gyermekklinikán. És olyan sincs, amelyik ne akart volna valamiképpen köszönetet mondani az ott dolgozóknak valamiért. A pécsi intézményben a hála tényleg az egyik kulcsszó. A kezelések végén a családok nagy többsége úgy búcsúzik el az orvosoktól, hogy nem győzi megköszönni a segítséget. Ám ez a megköszönés és hálálkodás néha furcsa félreértésekhez is vezethet. - A történet messziről indul - kezd bele dr. Cholnoky Eszter, a pécsi Gyermekklinika radiológus szakorvosa. - Az ultrahanghoz használt zselét mi fel szoktuk melegíteni, hogy ne legyen olyan kellemetlen a kicsiknek, illetve hogy ezzel is enyhítsük ennek a szituációnak a furcsaságát. A langyosításhoz cumisüveg-melegítőt használunk, amiből kettő is van. Az egyik azonban elromlott a napokban. Nem akartunk azonnal újat venni, ez ugyanis tipikusan egy olyan eszköz, amit sok háztartás „kinő”. Úgyhogy arra gondoltunk, megkérdezzük az ismerőseinket a facebookon, hátha van valakinek otthon, így indult a történet, és fordult egy olyan irányba, amire nem is gondoltunk volna. Az üzenet azonnal körbeszáguldott a közösségi hálón, és tucatszám érkeztek a melegítők. Aztán kibővült a kör: az egyik hozzászóló megkérdezte, hogy van-e még valami, amire szüksége van a klinikának. - Készítettem egy listát azokból az eszközökből, amelyek vagy elfogytak, fogyóban vannak, vagy elromlottak - tette hozzá Cholnoky Eszter. - Bár hangsúlyoztam, hogy alapban minden létfontosságú eszközünk megvan, mégis, lett egy olyan olvasata a kiírásnak, mintha nálunk rengeteg minden hiányozna a betegek ellátásához. Erről azonban szerencsére szó sincs. ■ F. Z: A pécsi Gyermekklinikán a régió betegeit is fogadják jtrtI aumm * >J Jl. Sokan jelentkeztek colnoky eszter elmondta: maga is meglepődött azon, mennyi felajánlás érkezett néhány nap alatt, roppant boldoggá tesz engem is és a kollégáimat is, hogy milyen sokan akartak és akarnak nekünk segíteni. Talán mert tudják: valójában nem nekünk, hanem a többi betegnek segítenek azzal, hogy a mi munkakörülményeinket jobbítják meg néhány egyszerű adománnyal, őszintén szólva én még mindig eufóriában vagyok azért, hogy ilyen sokan jelentkeztek, és remélem, ez az eufória még jó ideig meg is marad majd. r