Tolnai Világlapja, 1910. április-június (10. évfolyam, 14–26. szám)
1910-04-03 / 14. szám
TOLNAI VILÁGLAPJA 759 tenni, mint a műveinek gyűjteményes kiadásaival. Örömmel fogadja ezt a hírt a magyar irodalom valamennyi barátja. A tíz kötetben így lesznek csoportosítva Hevesi József legszebb novellái : I. és II. kötet: Szerelmes klasszikusok, Történeti elbeszélések a római és görög klasszikus korszakból. III. és IV. kötet: Márkus téri galambok, Velenczei történetek. V. kötet: Piros narancsok, Olaszországi történetek. VI. kötet : Hamis gyémántok, Szatirikus történetek. VII. kötet : Hazai rög, A magyar Alföldről szedett történetek. VIII. kötet : Azur történetek. A csodaszép Riviéráról irott novellák. IX. kötet : Buddha világából, Indiai csodás történetek. X. kötet : A milói Vénusz. A világ legszebb asszonyának regényes, költői ihlettel megírt története. Mint látjuk, ez a tíz kötet Hevesi legértékesebb és leggyönyörűbb munkáiból van összeállítva. A Pázmáneum nyomda és irodalmi vállalat adja ki ezt a tízkötetes kiadást, amelynek előfizetési ára fűzve 25 korona, diszkötésben pedig 50 korona. Hevesi József, ez a kiváló és országszerte kedvelt, népszerű író valóban rászolgál arra, negyven éves irodalmi munkásságával, hogy művei valamennyi magyar könyvtárban és műveit családnál otthont találjanak. Jubileuma alkalmából itt mutatjuk be a kiváló író arczképét. Takaró Géza. Takaró Géza budapest-kőbányai ref. k. lelkész tanulmányutat tett azokban a keleti országokban, melyek a bibliai események színhelyét képezték. Bejárta Egyiptomot, Palesztinát, Arábiát, Petreát és Szíriát. Jeruzsálemben csatlakozott egy éppen indulni készülő karavánhoz , a bayrouthi szír protestáns főiskola tanáraiból (amerikaiak) álló expedíczióhoz. Ennek társaságában tett két hónapi útjában ritka alkalma volt meglátogatni számos olyan helyet, melynek történeti maradványai nehezen hozzáférhető voltuk miatt meglehetősen ismeretlenek még. Így pl. Petreát, az ősi edonista fővárost, melyet tudomásunk szerint magyar ember eddig még nem keresett fel. Ennek a városnak az a különössége, hogy nem építették, hanem faragták a nyers szikla oldalába. A beduinok garázdálkodása miatt évszázadokon át egészen el volt rejtve a nyugat tudósai előtt, míg végre a múlt század végén Burckhartnak sikerült felkutatnia. A trónörökös vadászatai. Ferencz Ferdinánd királyi herczeg a minap három napot töltött gróf Mailáth Lászlónál Dolniji Miholjacban (Szlavónia) s részt vett a szalonkavadászaton. Képünk a trónörököst és a vadásztársaságot ábrázolja. A csoport mindkét oldalán a lelőtt szalonkák láthatók. A képünkön levő személyiségek a következők: 1. Gróf Mailáth József, 2. báró Rummerskirch kapitány, 3. gróf Mailáth György, 4. gróf Mailáth Lászlóné, 5. gróf Hadik János, 6. Ferencz Ferdinánd trónörökös, 7. gróf Wallis ezredes, 8. gróf Mailáth László, 9. gróf Mailáth Nándor, 10. gróf Wimpffer őrnagy, 11. Mihalovich Antal v. főispán. Ferencz Ferdinánd trónörökös a miholjaci szalonkavadászaton. Képünk a trónörököst s a vadásztársaságot a vadászlak, előtt teritett asztalnál ábrázolja. 1. gróf Wimpffer őrnagy, 2. gróf Mailáth Nándor, 3. báró Rummerskirch, 4. gróf Wallis, 5. gróf Mailáth Lászlóné, 6. Ferencz Ferdinánd trónörökös, 7. gróf Hadik János, 8. Schwarcz kapitány, 9. Mihalovich A főispán, 10. Mailáth György, 11. Mailáth József, 12. Mailáth László. (Goldberger Rezső siklósi fényképész lapunk számára készített felvétele.)