Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-21 / 273. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Borünnep volt Gunarasban DOMBÓVÁR-GUNARAS Borünnep volt nemrégiben Gunarason, a Camping étterem előtt. Az ér­deklődők a Kertbarát Egye­sület tagjainak segítségével megismerhették a borkósto­lás szakszerű módját, miköz­ben fellépők váltották egy­mást. A sort a József Attila Ál­talános Iskola diákjai kezdték, akik népdalokat adtak elő, ké­sőbb Mentős Laci és a kurdi Kaposmente Néptáncegyüt­tes szórakoztatta a közönsé­get. A gyerekek a Szépterem­tő Kaláka kézműves foglalko­zásán köthették le magukat. A napot az Alte Herren Fúvósze­­ nekar koncertje, majd Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar fellépése zárta. H. E. Párlatadó jegyet kell váltani . A jövőben csak párlatadójegy birtokában főz­hetnek otthon pálinkát a ter­melők. A vásárolt lepárló be­rendezést azonban be kell je­lenteni a helyi település jegy­zőjénél. A főzések ellenőrzé­sére a továbbiakban nem az adóhivatal vámigazgatósága, hanem a jegyző jogosult. Egy évben egy tulajdonos 50 li­ter 86 alkoholfokos gyümölcs­­pálinkát főzhet saját termés­ből. Ehhez előbb a helyi önkor­mányzatnál minimum 5 darab (darabonként 700 forintos) párlatadójegyet kell váltani. Házi pálinkafőzés címén ma­ximum 86 darab adójegyet le­het kiváltani. M. I. Vádemelést javasolnak Vádemelési javaslat­tal zárta le a Szekszárdi Rend­őrkapitányság a garázdaság és rongálás vétsége miatt indí­tott eljárást. A nyomozás ered­ménye szerint a 24 éves őcsé­­nyi nő szeptember 27-én haj­nalban egy szekszárdi szórako­zóhelyen megrongálta a beren­dezést, közölte a megyei főka­pitányság sajtóügyelete. 1.1. A bírósági közvetítői eljárásban a felek döntenek ügyükben Kötelező a titoktartás A peres eljárásban a bizonyí­tást követően a bíró dönt a jog­vitában. A közvetítői eljárásban azonban az ügy szereplői maguk hozhatják meg a „döntést” saját ügyükben, amennyiben megál­lapodást kötnek. Ha ez bármely ok miatt nem sikerül, a jogvitát a bíróság dönti el. A felek a per­hez képest rugalmasabb eljárás­ban vesznek részt, ugyanakkor a megállapodás betartásában - miután azt maguk hozzák létre - kölcsönösen érdekeltek. Iharosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu E héten dr. Andódi László, a Szek­szárdi Törvényszék bírósági köz­vetítője adott tájékoztatást az el­járás megindulását követő, a fe­lek érdemi egyeztetésének teret adó közvetítői ülésekről és az el­járás speciális és jellemző sajátos­ságairól.­­ Az elmúlt alkalommal arról volt szó, hogy a felek végül is önkén­tesen döntenek arról, hogy kérik­­e a közvetítői eljárást. Ilyen eset­ben a közvetítés miatt elhúzód­hat a per?­­ Bizonyosan nem. Egyrészt a közvetítői eljárás folyhat a perrel párhuzamosan, illetve a peres el­járás szünetelése, avagy a köte­lezés alapján megindult eljárás­ban a per felfüggesztése mellett is. Ha az érintettek a tájékozta­tást követően úgy döntenek, hogy élnek a közvetítés adta lehetősé­gekkel, úgy akár nyomban meg is kezdődhet az éremi eljárás. Ha ez nem vezet azonnal eredményre, a közvetítő, mindenkinek megfele­lő új időpontot egyeztet A kapcso­lattartás a gyorsabb ügymenet ér­dekében sok esetben telefonon és e-mail útján történik. Az esetek többsége egy-három ülésen zárul le, ezek alkalmanként egy és há­rom óra közötti időtartamban zaj­lanak. Másrészről amennyiben a felek az eljárást nem tartják a ma­guk számára elég gyorsnak, eset­leg előnyösnek, hatékonynak, bármikor indokolás nélkül be­jelenthetik, külön-külön is vagy együttesen, hogy annak folytatá­sát nem kívánják, ilyenkor folyta­tódhat a per. - A közvetítő hogyan segít dönte­ni az ügyben? - Az eljáró közvetítő sok eset­ben más ügyekben bíróként, bí­rósági titkárként jár el. Közvetí­tőként pedig ugyanúgy pártat­lan és független, mint a bíró, de a közvetítés során nem a dön­tés a feladata, hanem az, hogy a megállapodás érdekében előse­gítse a felek hatékony kommu­nikációjának, a párbeszédnek a létrejöttét, fenntartását. Ha ez sikerül, az érintettek képessé válhatnak arra, hogy felmérjék a konfliktus során megoldandó kérdéseket, és közösen keres­sék meg azon megoldási lehető­ségeket, amelyek a saját életvi­szonyaikhoz, szükségleteikhez leginkább igazodnak, majd ezek közül együttesen válasszák ki - ahogy azt mondani szoktuk - a számukra egyaránt „elég jó" megoldást. A döntés felelőssége tehát saját ügyükben a felek ke­zében marad, azért nem a közve­títőt, hanem egymást kell meg­győzni. A törvény lehetővé teszi, hogy a közvetítés során szak­értő vagy más érintett meghall­gatására kerüljön sor, de nem a közvetítő, hanem a felek szem­pontjából lehet jelentősége.­­ A jogi képviselők a perben a fe­lek érdekeit védik, egy ilyen - lát­hatóan nagyon személyes - fel­dolgozás során milyen szerepe le­het az ügyvédeknek?­­ Az ügyvédek és a felek a perben és azon kívül is köthet­nek a jogvitát érintően megál­lapodást, ezért ott sem ritka a perben „harcosabb”, az „adott fél érdekét jogi érvekkel alátá­masztva következetesen képvi­selő” ügyvédi szerepkör feladá­sa. A közvetítés során azonban a feleket tekintjük saját ügyük­ben szakértőknek, mert életvi­szonyaikat, lehetőségeiket sen­ki nem ismerheti meg olyan jól, mint ők maguk. A közvetítés so­rán ezért az ügyvéd sokkal in­kább segítőként, támogatóként van, illetve lehet jelen, avagy az ülésen kívül a féllel áttekin­ti a közvetítés eredményeit, ve­le akár a megállapodás aláírá­sa során vagy azt megelőzően is konzultál. Az eljárás befejezé­séről, a megállapodásról, illet­ve arról, hogy az eredménnyel nem járó közvetítést követően hogyan folytatódik a peres eljá­rás, a következő héten lesz szó. A közvetítőt titoktartás kötelezi Az eredményes közvetítés felté­telezi a hatékony és tiszta kom­munikációt. Erre az eljárás le­hetőséget is ad, mert az ülések nem nyilvánosak, az elhangzot­takról nem készül jegyzőkönyv, ezekről maga a közvetítő sem ad­hat senkinek tájékoztatást, mivel őt a törvény szigorú titoktartás­ra kötelezi. Arra is lehetőség van, hogy bármelyik fél vagy éppen a közvetítő külön ülést kérjen. En­nek kapcsán olyan tény is ismert­té válhat a közvetítő számára, amely folytán a konfliktushelyze­tet jobban megértheti. Ilyenkor köteles az információt nyújtó fe­let megkérdezni, hogy abból mit tárhat a másik fél elé. Ha a köz­vetítésben részt vevő felek között nagyon megnehezült a kommu­nikáció, azaz nem beszélnek, de akkor is, ha például elbeszélnek egymás mellett, a közvetítő a szó eredeti értelmében is közvetíti az egyik fél álláspontját a másiknak. Gyakorta könnyebben nyílnak meg az eljárás résztvevői a közve­títő felé még akkor is, ha nem kí­ván semmit eltitkolni. 2015. NOVEMBER 21., SZOMBAT Az eljárás nem kapcsolatterápia A megoldáshoz szükséges együttműködés kialakítása fel­tétele a közvetítésnek. Ennek el­érésére megfelelő technikák vannak. Ha ezek eredménye­sek, a felek újra, vagy hatéko­nyabban kommunikálnak, meg­keresik, megtalálják a jó megol­dásokat. Ennek során sok eset­ben a kapcsolat javulását élik meg, ezért nem kizárható e té­ren több kevesebb „terapikus" hatás sem. Sőt, gyakori tapasz­talat, hogy olykor a megállapo­dást nem eredményező közvetí­tést követően is jobban tudnak együttműködni a folytatódó per­ben, vagy azon kívül. A bírósá­gi közvetítés azonban nem kap­csolatterápia, és nem is irányul­hat erre, ezt a problémát megfe­lelő szakember kezelheti. Ne fe­lejtsük el, hogy sokszor egymást nem ismerő vagy adott esetben egymással ellenséges emberek is képesek bizonyos kérdések­ben együttműködni, ha kölcsö­nös igényeiket pontosan meg tudják fogalmazni, és azok kielé­gítése érdekükben áll. Rövidesen kalapács alá kerül a régi rendelőintézet és a volt tüdőgondozó kihasználatlan épülete Inkább újat építenének, mint felújítanának sz AK$ Inkább eladná, mint felújí­taná kihasználatlan épületeit az önkormányzat. A legutóbbi ülé­sen két nagyobb értékű, de igen rossz állapotban lévő ingatlan eladása mellett döntöttek. A ré­gi SZTK iránt többen is érdek­lődnek, ezért dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző szerint árve­résen találhat új gazdára az épü­let. Az omladozó épületnek leg­alább kétharmada üres, a töb­biben a központi orvosi ügyelet működik. Ennek helyet kell ke­resni, de már erre is vannak el­képzelések: egy a rendelőinté­zet közelében lévő épületben bé­relnének helyet. A városvezetés ezalatt dönthet arról, hogy meg­építteti-e a gyógyászati központ harmadik ütemét, ahol közpon­tosíthatnák a szakrendelőket, és egyes orvosi elképzelések sze­rint nemcsak az orvosi ügyelet, hanem a mentőállomás is helyet kaphatna. Horváth Zoltán jobbi­­kos képviselő az eladás ellen ér­velt. Szerinte, jobb piaci helyzet­re kell várni. Úgy véli, ha elkez­dődik az erőmű beruházás, jobb árat lehet elérni, de­­ miként alá­húzta - még jobb megoldásnak tartaná, ha az önkormányzat újí­taná fel és hasznosítaná. Kovács Sándor lokálpatrióta képviselő szerint itt a lehetőség, hogy a vá­ros a helyi vállalkozókat helyzet­be hozza: itt költhetik el a pén­züket, vállalkozhatnak, hiszen nem az önkormányzat dolga a „szobáztatás”, azaz szálláshe­lyek, esetleg irodaházak kiala­kítása. Süli János polgármester is védelmébe vette az előterjesz­tést, azt mondta, jó piaci helyzet­ben van az önkormányzat. A vá­rosvezető szerint ez a gazdasági szempontból jobb megoldás. A majdani bevételből a funkciók­nak mindenben megfelelő épü­leteket lehet felhúzni, az jobb megoldás, mint a lerobbant épü­letek újítgatása. Különösen igaz ez a volt tüdőgondozó, régebben népfürdő műemlék épületére, hiszen ott a hatóság szigorú el­várásainak is meg kellene felel­ni. Itt egy Sárgödör téri területet beszámításával csereüzletet sze­retnének kötni. V. T. A rendelő épületét is értékesítené az önkormányzat Társasházépítés Eladásra jelölt ki az önkormány­zat egy, a Táncsics Mihály utcai tömb mögött lévő telket, ahol a rendezési terv szerint garázssor épülhet. A város képviselő-tes­tülete hozzájárult egy műjégpá­lya melletti terület eladásához is. A szomszédos ingatlan tulajdo­nosa társasházakat kíván itt épí­teni, telek-kiegészítést segíthet elő az önkormányzati döntés. - Szerencsés, hogy vállalkozók lát­nak fantáziát a társasház-építés­­ben és nem az önkormányzat­nak kell gondoskodnia a majda­ni erőműépítők elszállásolásáról - fogalmazott a jegyző.

Next