Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-19 / 271. szám

V 2 MEGYEI KÖRKÉP Kapni lehet Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu J oseph Lau hongkongi iparmágnás szereti kényeztetni gyerme­két, ezért megvette neki a világ legdrágább ékszerét, az 50 mil­lió svájci frankot, azaz 14 milliárd forintot érő Blue Moon elne­vezésű, 12,03 karátos gyémántot. Még mielőtt azt gondolná bárki is, hogy ez azért mégis csak túlzás, gyorsan hozzá­teszem, hogy apu­ka a Christie’s egyik korábbi árverésén 28,7 millió svájci frankért, azaz 8,3 milliárd forintért vett már egy 16,08 karátos élénkrózsa­szín gyémántot is csemetéjének. Hiába, nem árt bebiztosítani a gye­rek jövőjét, bár az is lehet, hogy ezekkel a csecsebecsékkel díszíti a kis Josephine a babás játékko- Hiába aggatsz rónáját. Ki tudja, hogy megy ez a szamárra ara- iparmágnásoknál?­­ Nálunk meg új fogalom szule­ngom lószerszámot tett: dolgozói szegénység, de ez nem a mostani dolgozat témája. Sokkal inkább a felesleges vagy látszólag felesleges dolgok, a követ­kező mottó jegyében: hiába aggatsz a szamárra aranyos lószerszá­mot, a szamár attól még szamár marad. Mert kiderült, bár nem futja se kék, se rózsaszín gyémántra, ha nagyon szeretnénk, vehetünk te­­vepata-mentesítőt, fanszőrzetfesték-készletet, hogy a szivárvány min­den színében pompázzunk, orrkiegyenesítő klipszet és színezett bo­rotvahabot (kedves férfiak, a jó hír, hogy rózsaszínben is van), hogy a kifejezetten furcsa, időnként obszcénnak tűnő eszközöket ehelyütt ne is említsük. Karácsony előtt özönlenek a vásárlásra buzdító e-ma­­ilek: vegyünk, vigyünk világító Mikulást, éneklő Jézuskát, mert úgy kell az nekünk a karácsonyi áhítathoz, mint egy falat kenyér. Nem mondom, hogy ne vegyünk, de ne feledkezzünk meg mai mottónkról. Mert ha veszünk szivárvány festéket, ha nem, karácsony így is, úgy is lesz, a tevepata-mentesítő meg már húsvétkor sem kellett. Az FM közleményben reagált a jelentésre BUDAPEST-GEMENC Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által vizs­gált 2009. januárjától 2014. jú­niusáig terjedő időszakban nem a Földművelésügyi Minisztéri­um (FM) volt a tulajdonosi jog­gyakorló - adott tájékoztatást az FM Sajtóiroda. Mint megír­tuk, az ÁSZ mind a 22 működő állami erdőgazdaságot vizsgál­ta, s kedden 12 jelentést muta­tott be sajtótájékoztatón Domo­kos László elnök. Megállapítot­ták többek között, hogy a Tolna megyében működő Gemenc Zrt. mérlege - a többiekhez hasonló­an - nem a valós állapotot tük­rözte, a vagyonnyilvántartá­sa nem felelt meg a követelmé­nyeknek. A tulajdonosi joggya­korlók tevékenysége az ellenőr­zött időszakban nem támogatta teljes körűen a felelős vagyon­gazdálkodás megvalósulását. Az FM közleménye szerint az állami erdészeti társaságok az erdőtörvényben foglaltakból következően a fenntartható er­dő érdekében gyarapítják az er­­dővagyont, teljesítik a közjólé­ti feladataikat, az alvállalkozói körbe bevont kisvállalkozókkal együtt több tízezer munkahe­lyet tartanak fenn, hozzájárul­nak a vidék fejlődéséhez. Részt vállalnak a közjóléti feladatok ellátásában, a társadalom szá­mára a „nyitott erdő” megva­lósításában, a szociális tűzifa programban és a rezsicsökken­tésben, nyereségesen gazdál­kodnak. Az FM az átvétel után aktualizálta a társaságok mű­ködési kereteit biztosító Alap­szabályokat, megválasztották a felügyelőbizottságokat, szük­ség esetén vezetőcserét hajtott végre. Az erdészeti társaságok a jó­váhagyás alatt álló 2016-2018. évi stratégiai terveikben - a tu­lajdonosi elvárásnak megfelelő­en - a fenntartható gazdálkodás szem előtt tartásával, valamint pozitív üzemi és adózott ered­mény elérésével számolnak. Az FM szerint érthetetlen, hogy az erdőgazdaságok veze­tői nem vehettek részt a sajtó­­tájékoztatón, hanem a médiából értesülhettek az ÁSZ vizsgálat eredményeiről. F. V. Újabb becsapós felszólítás érkezett a fogyasztóknak Most jogi lépéssel fenyeget a feladó Lapunkban több alkalommal foglalkoztunk a szekszárdi táv­hőszolgáltatásban bekövetke­zett változásokkal. A téma újra napirendre került, mert zavaró tartalmú leveleket kapnak a fo­gyasztók. Venter Marianna marianna,venter@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Az elmúlt héten kezd­tek érkezni a szekszárdi fogyasz­tóknak azok a levelek, amelyek augusztus második felére és szeptemberre kiszámlázott táv­­hődíj-csekkeket tartalmaznak. Feladójuk egy faktoring (behajtó) cég, amely az előző szolgáltató ne­vében követeli - mégpedig nyolc napon belül - ezt az összeget, mert ha nem, az jogi következmé­nyekkel jár. Mindezt arra hivat­kozva, hogy a Magyar Energeti­kai és Közmű-szabályozási Hiva­tal (MEKH) csak október 1-én ad­ta meg az engedélyt a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-nek a szolgál­tatásra, tehát addig az időpontig neki jár a távhődíj. Megkeresésünkre dr. Haag Éva, Szekszárd alpolgármestere elmondta, hogy a MEKH engedé­lye valóban október 1-én érkezett meg, csakhogy azt tartalmazza, hogy a szolgáltatásra és a szám­lakibocsátásra 2015. augusztus 19-től jogosult már a Vagyonke­zelő Kft. Tehát az előző szolgálta­tó semmilyen jogcímen nem kér­het az augusztus 19-től október 1-ig terjedő időszakra szolgálta­tási díjat. Azt tanácsolja, hogy a kiküldött csekket semmiképpen ne fizessék be a fogyasztók. Aki mégis befizette ezt a csek­ket, illetve az előző szolgáltatótól kapott más csekkeket, amelyek augusztus 18-a utánra vonatkoz­nak, azok a pénz visszakövetelé­séhez jogi segítséget kaphatnak, ha ezzel megbízzák a város által felkért ügyvédet. A jogsegélyszol­gálattal megbízott dr. Molnár Pé­ter egy héten kétszer két órában várja a fogyasztókat. Szerdán­ként a fűtőmű irodájában a Sár­víz utca 4. szám alatt 14-től 16 óráig, csütörtökön pedig a Szek­szárdi Vagyonkezelő Kft. irodájá­ban, a Bezerédj utca 2. alatt 9-től 11 óráig. A szolgáltatásért ügyvé­di munkadíjat és a kompenzáci­óval kapcsolatos költséget nem számolnak fel, ezt a város átvál­lalta. A tévesen kifizetett szám­lák ügyintézésével kapcsolatos hatósági díjat, illetéket azonban az ügyfélnek kell megelőlegez­nie. A jogsegélyszolgálat 2016. január 31-ig működik, tehát aki­nek a kompenzációval, vagy a jogtalanul beszedett díjak vissza­térítésével kapcsolatos ügye van, az az eddigi az időpontig fordul­hat dr. Molnár Péterhez. Kérje az ügyfél, így nagyobb az esély Az önkormányzathoz eljutott la­kossági információk szerint a hődíj-kompenzáció kapcsán azok közül, akik direkt levél­ben fordultak az Alfa Novához, többen már visszakapták, ami jár nekik. Ezért aki teheti, térti­­vevényes levélben kérje a neki járó visszatérítés kifizetését a régi szolgáltatótól, így gyor­sabban hozzájuthat pénzéhez. Akiknek erre valamilyen okból kifolyólag nincsen lehetőségük, az önkormányzat segítő kezet nyújt, és a kompenzációt ez év végéig végrehajtja. 2015. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Minden dokumentumra szükség van A Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. Sárvíz utcai irodájának ügyfél­­szolgálatánál a jogszegéllyel megbízott ügyvéd fogadóórájá­nak időpontján kívül is leadhat­ják a fogyasztók az adataikat, a jogsegélyhez szükséges szám­láikat, egyéb dokumentumai­kat. Fontos tudni, hogy megfe­lelő dokumentumok híján nem tudnak érdemben intézkedni az adott ügyben, a fogyasztónak magának is hozzá kell járulnia, meg kell tennie a szükséges lé­péseket annak érdekében, hogy elintéződjenek az ügyei. 2015 a helyi termék éve, a program célja az, hogy minél több nálunk készült élelmiszert fogyasszunk Erősítenék a már beindult pozitív folyamatot SZEKSZÁRD Elsősorban a jogszabá­lyi háttérre vonatkozó informáci­ókat kaptak azok az érdeklődők, akik meghallgatták a Helyi Ter­mék Éve szakmai fórumot szer­dán. A rendezvényt stílszerűen a Piac­téri Placc­ Ifjúsági és Közös­ségi térbe szervezte a Földműve­lésügyi Minisztérium, a NÉBIH, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara. Erre Ribányi József, a Tol­na Megyei Közgyűlés alelnöke is kitért köszöntőjében. Elmondta, a fórumot akár a helyi érték nap­jának is lehetne nevezni, hiszen Tolna megye elsősorban agrár­­megye.­­ Sok önkormányzat és gazdálkodó igyekszik megtalál­ni az unikálisat. A helyi termé­kek és az ehhez kapcsolódó alul­ról jövő kezdeményezések lehet­nek Tolna megye motorja - hang­súlyozta az alelnök. Arra is ki­tért: önmagában nem elég jó ter­méket előállítani, ha ezekről nem tud a fogyasztó, nem is vásárolja ezeket. A helyben előállított, el­lenőrzött termékek iránt egyre növekszik a magyar vásárlók ér­deklődése, ezt a pozitív folyama­tot kívánja erősíteni a Földműve­lésügyi Minisztérium azzal, hogy az idei évet a helyi termék évének nyilvánította. A mostani szekszárdi fórumon szép számmal jelentek meg őster­melők, kistermelők, vállalkozók és olyanok is, akik még csak most gondolkodnak abban, hogy kis­termelővé válnak. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg a termékek előállításáról és értéke­sítési hálózat hatékony kialakítá­sáról. A kerekasztal-beszélgeté­­sek során szóba került több átvé­telre érdemes jó gyakorlat is. Németh Jánosné, a NÉBIH Élel­miszer-forgalmazás Felügyeleti Osztályának munkatársa a fele­lősség­vállalást hangsúlyozta. A kistermelői élelmiszer előállítá­sáról és forgalmazásáról szóló elő­adásában olyan fogalmakat tisztá­zott, mint a kistermelő vagy a falu­si vendégasztal, és beszélt az áru­sítás területi és időbeli korlátai­ról. A szükséges dokumentumok számbavételén túl a higiéniai kö­vetelményekre is kitért. B. K. A helyben előállított termékek iránt növekszik a vásárlók érdeklődése A Helyi termék éve program egyik kiemelt célja, hogy a he­lyi termékeket gyártók szakmai ismeretei bővüljenek, és kérdé­seikre választ kapjanak. Emel­lett a szaktárca szeretné nö­velni a fogyasztói tudatosságát is. Kuti Beatrix Adrienn, a szek­szárdi fórum egyik előadója és moderátora az élelmiszerek je­lölésével kapcsolatban példá­ul azt hangsúlyozta, hogy a je­lölés nemcsak a nyomonkövet­­hetőség miatt fontos, hanem a fogyasztó tájékoztatása miatt is. Az országos programsorozat 2016. március végéig tart. Tudatos fogyasztók J

Next