Tolna Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-56. szám)

1919-10-09 / 44. szám

2. oldal TOLNAVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 44. szám. ezzenek, s mindazon esetekben, amelyben a kirendelést szükségesnek látják, azonnal intéz­kedjenek, vonatkozó határozataikat az elöljáró­ságoknak végrehajtás végett nyomban írásban kiadják. Magában a határozatban pontosan meg­állapítsák a helyi szokásoknak megfelelő azt a díjazást is, amelyet az ekként kisegített kis­gazda a kirendelt munkásnak kiszolgáltatni köteles. 4. A kirendelés legrövidebb tartama két hét, melynek letelte után a kirendelt kívánságára más kirendelt által váltan­dó fel. A kirendelt munkás a kirendelés egész ideje alatt tartozik mindazt rendesen és pontosan elvégezni, ami úgy a mezőgazdasági őszi munkák rendes el­látása, mint az állatállomány kifogástalan ápo­lása és gondozása körül szükséges. 5. A díjazás módja és mértéke tekintetében irányadónak a helyi szokásoknak megfelelő, vagy rendeletileg szabályozott gazdasági cselédbérek veendők, melyeknek értékét a díjazás meg nem haladhatja. A díjazás esetről-esetre a gazda és munkás viszonyai szerint lehetőleg akként álla­pítandó meg, hogy az, a munkás természetbeni ellátásán (koszton) kívül vagy készpénzben, vagy fix gabonajárandóságban kéthetenkint utó­lag legyen teljesíthető. Kaposvár, 1919 szeptember 30-án. Gaál s. k. kerületi kormánybiztos, Tolnavármegye alispánjától. 8112—1919. szám. Valamennyi járás főszolgabirájának és Szekszárd r. t. város polgármesterének. A kerületi kormánybiztos úr fenti ren­deletét másolatban azzal adom ki, hogy azt községeiben a legszélesebb módon haladék­talanul tegye közhírré s annak rendelkezéseit a legsürgősebben hajtsa végre. Szekszárd, 1919 október hó 6. Forster, alispán. 3666—1919. kb. B. M. M. sz. körrendelet. Tárgy: A rendkívüli viszonyok következtében hivatalos működésüket abbanhagyni és székhelyükről távozni kényszerült köz­ségi alkalmazottak segélye. Valamennyi vármegyei törvényhatóság első tisztviselőjének. A rendkívüli viszonyok miatt hivatali mű­ködésüket abbanhagyni és székhelyükről távozni kényszerült községi alkalmazottak segélyezése, a 15330—1918. B. M. számú körrendelettel*) az alkalmazott saját személyét illetőleg napi 20 %-ban, családját illetőleg pedig a most megjelölt összeg 50, 75, illetőleg 100 százalékban állapít­tatott meg. Ezen körrendelettel szabályozott segélyezés mérve a minisztertanácsnak határozatából ugyan, de a megjelentetéssel járó kezelési akadályokból kifolyólag, a tanácsköztársaság belügyi népbiz­tossága részéről kiadott 47500—1919 B. M sz. körrendelettel**) 1919 április 1-től kezdődőleg a következőkép módosult. A napi költségátalány : a) a községi, köz- és segédjegyzőknél, köz­ségi és közállatorvosoknál és községi mérnö­köknél saját személyét illetőleg napi 15 korona, családját illetőleg pedig ezenfelül, még napi 5 korona, ha 1—2 családtagja van ; napi 10 kor., ha 3—5 családtagja van ; napi 10 korona, ha 3—5 családtagja van; napi 15 korona, ha 5-nél több családtagja van, aki a tisztviselő hivatali székhelyét kellően igazolt okból szintén elhagyni kényszerült; b) a rendszeresített állandó állást betöltő egyéb községi alkalmazottaknál saját személyét illető napi 10 korona, családját illetőleg pedig ezenfelül még napi 5 korona, ha az alkalmazott­nak 1—3 családtagja van; és napi 10 korona, ha az alkalmazottnak háromnál több családtagja van, aki,az alkalmazott személyét kellően igazolt okból szintén elhagyni kényszerült. Minthogy a közszolgálati alkalmazottak illetményei tárgyában 3988—1919. M. E. rende­let***) 1. §-ában foglalt ama rendelkezéséből folyólag, mely szerint «mindazok a rendeletek, amelyek a tanácsköztársaság tartama alatt, va­gyis az 1919. évi március hó 21-ike és 1919. augusztus 1-je közötti időben a közszolgálati alkalmazottak illetményeivel kapcsolatosan ki­adattak, tekintet nélkül arra, hogy ezek a ren­­deletek, a tanácsköztársaság hivatalos lapjában közzététettek-e vagy sem, 1919. évi július vé­gével hatályon kívül helyeztetnek­, egyes illet­ményt kiutaló hatóságok részéről oly értelmezés tulajdonittatik, hogy a menekülési segélyre vo­natkozólag az előbb idézett 15330—1919 B. M. számú rendelettel megállapított napi 20 korona, nem pedig az utóbb idézett 47500—1919 B. M. rendeletben megállapított 15 koronás napidíj az irányadó, kijelentem, hogy miután a napidíj­­költségátalányt 15 koronára leszá­mitó 47500— 1919. B. M. számú rendelet minisztertanácsi határozatnak, nem pedig a tanácsköztársaság belügyi népbiztossága rendelkezésének ered­ménye, a menekülési segélyezés mérvére vonat­kozólag továbbra is változatlanul és pedig a dolog természetéből kifolyólag 1919. április 1-ig visszamenőleges hatállyal a 47500 — 1919 B. M. számú rendeletben foglaltak az irányadók. Azoknál, akik 1919 augusztus és szeptem­ber hónapokra az említett téves értelmezés fo­­lyományakép a 15330—1918. B. M. számú kör­rendeletben megállapítva volt mérték szerint ') B. K. 1918. évf. 1710. lapon. **­ B. K. 1919. évf. 907. lapon. *•*­ B. K. 1919. évf. 88. szám.

Next