Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-14 / 38. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Sport témájú emlékszoba a terv DOMBÓVÁR A helyi sportélet emlékeit bemutató állandó kiállítást terveznek Dombó­váron, az egyik sportlakás­ban. Szabó Loránd polgár­­mester egyeztetéseket kez­deményezett a város sport­egyesületeivel, hiszen vár­ják a szervezetek, illetve ma­gánszemélyek felajánlása­it is. A kiszemelt épület még felújításra szorul, de a Város Hete rendezvénysorozat ré­szeként szeretnék idén átad­ni az emlékszobát. H. E. Hamisítás miatt emelnek vádat TOLNA MEGYE Pénzhamisítás miatt három férfi ellen folyta­tott nyomozást a Szekszárdi Rendőrkapitányság. Az elkö­vetők tavaly június 1. és 14. között Szedresben, Medinán és Gerjenben több helyen, összesen nyolc alkalommal fizettek hamis húszezer fo­rintos bankjegyekkel. A rend­őrök egy 60 éves medinai férfit gyanúsítottként hallgat­tak ki, majd őrizetbe vették. Társai - egy 25 éves tolnai, valamint egy 42 éves fürgedi férfi - szabadlábon védekez­hetnek. H. É. Mézeskalácsszív a királyi párnak SZEDRES Vidám farsangi mu­latságokkal búcsúztatták a telet a Szekszárdi I. Béla Gimnázium szedresi Beze­­rédj István Általános Iskolá­jának tanulói. Az alsós, fel­sős munkaközösségek, a Di­ákönkormányzat és a szü­lők gondoskodtak a jó han­gulatról. A gyerekek szavaza­tai alapján az idén az alsó ta­gozaton a szívkirálynő Abonyi Nikoletta, a szívkirály Szászi Barnabás lett. A felsősök kö­zül Bottyán Csenge és Bíró András örülhetett az ajándék mézeskalácsszívnek, szalag­nak és koronának. B. K. Gazdag gasztronómiai hagyományaik vannak Sokszínű kulturális hagyaték Tevelen A falura jellemző gasztronó­miai különlegességek mel­lett egy ország ismerhette meg Tevel gazdag és sokszí­nű kulturális életét az ízőr­zők című műsorban. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TEVEL A völgyben fekvő fa­luban festői lankák és emel­kedők váltogatják egymást. Amilyen változatos a község, annyira sokszínű a lakossága is. A háborúig 95 százalék volt a svábok aránya, ezt követően nagy részüket kitelepítették, az ő helyükre székelyeket, fel­vidékieket telepítették be.­­ A székely lakosság ará­nya így jelentősen megnőtt, de ez ma már nem mutatkozik meg, a hajdani sérelmeket má­ra begyógyította az idő. Nem is érdemel említést, ki, milyen származású. Ennek bizonyíté­ka, hogy a megbékélés jegyé­ben a három nemzetiség kö­zös emlékparkot alakított ki - mondta felvezetőjében Hé­ri Lászlóné polgármester.­­ A Tévéb­ől elszármazott néme­tek baráti köre 2006-ban há­rom emléktáblát állíttatott a faluban. A székelyek, a néme­tek és a felvidékiek ki, illetve idetelepítésére emlékezve, az utókor számára ezzel biztosít­va az emlékezés lehetőségét. Ezt követte székely kopjafa ál­lítása, 2012-ben pedig a néme­tek idetelepítésének 300. év­fordulójára emlékezve dunai hajómakettet helyeztünk ki. A településen zajló aktív kul­turális élet célja a hagyomány­­őrzés, a régi szokások és éte­lek megőrzése. A műsor révén megismer­kedhettünk a székelyek éne­keivel, táncaival, valamint a svábok énekeit is meghallgat­hattuk. Bemutatták a Székely Kör tájházát, ahol a bűbájos, ízes székely tájszólással be­szélő asszonyok Nagy Antal­­né Ferenc Regina receptgyűj­teményéből a következő étele­ket készítették: habcibre, rán­tott hús máléval, céklarépale­­ves, kosztányos pitán. A sváb konyhában Garai Antalné Liszka néni káposztás gom­bócot és hájas pogácsát, a fel­vidéki Tonkó Lászlóné Irén­­ke pedig keszőcés-mákos le­pényt sütött. A Székely Kör tájházában rendezett néprajzi táborban fiatalok kutatják őseik tárgyi és szellemi örökségét Fotó: Makovics Kornél Értékmentő tevékenység A Teveli Fiatalok Egyesülete 1998-ban alakult.­­ Néhány fi­atal gondolta úgy, hogy a tele­pülés kultúráját megőrizve, a hagyományokat a fiatalabb kor­osztály számára is vonzóvá téve a bukovinai székely tánc örök­séget elő kell venni, továbbadni a következő generációk számá­ra - mondta Asztalos Zoltán, az egyesület elnöke. - Vannak olyan tagok, akik már 10 éve táncolnak egyesületünkben. Fő profilunk a tánc, emellett pró­bálunk közművelődési és ér­tékmentő tevékenységet is vé­gezni. Kultúr­házi esték cím­mel életre hívtunk egy ismeret­­terjesztő előadássorozatot, ami 2008 óta tart. Különböző tu­dományterületeket, művészeti ágat és sportágakat hozzuk kö­zelebb a település és a környék lakosságához. Közeleg a határidő, várják a bevallást TOLNA MEGYE Közeledik az adóbevallás első határide­je. Mózsik Szilvia, a megyei adóigazgatóság sajtószóvivő­je elmondta, az egyéni vállal­kozóknak, őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett ma­gánszemélyeknek továbbra is maguknak kell elkészíte­niük bevallásukat, hiszen az ő jövedelmi adataik teljes kö­rűen nem állnak az adóhiva­tal rendelkezésére. Nekik feb­ruár 27-ig kell benyújtaniuk szja-bevallásukat. Tolna me­gyében ez közel 6000 adó­zót érint. Külön figyelniük kell a kiegészítő tevékenysé­get folytató egyéni vállalko­zóknak is, hiszen idéntől már nekik is elektronikusan kell benyújtaniuk a bevallásukat. Február 27-e fontos dátum a katás, valamint a számvi­teli törvény hatálya alá nem tartozó evás (egyéni vállal­kozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közke­reseti társaság) adózók szá­mára is. A 16KATA bevallás benyújtására mintegy 2500- an kötelezettek Tolnában feb­ruár 27-ig, és az evabeval­­lást is eddig az időpontig kell teljesíteni. A magánszemé­lyek többsége viszont kérhe­ti, hogy az adóhivatal készít­se el a bevallást. M. I. Kis csodából sok jutott nekik - Már a kezdeteknél is azt mondtam, hogy hagyományőr­zés amire vállalkoztunk, tulaj­donképpen élő történelem - je­gyezte meg Antal Tamásné, az 1990-ben alakult német nemze­tiségi hagyományőrző egyesület kórusának vezetője. - Nagy cso­dákat tenni nem tudunk, de kis csodákból sok jutott - eze­ket meg kell becsülnünk. Ilyen csodák a régi dalok. Ezekkel életérzéseket tudunk átadni, és általunk tovább élnek. Az új dalok pedig frissességet, len­dületet adnak. Tevel, 250 éves sváb település története - ez a címe a német nyelvű monográ­fiának, melynek szerzője Eppel János agrármérnök, helytörté­nész volt. Nagy büszkeségünk a kiadvány. Igényességét bizo­nyítja, hogy elnyerte a frankfur­ti könyvvásár nagydíját. Az ölyvek ideje SZEKSZÁRD-GEMENC Az egerészölyv Európában és Ázsiában sík­os hegyvidéken egyaránt szép számban előforduló gyakori ragado­zó madár, Közép-Európában pedig a család leggyakoribb jelen lévő faja. Ezt a csodálatosan szép példányt fotós kollégánk kapta len­csevégre Gemencben. Fotó: Makovics Koméi 2017. FEBRUÁR 14., KEDD Tanuszoda: május az új átadási határidő TOLNA Néhány hónapot csú­szik a tolnai tanuszoda átadá­sa - derül ki a Nemzeti Sport­­központok (NSK) tájékoztatá­sából. Az állami beruházásban ké­szülő tanuszodával kapcsolat­ban lapunk érdeklődésére az NSK írásban arról tájékozta­tott, hogy a kivitelezés végső határideje májusra módosult. Ezután következik a haszná­latba vételi eljárás, ezt köve­tően indulhat a próbaüzem. A NSK megfogalmazása sze­rint a cél az, hogy „a Tolnai já­rás köznevelési intézményei­nek úszásoktatása a szeptem­berben induló tanévben már az új létesítményben történ­hessen.” Szerettük volna megtudni, hogy mi az oka a kivitelezés időbeni csúszásának, illetve, hogy milyen munkák vannak még hátra. Ezekre a kérdése­inkre a NSK nem válaszolt. A beruházás az eredeti ter­vek szerint közel 340 millió fo­rintba kerül. A költségek na­gyobb részét az állam finan­szírozza, de a tolnai önkor­mányzatnak is sok tízmillió forinttal hozzá kell járulnia az építkezéshez. Az önkormányzat­nak is hozzá kell járulni a munkákhoz Appelshoffer Ágnes, Tol­na polgármestere érdeklődé­sünkre elmondta: a beruhá­zás során a város minden elő­zetesen vállalt, illetve a kivi­telezés során, utólag felmerült kötelezettségének határidőn belül, maradéktalanul eleget tett. Nem az önkormányzat miatt következett be tehát a csúszás. Annak oka tudomása szerint az, hogy a kivitelező ja­vaslatára a tető belső burkola­ta az eredeti tervekhez képest más, megfelelőbb anyagból készül el, ami viszont többlet­­forrást igényel. Az ezzel kap­csolatos közbeszerzési eljárás lezárulásáig bizonyos mun­kákat nem lehetett elvégezni. A polgármester ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az új tanévben már rendelkezés­re fog állni a tanuszoda. S. K. Nagy László beszélt a Népfőiskolán KÖLESD Nagy László tanár tar­tott előadást „Reformáció Ma­gyarországon” címmel a re­formáció ötszázadik évfordu­lója kapcsán a Kölesdi Népfő­iskolán. Szó esett arról, hogy Luther Márton 1517-ben október 31- én szegezte ki 95 tételét a wit­tenbergi vártemplom kapujá­ra, ezért a reformáció emlék­napja október 31. Az előadó beszélt Luther életéről, így például Bóra Katalin egyko­ri apácával kötött házasságá­ról (mivel a Bibliában nem ta­lált utalást a cölibátusra), hat gyermekéről, az 1521. évi bi­rodalmi gyűlésről, ahol tanai visszavonására akarták kény­szeríteni, valamint a gyerme­kek és a nép részére írt Kis ká­téról, a lelkészeknek készült Nagy kátéról, Luther zene­­szeretetéről, a németül írt 37 énekszövegről. Téma volt a hullazsinat, de Nagy László előadása ki­tért Assisi Szent Ferencre, az eretnekekre, az inkvizícióra, a máglyahalálra, Húsz János­­ra, a reformáció megjelené­sére a német-római császár­ságban. A hallgatók megtud­ták, hogy Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megrefor­málása. B. K.

Next