Tolnai Világlapja, 1905. január-március (5. évfolyam, 1–13. szám)
1905-01-01 / 1. szám
TOLNAI VILÁGLAP Nem Alaskában, az aranyásók ígéretföldjén van ez az aranydomb, hanem itt, Budapest határában. Látszatra nem éppen érdemli meg a nevét, s a laikus ember bizonynyal arra se méltatná, hogy fölrúgja, mivelhogy nem valami szörnyen ragyog az aranytól, hanem ha már csillog rajta valami, hát az legfölebb — törött üvegcserép. Mert — szemétdomb a becsületes neve, a dombnak, jobban mondva nagy telepnek, a mely Szent-Lőrinczen van s a Cséry nevéről nevezik. Szemétdomb, de mi most aranydombnak nevezzük, mert azt akjuk olvasóink elé tárni, hogy mi lesz ott a szentből, hogyan csinálnak belőle aranyat. Az a mienféle szemét, a mely házunkban összegyűl, olvalevőn naponta gondot ad a háziasszonynak, a ki nem takarította. Megkönnyebbülten sóhajt a tiszta aszszony, amikor a szobából, konyhás mindenféle zugból összesöpörgetett szemét lapátra, onnan a ládába s végül a mindennap tára reggel jelentkező szemeteskocsira kerül. Pj? nincs mit sóhajtani a szemetesládából kikerü hamupipőke után, mert csak addig szemét az, az a kocsira nem kerül. Onnan kezdve azután rajgos diadalutat tesz meg, mig metamorfózisával, szelíd fényű aranynyá, vagy ropogós bankóvá nem edlik. Mert künn a szeméttelepen nagy apparátus és nagy gonddal földolgozzák az összehordot szemetet a legutolsó porszemig. Először is kük válogatják az egyfélét: a fát, a rongyot, a pap őst, a bőrt, az üvegcserepet, a dinnyehéjat, az ócskavasat, a csontot, szalmát s ki tudja, mi mindent. Azután mindegyiket külön földolgozzák, mindénből lesz valami baj. Amit semmi egyébre ne lehet fölhasználni, azt a porral, földdel és trág félével együtt elégetik, úgy hogy a telepen folyik egy füstölgő nagy hegy van belőle, amelyet cak egyszer kellett meggyujtani is azóta folyvást, mindig újabb és újabb táplálékot kapva. Kis műtrágya készül igy, amelyet fuvarszám vi fel nap-nap után a telepről földjavításra azemberek. Elhordják tehát ekképpen megint gész Az ellenzéki képviselők a legutóbbi ülésekre mindig menetben vonultak a Házba. A menet élén halad: Zichy Jenő gróf, Justh Gyula és Bánffy Dezső báró, a ki az egész után mindig élénken magyaráz. (T. V.-L. saját fényképészének pillanatnyi felv.) A képviselők menetelével együtt halad a polgárság és a Kossuth-nótát énekli. arany domb. A közönség a menetbe érkező képviselőiket a szálló ajtajában körülfogja. Neményi Ambrus, az elhunyt jeles képviselő.