Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-23 / 46. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Riasztó számok Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu A­zt mondja egy bogyiszlói ismerősöm, hogy már a faluban is jelen van a drog. Betépni olcsóbb, mint berúgni. A ti­zenéves gyerekek pontosan tudják, hol juthatnak anyag­hoz, aztán esténként üvöltöznek a Duna-parton. Száz évvel ezelőtt még nem volt kínálat. Egyféle szer létezett, ez alapján nevezték morfinistáknak a fogyasztóit, akik többsé­ge orvosként dolgozott; ők tudtak hozzájutni a mesterséges jó­kedv-előidézéshez. Mert hangulatnak lenni kell! Ha máshogy nem, akkor tinta, tű vagy pirula segedelmével. Egy rokonom panaszolja, hogy férje két éve nyugdíjba ment, leült a tévé elé, és azóta ott csücsül. Az emberek többsége saj­nos nem tud mit kezdeni a szó­ Évente mintegy hu­szonöt ember hal meg kábítószer-túl­adagolásban badsággal. Nincs kedvük sem­mihez. A kötelező dolgokhoz sincs, de azokat muszáj meg­csinálni, és eltelik a nap. Es­te egy kis öblögetéssel feled­tethető a stressz. Az új gene­ráció nem öblöget. Nyúl, nyel, szív, szúr. Magyarországon évente 23-25 ember hal meg kábí­tószer-túladagolásban. Az EU-ban nyolc és félezer, az USA-ban hetvenezer. A problémás droghasználók már nálunk is megtöl­tenének egy kisvárost: becslések szerint mintegy huszonhatez­ren vannak. A nem annyira problémás, alkalmi narkósoknak valószínűleg egy megye is szűknek bizonyulna. A sztárok „jó” példával járnak elöl. Pataki Attila, Stohl And­rás, Szabó Győző és a lélekgyógyászat kiválósága, dr. Csernus Imre is bevallotta, hogy hosszabb-rövidebb ideig lógott a sze­ren. De már lejött... Beiktatták a párt, megvolt a beszéd BÁTASZÉK Régi hagyomány a városban, hogy február végén, Géza napjához közel a II. Géza Gimnázium diákjai iskolájuk névadójára emlékeznek és eb­ből az alkalomból rendezvé­nyek sora kezdődik.­­ Sümegi József, az intéz­mény igazgatója, a Géza-na­­pok elindítója, kér­désünkre elmond­ta, a múlt hét a királyválasztási kampány jegyében telt. A 11. évfolya­mos diákok közül­­ mindig őket ille­ti meg a cím - több jelölt is volt, aki a királyi pár - Géza és Eufrozi­na - szerepére pályázott. A di­áktársak szavazataikkal dön­tötték el, hogy végül is ki le­gyen a király és a királyné. Az uralkodói pár szerepét az idén Floderer Károly és Renkecz Roxána játszhatja el. A király és hitvese korhű ruháját a Sze­gedi Szabadtéri Játékok egyik jelmeztervezője készítette, és immár évek óta ezt viselik a szerepet alakító diákok. Péntek délelőtt diáknappal kezdődött a rendezvények so­ra, a játékos vetélkedőt a ki­rály és a királyné beiktatása követte, majd a királyné meg­jutalmazta azokat a diákokat, akik az év során a különbö­ző versenyeken jól szerepeltek. A leg­nagyobb várako­zás a király trón­beszédét övezte. Ezt minden évben maga a diákkirály állítja össze, és ál­talában humoros hangnemben bí­rálja, jellemzi diáktársait, és a pedagógusokat sem kíméli. A rendezvénysorozat márci­us 1-én folytatódik a Géza-gá­­lával, amikor a helyi művelő­dési házban versekkel, ze­nés művekkel lépnek fel a di­ákok. A látványos királyi fel­vonulás pedig a szüreti fesz­tivál nyitó programjához kap­csolódik majd. M. I. A program a Géza-gá­lával folytatódik a jövő hónap elején Egyre kevesebben tartanak állatokat a háztájiban Jóval megemelkedett a takarmány ára idén Megdrágult a takarmány, panaszkodnak az állattar­tók. Egy mázsa árpáért, zabért, kukoricáért több he­lyen kilencezer forintot is el­kérnek. A drágulás oka egy­részt az emelkedő felvásár­lási árak, másrészt az, hogy kevés a haszonállat, így a kisebb tételben vásárolt ta­karmányért jóval többet kell fizetni. Mauthner Ilona Ilona,mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A múlt év végén több alkalommal is áremel­kedést mutattak az árutőzs­dék, a malmi búza felvásár­lási ára tovább nőtt, ami ma­gával húzta a kukorica árát is, és az árpáért is jelentősen többet kellett fizetni. A Haszon agrár adatai sze­rint egy tonna takarmánybú­záért ötvenháromezer forin­tot, a malmi búzáért ötven­­hatezer-négyszáz forintot, a takarmánykukoricáért pedig negyvenötezer-hatszáz forin­tot fizettek december végén a felvásárlók. A tőzsdei árak azonban nem igazán tükrözik a takar­mányboltok árait. Legfeljebb az derül ki belőlük, hogy ha emelkedik a tőzsdei ár, az fel­felé módosítja a takarmány­boltok kínálatát is. A bátaszéki Horváth Péter hamarosan megveszi, mint minden évben idén is, a két malacot, amit az év végéig fel­nevel a család saját fogyasz­tásra. Tizenöt-húsz tojótyú­kot is tart. Mint mondta, min­den hónapban vesz két zsák szemestakarmányt, aminek jelenleg elég magas az ára. Egy mázsa árpáért, zabért, kukoricáért kilencezer forin­tot is elkérnek a településen, és még az is előfordul, hogy hiány van árpából. A nagyobb állattartóknak annyiban könnyebb a hely­zetük, hogy általában szántó­földi növényeket is termeszte­nek, így az éves szükséges ta­karmánymennyiséget meg is termelik maguknak. Tolnán, a takarmánybolt­ban Fekl Mártonné tulajdo­nos elmondta, az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent a kereslet árpából, kukoricá­ból, búzából, zabból, ami azt tükrözi, hogy egyre keveseb­ben foglalkoznak haszonálla­tok tartásával. Nyilván ez is oka annak, hogy a gazdaboltok egy része kevesebb szemestakarmányt rendelt, ami a vevő esetében úgy jelentkezik, hogy hol van belőle, hol nincs. Tolnán sze­rencsére nincs hiány, és az árak is barátságosak, aminek az az oka, hogy a takarmány jelentős részét saját gazdasá­gukban termelik meg, így a felvásárlói jutalék kiesik az értékesítési árak megállapí­tásánál. Lassan már rendelik az előnevelt csirkéket is, így márciustól a tojó- és nevelő­tápot is keresik majd a ház­táji gazdálkodók a szaküzle­tekben. Érdekes megjegyezni, hogy amíg a tápok árára rendre panaszkodnak a haszonállat­tartók, addig a folyamatosan emelkedő kutyatáp árára ke­vésbé. Jellemzően a drágább, prémium minőségű kutyatá­pokból fogy a legtöbb. Tolna megyében jelentős mértékben változott az el­múlt tíz évben a különböző takarmányok vetésterületé­nek nagysága. Búzából 2010- ben több mint negyvenötezer hektáron vetettek a gazdák, tavaly közel hét hektárral na­gyobb területen. Árpát kilenc éve hétezer-hatszáz hektáron termesztettek, tavaly viszont már közel tízezer hektáros területen. Kukoricából csök­kent a vetésterület, míg 2010- ben közel száz hektáron, ad­dig tavaly már csak hatvan­hétezer hektáron vetettek. Az eddigi előrejelzések sze­rint ez a tendencia folytató­dik majd az idén is. A nagyobb gazdaságok maguk termelik a takarmányt az állataiknak Fotó: Mártonfai Dénes Legtöbbször kiszámíthatatlan a piac A sertések és a sertéstartók száma is csökken évről évre nemcsak Tolna megyében, ha­nem országos szinten is. Ezzel a jelenséggel, illetve az okai­nak a kutatásával az agrártár­ca is foglalkozik. A gazdák sze­rint a legnagyobb gond az, hogy kiszámíthatatlan a piac. Mivel az állatok tartása, etetése, az esetleges állatorvosi kezelések sokba kerülnek, egyre keve­sebben vágnak bele a dologba. Ami pedig a tehéntartókat illeti, a tejcsarnokok megszűnésével a gazdák tejtermelő- és értéke­sítő szövetkezeteket hoztak lét­re, így a kistermelőkből és tár­sas vállalkozásokból álló tagok az érdekeiket jobban tudják ér­vényesíteni, mint ha külön-kü­­lön kötnének szerződést a fel­vásárlóval. A megyében a két legnagyobb ilyen jellegű szövet­kezet a Milkmen, illetve a Régió Milk, az előző a Paks környéki, a másik a Felsőnána környéki tehéntartókat fogja össze. Nagyszülei tovább élő történetei rendszeresen visszatérnek a műveiben Fontosak a családi mesék, események TAMÁSI A klasszikus író-olva­só találkozón Grecsó Krisz­tián író volt a Könnyű László Könyvtár vendége. A benső­séges hangulatú, barátságos beszélgetéssé alakult progra­mon a József Attila-díjas költő a Harminc év napsütés című novelláskötetéből olvasott fel - mondta Czompó Márta könyvtáros. Nagyszülei tintá­val írott és szájhagyomány út­ján tovább élő történetei egy­aránt vissza-visszatérnek mű­veiben. Novelláskötetét e kor­szak lezárásaként jellemez­te. Magáról beszélve kiemel­te a családi történetek fontos­ságát, ez a téma a legerősebb ihlető erővel bírt számára. El­mondása szerint a sztorik fon­tosságának lényege elsősor­ban nem igazságtartalmuk­ban rejlik. Grecsó a békéscsabai főis­kolán végzett mint tanító. A József Attila Tudományegye­tem magyar szakát 2001-ben fejezte be. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát. Regényei megjelentek arabul, csehül, németül, horvátul, lengyelül, szlovénul, törökül és oroszul. írt forgatókönyve­ket és több színdarabot, szö­vegkönyvet is jegyez. Ismert zenekaroknak és énekesek­nek is írt dalszövegeket. B. L. Grecsó Krisztián bensőséges hangulatú találkozón vett részt Beküldött kép 2019. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Iskolai célra megy a bevétel DUNAFÖLDVÁR Jótékonysági bált rendezett nemrégiben a Magyar László Gimnázium. Az eseményről a Dunaföld­­vári Part Oldalak számolt be. A lapnak Fehérné Keserű Ka­talin igazgató elmondta, hogy belépőjegyekből, a támoga­tó jegyekből és a tombolák el­adásából származó bevétel je­lentős összeggel növelte az alapítványi számlát. A befolyt összeget az isko­lai kirándulásokra és tanul­mányi versenyek költségeire fordítják, illetve az iskolaud­vart szeretnék hangulatosab­bá tenni asztalokkal és szé­kekkel. H. E.

Next