Tolna Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-56. szám)
1919-10-09 / 44. szám
2. oldal TOLNAVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 44. szám. ezzenek, s mindazon esetekben, amelyben a kirendelést szükségesnek látják, azonnal intézkedjenek, vonatkozó határozataikat az elöljáróságoknak végrehajtás végett nyomban írásban kiadják. Magában a határozatban pontosan megállapítsák a helyi szokásoknak megfelelő azt a díjazást is, amelyet az ekként kisegített kisgazda a kirendelt munkásnak kiszolgáltatni köteles. 4. A kirendelés legrövidebb tartama két hét, melynek letelte után a kirendelt kívánságára más kirendelt által váltandó fel. A kirendelt munkás a kirendelés egész ideje alatt tartozik mindazt rendesen és pontosan elvégezni, ami úgy a mezőgazdasági őszi munkák rendes ellátása, mint az állatállomány kifogástalan ápolása és gondozása körül szükséges. 5. A díjazás módja és mértéke tekintetében irányadónak a helyi szokásoknak megfelelő, vagy rendeletileg szabályozott gazdasági cselédbérek veendők, melyeknek értékét a díjazás meg nem haladhatja. A díjazás esetről-esetre a gazda és munkás viszonyai szerint lehetőleg akként állapítandó meg, hogy az, a munkás természetbeni ellátásán (koszton) kívül vagy készpénzben, vagy fix gabonajárandóságban kéthetenkint utólag legyen teljesíthető. Kaposvár, 1919 szeptember 30-án. Gaál s. k. kerületi kormánybiztos, Tolnavármegye alispánjától. 8112—1919. szám. Valamennyi járás főszolgabirájának és Szekszárd r. t. város polgármesterének. A kerületi kormánybiztos úr fenti rendeletét másolatban azzal adom ki, hogy azt községeiben a legszélesebb módon haladéktalanul tegye közhírré s annak rendelkezéseit a legsürgősebben hajtsa végre. Szekszárd, 1919 október hó 6. Forster, alispán. 3666—1919. kb. B. M. M. sz. körrendelet. Tárgy: A rendkívüli viszonyok következtében hivatalos működésüket abbanhagyni és székhelyükről távozni kényszerült községi alkalmazottak segélye. Valamennyi vármegyei törvényhatóság első tisztviselőjének. A rendkívüli viszonyok miatt hivatali működésüket abbanhagyni és székhelyükről távozni kényszerült községi alkalmazottak segélyezése, a 15330—1918. B. M. számú körrendelettel*) az alkalmazott saját személyét illetőleg napi 20 %-ban, családját illetőleg pedig a most megjelölt összeg 50, 75, illetőleg 100 százalékban állapíttatott meg. Ezen körrendelettel szabályozott segélyezés mérve a minisztertanácsnak határozatából ugyan, de a megjelentetéssel járó kezelési akadályokból kifolyólag, a tanácsköztársaság belügyi népbiztossága részéről kiadott 47500—1919 B. M sz. körrendelettel**) 1919 április 1-től kezdődőleg a következőkép módosult. A napi költségátalány : a) a községi, köz- és segédjegyzőknél, községi és közállatorvosoknál és községi mérnököknél saját személyét illetőleg napi 15 korona, családját illetőleg pedig ezenfelül, még napi 5 korona, ha 1—2 családtagja van ; napi 10 kor., ha 3—5 családtagja van ; napi 10 korona, ha 3—5 családtagja van; napi 15 korona, ha 5-nél több családtagja van, aki a tisztviselő hivatali székhelyét kellően igazolt okból szintén elhagyni kényszerült; b) a rendszeresített állandó állást betöltő egyéb községi alkalmazottaknál saját személyét illető napi 10 korona, családját illetőleg pedig ezenfelül még napi 5 korona, ha az alkalmazottnak 1—3 családtagja van; és napi 10 korona, ha az alkalmazottnak háromnál több családtagja van, aki,az alkalmazott személyét kellően igazolt okból szintén elhagyni kényszerült. Minthogy a közszolgálati alkalmazottak illetményei tárgyában 3988—1919. M. E. rendelet***) 1. §-ában foglalt ama rendelkezéséből folyólag, mely szerint «mindazok a rendeletek, amelyek a tanácsköztársaság tartama alatt, vagyis az 1919. évi március hó 21-ike és 1919. augusztus 1-je közötti időben a közszolgálati alkalmazottak illetményeivel kapcsolatosan kiadattak, tekintet nélkül arra, hogy ezek a rendeletek, a tanácsköztársaság hivatalos lapjában közzététettek-e vagy sem, 1919. évi július végével hatályon kívül helyeztetnek, egyes illetményt kiutaló hatóságok részéről oly értelmezés tulajdonittatik, hogy a menekülési segélyre vonatkozólag az előbb idézett 15330—1919 B. M. számú rendelettel megállapított napi 20 korona, nem pedig az utóbb idézett 47500—1919 B. M. rendeletben megállapított 15 koronás napidíj az irányadó, kijelentem, hogy miután a napidíjköltségátalányt 15 koronára leszámitó 47500— 1919. B. M. számú rendelet minisztertanácsi határozatnak, nem pedig a tanácsköztársaság belügyi népbiztossága rendelkezésének eredménye, a menekülési segélyezés mérvére vonatkozólag továbbra is változatlanul és pedig a dolog természetéből kifolyólag 1919. április 1-ig visszamenőleges hatállyal a 47500 — 1919 B. M. számú rendeletben foglaltak az irányadók. Azoknál, akik 1919 augusztus és szeptember hónapokra az említett téves értelmezés folyományakép a 15330—1918. B. M. számú körrendeletben megállapítva volt mérték szerint ') B. K. 1918. évf. 1710. lapon. ** B. K. 1919. évf. 907. lapon. *•* B. K. 1919. évf. 88. szám.