Tolnai Világlapja, 1940. január-március (42. évfolyam, 1–13. szám)

1940-01-03 / 1. szám

A LÓ A HÁBORÚBAN I­tban a harctér felé* A „gépesített háború” korát éljük. Így mondják :a hozzáértő szakemberek, D­e azért a harcosok régi derék pajtása, a paripa, úgy látszik, mégsem veszítette el teljesen a terepet : zöld gallyal elkendőzve viszi a frontra a muníciót. Nyitott a terep : a repülőgépek könnyen felfedezhetnék a szállítómotorokat, így hát Inkább a lovacskát állítják újra szolgálatba. Iia megszólal a kürt ... Az igazi csataló maga is megérzi, ha komolyra fordul a dolog. Ha meg­hallja a riadót, feltámad benne a katonavirtus. Most ugyan muníciószállításra szerelték fel, de ágaskodva tiltakozik a degradálás ellen — harcolni szeretne ! A hűséges bajtárs. Katonasors a sebesülés. Ilyenkor mutatkozik meg az igazi bajtárs, a derék kis lovacska, amely kimegy a legkülső lövészárokba is, hogy hátára vegye a sebesülteket és óvatosan lépegetve — hiszen ilyenkor minden erősebb mozdulat halálát jelentheti a sebesültnek — hátravigye a kötözőhelyre. Golyók búgnak el feje fölött, de a lovacska becsülettel teljesíti kötelességét. Még a tüzérségnél is kell a ló. Amerika nem lépett be a háborúba, de katonái teljes készültségben gyakorolnak. Képünkön a texasi lovasezred segíti ki az egyik gyakorlatozó tüzérszakaszt. Az ágyút vontató traktor, úgy látszik,dugába dőlt, nem bírta a meredek kaptatót. S ha traktor nincs, jó a ló is : ez aztán bizonyosan nem mond csütörtököt. Hajrával vonszolja fel a nehéz üteget. Iluszárvirtus. A német halálfejes huszárok nem viselik ugyan már festői kalpagjukat, sisakot kaptak helyette. De elevenen él még bennük a régi huszárélet emléke. Bravúros vágtával veszik a legnehezebb terepet is : valósággal cirkuszi mutatványokat végeznek. Vrab ősök utóda. Cirkuszi mutatványok terén a francia katonaló sem marad német kollégája mögött. Nemhiába Marokkóból szerzik be a franciák a legnemesebb lóanyagukat: régi bejek istállóiból kerülnek ki az ilyen hatalmas, tanulékony paripák. I­ovuk a llin­l­rhindban. S miközben lótársaik künn a harctereken segítik az embert a véres vetés munkájában, otthonmaradt pajtásaik a mezőn állanak be a háborús munkafrontba, hogy a kenyér vetését lássák el. A hadbavonult gazda helyett asszony és leány fogja kezébe a gyeplőt, a lovacska pedig vígan poroszkálva húzza az ekét , mintha tudná, hogy a győzelem egy része rajta is áll.

Next