Tolnai Világlapja, 1943. január-március (45. évfolyam, 1–13. szám)

1943-01-06 / 1. szám

Hajrá, kozák ! A kozák szó török eredetű : „kuszák” törökül ,,kalandorát, „martalóc”-ot jelent. Az ilyen „rideg­ legényeket” telepítette le az orosz kormány a határok mentén, tíz helyen. Eszerint vannak: doni, kubáni, tereki, asztrah­áni, uráli, orenburgi, szibériai, szemirjescsenszki, amuri és uszuri-i kozákok, akik mind egy-egy ataman (öreg-ember) vezénylete alatt élnek. Mestertől ad a kozák, — képünkön például vad vágta közepette emeli fel a földről a kucsmá­ját, — de nem is csoda, valósággal összenőtt a lovával, mint minden középázsiai sztyeppe­­s laty nép. Pompás lovaskatonák a kozákok, hiszen az orosz kormányok azzal a feltétellel telepítették le őket és adtak nekik földeket, hogy mind­egyikük 18 évestől 38 éves koráig, tehát húsz éven át teljesít katonai szolgálatot. Ruhát, lovat, lófelszerelést mindegyik kozáknak magának kellett szolgáltatnia, az orosz kormány csak fegyverzettel látta el őket. Az ilyen cirkuszi mutatványhoz minden kozák lovas ért, bár újabb időkben erősen terjed közöttük a földművelő foglalkozás is. A kauká­­zus-vidékiekből például nagyszerű bortermelő­­­ gazdák lettek. A járőrszolgálat végével, ha már közel vannak a staniccájukhoz (falujukhoz), jókedvükben táncra is perdülnek a kozáklegények: csizma­­szárveregető, mártogató férfitáncra, amelyben nők nem vehetnek részt. A Dél-Oroszországba benyomult német erők most a maguk oldalára A kozák szotnyák (svadronok) tehát most a német hadseregnek rész­állították a kozákokat. A kozáktelepek egyébként a szovjetrendszerbe ben felderítő-, részben utóvédszolgálatot teljesítenek s a német pa­is bele tudtak illeszkedni, mert rajz-szervezeteik a kollektív gazdálka­­rancsnokságoktól visszakapták azokat a régi előjogokat, amelyek a­dáson alapultak. A cári uralom alatt megillették őket. *

Next