Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-08 / 260. szám

2 JEGYZET Cigánybűnözés, ami nincs is megjelent egy tanulmány a közelmúltban. A szerzői Ke­­rezsi Klára kriminológus, az Országos Kriminológiai In­tézet főtanácsosa, valamint Gosztonyi Márton és Polák Attila. A lényege egyetlen mondatban összefoglalható: nincs olyan, hogy cigány­bűnözés. És ezt a mondatot nem kö­veti semmilyen „de”. Nincs. Pont. A kutatók ugyanis nem vé­geztek félmunkát. Elsőként kiválasztották azt az 513 magyar települést, ahol a la­kosok közül legalább százan cigánynak vallották magu­kat, és megvizsgálták, hogy ezeken hogy alakultak a bűnözési statisztikák az el­telt tíz évben. Az eredmény: egyértelmű csökkenés. Vizs­gálatuk ezenfelül arra is rámutatott, hogy hazánkban pont ott követik el a legtöbb bűncselekményt, ahol a ci­gányok aránya elmarad az országos átlagtól. tetszünk érteni? Összerak­tuk a két fontos megállapítás következményét? Hogy tehát pontosan úgy van cigány­bűnözés, ahogy van kék sze­­mű­ bűnözés. Azaz vannak cigányok, akik bűnözők, és vannak kék szeműek, akik bűnözők - de a bűn elköve­tésének semmi köze ahhoz, hogy ők éppen cigányok vagy kék szeműek. A kettő között nincs összefüggés. Nincs. Pont. a tanulmány persze ma­gyarázatot is ad arra, miért terjedt el mégis a kifejezés. Azért, mert a bűnözés meg­ítélésében rosszak a beideg­ződéseink. Ha valaki ellop egy tyúkot, az tolvaj, és na­gyon gyűlöljük. Ha tisztára mos hatszázmillió forintot, akkor az ügyes, és kicsit irigykedünk rá. A ingerkü­szöbünk már régen megbo­londult, a tyúkért büntetést követelünk, a hatszázmillió­ra rálegyintünk, pedig inkább arra nincs bo­csánat. Nincs. Pont. FÜLÖP ZOLTÁN KÖRKÉP Aggódnak a kukoricatermelők kivárás Akár december elejéig is elhúzódhat a betakarítás dél-dunántúl Most kivétele­sen nem az időjárás miatt aggódnak a régió agrárgaz­dálkodói. Kaszás Endre A viszonylagos meleget és nap­sütést is hozó november eleji napok kedveztek a kukorica betakarításának, mégsem kap­kodnak a vágással a termelők. A kivárás oka nem más, mint az, hogy gyakorlatilag nincs kereslet a Dél Dunántúlon is igen nagy területen termesz­tett takarmánynövényre. A piaci pangás okozója elsősor­ban az orosz export besülése, hiszen a biztos kiviteli irány megszűnése miatt a felvásár­lók nem, vagy csak nagyon óvatosan kezdtek az első téte­lek lekötéséhez. Pedig két szűkebb esztendő után idén végre jó termés ígér­kezik Tolna megyében. Tavaly több mint 6 tonna termett a kukoricából hektáronként, egy évvel korábban ennél is kisebb volt az átlag. Az idei évben vi­szont sem aszály, sem fertőzés nem tizedelte a termést, úgy­hogy újra remény van a 7 ton­­na/hektáros átlag elérésére is. A gazdáktól érkezett infor­mációk szerint ezt igazolják az első vágások is. Az üzletkötésre váró termelők gondjait az orosz export elakadása mellett az Eu­rópai Unióból érkező hírek is gyarapíthatják. A közösség or­szágaiban ugyanis - a magyar­­­­hoz hasonlóan - rekord közeli­­ hozamot várnak, ami nemcsak a hazai termés európai kivite­lét gátolhatja, hanem a további külpiacokon is komoly konku­renciát jelenthet a magyar ku­koricának. Hogy egyelőre még sincs pá­nik a termelők körében, ahhoz mégis köze van az időjárásnak. A zömében még lábon álló ku­koricának ugyanis nagyon magas a nedvességtartalma, így tonnánként akár 4-5 ezer forintos szárítási költséggel is számolniuk kell a gazdáknak. Nem meglepő tehát, hogy so­kan inkább késői, akár decem­ber eleji betakarításban gon­dolkodnak, hogy kedvező idő­járás esetén lábon száradjon ki a kukoricatermés zöme. ► 7. OLDAL A lábon álló kukoricának magas a nedvességtartalma, ezért nem sietnek a gazdák a betakarítással Átalakul a mezőgazdasági szaktanácsadás A nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara (NAK) látja el az Orszá­gos Szaktanácsadási Központ feladatait október 1-től. A támo­gatott szaktanácsadást a jelen­legi rendszerben csak névjegy­zékben regisztrált szaktanács­­adó végezhet, úgynevezett Terü­leti Szaktanácsadó Központon keresztül. A TSZK köt szerző­dést az ügyféllel, és a szakta­nácsadóval is. Jelenleg 87 akkreditált TSzK folytat támogatott szaktanács­­adási szolgáltatást. Ahhoz, hogy az általuk országosan, el­szórtan végzett tevékenység át­láthatósága biztosított legyen, szükség van egy központi szak­mai koordináló szervezetre. Ezt a szerepet tölti be az Országos Szaktanácsadási Központ, amelynek feladatait október el­sejétől a NAK látja el. a központ a TSzK-k által kötött szerződések adatainak­­ integ­rált elektronikus rendszeren ke­resztüli­­ nyilvántartása és MVH felé továbbítása mellett a szaktanácsadók továbbképzésé­vel, munkájuk értékelésével fog­lalkozik. Tartja a kapcsolatot a nemzetközi társszervezetekkel, és ellátja a Nemzeti Agrár-ta­nácsadási Bizottság titkársági feladatait is. Alacsonyan az árak az alig mozduló piac tanúsága szerint azok jártak jól, akik már tavasszal lekötötték az idei ter­més egy részét. Azok a szerző­dések ugyanis tonnánként akár 48-50 ezer forintot is érhetnek, szemben a most 32-35 ezer fo­rintot köttetett megállapodások­kal. Az előjelek kapcsán sajnos nem is várható ennek a szint­nek az elmozdulása. A gazdák így nosztalgiával emlékezhet­nek vissza a két évvel ezelőtti, tonnánkénti 60 ezer forintos fel­­vásárlási tarifákra. Igaz, 2012- ben komoly aszály tizedelte a termést, ami néhol alig érte el az 5 tonnás hozamot. 2014. NOVEMBER 8., SZOMBAT Visszakaphatja a kajdacsi templom késő barokkos külsejét Kajdacs Folyik a katolikus templom felújításának máso­dik üteme. Az elsőben a Mező­­gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a másodikban a Jövőnk Energiája Térségfej­lesztési Alapítvány pályázati támogatása biztosít forrást. De - mint Sebestyén-Molnár Árpád plébános kifejtette - sokkal többről, többek segítő támogatásáról van szó. Első lépcsőben a toronysisak és a torony felújítása történt meg. Erre 15 millió forintot nyertek el az MVH-tól. A máso­dik pályázatnál az igénylő az önkormányzat volt. Az atom­erőmű térségfejlesztési alapít­ványa lehetőséget biztosított arra, hogy az önkormányzatok ne csak saját tulajdonú ingat­lanra pályázzanak. A kajdacsi faluvezetés a község műemlék­templomának rendbe hozatalá­ra kért és kapott támogatást.­­ Óriási dolog, hogy az ön­­kormányzat nem saját, hanem egyházi tulajdonú épületre pályázott, és az is, hogy az atomerőmű figyelme kiterjed ilyesmire - hangsúlyozta Se­bestyén Molnár Árpád. Ebben a szakaszban új cserepezést kap a tető és új vakolatot a templomhajó. De nem egysze­rű felújítást végeznek, hanem rekonstrukciót, szeretnék ugyanis a régi állapotot vissza­állítani.­­ A ma már műemlék templom az 1750-es évek ele­jén épült. Mostani formáját 1894-ben nyerte el. Legutóbb 1978-ban esett át felújításon, de a legnagyobb gond nem a leromlott állapota volt, hanem az, hogy egy II. világháború utáni, szakszerűtlen beavatko­zás során kőporos vakolatot ka­pott, és így elveszítette eredeti, késő barokkos megjelenését - vázolta a plébános. ■ Vida T: Az atomerőmű segít a felújításban A leggazdagabb Paks, a legszegényebb Alsószentmárton vásárlóerő A többi megyéhez képest Baranya és Tolna a közép-felső kategóriába tartozik, az ország maga lemaradóban dél-dunántúl A napokban látott napvilágot egy felmérés a vásár­lóerő alakulásáról. A vásárlóerő az adózás után, egy főre jutó, el­méletileg elkölthető jövedelmet jelenti. Kiderült, Magyarország ebben most rosszul áll, hiszen a legtöbb szomszédunk, a balti államok, sőt már Törökország is megelőznek minket. Ha az euró­pai (tehát nem EU-s) vásárlóerőt vesszük 100-nak, Magyaror­szág mindössze 37,7-et ér el. Ha nem másokhoz viszonyít­juk a hazai teljesítményt, csak az országon belüli állapotot néz­zük, akkor sem sokkal jobb a helyzet, egyes régiók ugyanis teljesen leszakadtak. A legsze­gényebb magyar települések az északkeleti és a délnyugati határ közelében vannak, és egy­értelműen nő a különbség a leg­gazdagabb és a legszegényebb térségek között. Baranya megye 90,6 szá­zalékkal a középmezőnybe tartozik, Tolna (valószínűleg Paksnak köszönhetően) 96 százalékkal pedig a tágabb él­vonalba. A legrosszabbul Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg áll: az ott élők mindössze az országos át­lag 73 százalékát tudják elköl­teni havonta. Míg Telkiben egy lakos átlagosan 8 ezer euróból (2,4 millió forint) gazdálkodik évente, Tiszaburán mindössze 1500 euróból (460 ezer forint). ■ K. E. I: A két véglet a térség két példával is „büsz­kélkedhet”, ha a szélsőségekről van szó: míg a Tolna megyei Paks elölről, a Baranya megyei Alsószentmárton hátulról veze­ti a települések listát. Az ezer fő feletti települések közül ugyanis Tiszabura, Tiszabő, Hernádvécse, Szendrőlád és Alsószentmárton a legszegé­nyebb, míg a leggazdagabbak közé Telki, Üröm, Budapest, Csopak és Paks került. A me­gyeszékhelyek közül Nyíregy­háza, Salgótarján és Kaposvár áll a legrosszabbul - az élen Székesfehérvár, Budapest és Győr szerepel. A magyar lakosság vásárlóereje elmarad a legtöbb szomszédunkétól Magyarország megyéinek vásárlóereje Budapest 128.6 Fejér 111.6 Komárom-Esztergom 111 Pest 107.1 Vas 104 7 104.5 Veszprém 101.2 Heves 96.6 Tolna 96 ^Zala__ 95.6 Csongrád 91 7 Baranya 90 6 Jász-Nagykun-Szolnok 88.1 Borsod­-Abaiíj-Zemplén 85 5 Nógrád­ 85.4 Békés 84.9 84.6 Hajdú-Bihar_______________83A Somogy 81.7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 73,2

Next