Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-01-13 / 2. szám
2. szám. Egész évre előfizetési díj: .................... . . 4 .frt. Félévre . . . . . . . . Megjelen minden szerdán. 2 frt. Egyes példány ára 10 kr. *"*" UA5JN0 Szegzárd, szerda január 13-án. Harmadik évfolyam 1875. TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. ‘Th''ftrz Szekszárdi Állam LerIHir Kiadóhivatal s Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. 1 Szerkesztői iroda: Fejes-ház. Járu>f Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Előfizetési feltételek: A „Tolnamegyei közlöny“ 1875. évi harmadik évfolyamára, 1875-ik évi januártól 1875-ik deczember végéig, s igy egészévre 4 forint, — 1875-ik januártól—junius végéig, vagy is hat hóra 2 frt. A kiadóhivatal. Megjárta Tolnát, Baranyát. Közli P. J. prépost. (Folytatás.) A városoknak úgy, mint a kissebb községeknek tagadhatlanul fő ékességei a templomi épületek szoktak lenni, azon épületek, melyek magasabb alkotások, és az ég felé emelkedő tornyok által igen gyakran a vidékben az utasnak irányt adnak a távolságra nézve, a helységet látogatónak pedig, ha az épületek szépek, látnivalót nyújtanak, ezért iparkodtak minden nagyobbszerű városok nagy és remek stylű templomokat építeni, mint például Velenczében, ahol a több százra menő templomok közöl még most is száz húsz van használatban, és ezekből hatvan templom olyan, amelyek mint az építészetnek remeksége, mint a stylnek nagyszerűsége, mint a művészeti tárgyak sokasága által a szobrászatban, úgy, mint festészetben, de nem különben összehalmozott drága kincsekben a látogatót bámulatra ragadják, és heteket vesznek igénybe csak a templomok vizsgálásai, ha valaki mindent, ami külsőleg és belsőleg, művészetileg érdekes meglátni és emlékezetében megtartani akar. így érdekesnek vélem, ha a tolnai templomot is megismertetem nem azért, mintha azt akarnám elhitetni, hogy ez az előbb említettek közül bármelyikével csak legparányiabban párhuzamba vonható volna, hanem azért, mert a vidéket domináló, magas fekvésére, építészeti stíljére nézve figyelmet ébresztő, és építése genesisére nézve érdekes. Ugyanis azon években, midőn a törököknek az országból kiűzése, a Szerbországból honunkba, és így Tolnára is beütött ráczok bárdolatlansága által Tolnán sokféle középület leégett, és elpusztult, hasonló sorsban részesült az alacsony és csekély templom is, mely közel a Dunához állott, s igy a tolnai plébánia templom nélkül volt. A kegyúri jogot gyakorló gróf Festetics család tagjai katonai főbb rangokat viselvén, a gazdászattal nem igen vesződhettek, s ekkép jövedelmeikből a templom építésre nem jutván, az akkori kalocsai érsek gróf Battyáni József rokonságban lévén s Festetics grófi családdal, azon ajánlatot téve ezeknek, hogy miután nekik sem idejök, sem felesleges jövedelmük nincs, hogy egy nagyobbszerű, Tolnamező válásához illő templomépítésre nagyobb költséget fordíthassanak, bérbe veszi a tolnai uradalmat azon kötelezettséggel, hogy az érsek, a kinek különös kedve volt a szép templomok építésében, úgy, hogy élte végéig mint utóbb Magyarország prímásai 99 templomot épített és a századik építésénél meghalt, Tolnán egy templomot, és paplakot melléje építeni fog, a többi ezen költségek után fenmaradó jövedelmeket nekik az utolsó fillérig átadja, s igy 1773-ik évben a templom, a paplakkal elkészült, és pedig szép stílben, ezredekig is eltartható soliditással, e mellett a főtiszti rangokat viselő gróf Festetics uraknak az előbbinél több jövedelmük volt. A közel elmúlt százados ünnep 1873-ik év augusztus 15-én a most működő tolnai plébános által nagy fénnyel és lehető legnagyobb ájtatossággal, mozsarak robaja, zene zengedezése, jelző nemzeti lobogók lebegése, az összes népnek nagy öröme, és ünneplése közt megtartatott. Ezen templom Tolnának legmagasabb pontjára van építve, úgy hogy egy Tolnán lakott megyei főmérnök Podolay János nivellix-ozása folytán kitűnt, hogy a tolnai templom fő ajtajának első lépcsője a szegzárdi belvárosi templom tornyával egy magasságú. E templom helyén volt előbb a tolnai temető, mely körül még a rómaiak idejében, de utóbb a magyarok birtoklása alatt is csaták vivattak, mert a templom alapja ásásakor azon télién sok régi pénzek találtattak, melyeket közlő maga is látott akkor, midőn még a tolnai gróf Festetics család archívuma, könyvtára és régi pénzek gyűjteményei Tolnán az egyik kastélyban őriztettek, melyek öx*e a magyar irodalomban is ismer’etes Szeki’ényesi vala, a mely levéltár azonban Tolnának eladatása után 1842-ik évben Belaczra, innen Baranyába, Pellérdre, Czindery Somogyi főispánnak, úgy mint gróf Festetics Rudolf Özvegyének Czindery László Júlia leányának kastélyába, utóbb pedig Szigetvár’ra vitetett. Általában Tolna és vidéke mezőin igen gyakran találtattak, és találtatnak mai napig is régi pénzek, és dicséretér*e legyen mondva .a tolnai arany- és ezüstxnüvesnek Schultz Gusztávnak, a megsemmisüléstől megmentetnek. Ezen Schiltz Gusztáv aranymüves ugyanis néhai Szemex’édy Endx’e tolnai káplánnak a harminczas években és utóbb Kányai esperes-plébánosnak sógora, a világ történelemnek lankadatlan kutatója, ki minden idejét ennek olvasására, és tanulmányozására for’ditja, ki ezen szakmába oly jár’tassággal, bö ismerettel bix, hogy az bármely egyetem világtörténelem tanárjának is becsületére válnétt; negyven évi Tolnán lakása alatt több ezer darab régi pénzeket beváltott a mezőkön dolgozó és ilyféle pénzt találó népektől, kik tudván, hogy a tolnai aranyművest a legszerényebb rézpénz darabért is jól megfizeti, szivessen beviszik hozzá/ő pedig nem úgy tesz, mint sokan, kik az ily pénzeket, ha aranyból, fvagy,ezüstből vannak, felolvasztják,, ha rézből van, font, számra összehalmozzák, és rézedény készütésre fordítják, (igy vesz el azután sok hazai kincs,) hanem ha numismatica szabályai szerint átvizsgálja, szorgosan rendezi, és csak úgy adja el, ha olyan kéri, kiről tudja, hogy annak a tudományra, és történelemre való becsét méltányolni tudja. Így adott el az ötvenes években igen szép régi pénzgyüjteményt néhai tudós Vidák szegzáx*di születésű Szent-Benedek rendű áldozárnak, gymnásiuxni tanárnak, a termnészet vizsgálók nagy érdemű rendes tagjának, és ebben a r’égészeti osztály nyílt könyvének ; eladott továbbá szép számmal még 1848. előtt magui’i báró Augixsz Antal urnak, és mind a mellett most is szép számú, és nagy becsű régi pénzek birtokában van, és pedig mind olyanoknak, melyek a tolnai és a mözsi határban találtattak, és melyeket ö illően a találónak és behozónak megfizetett. Ilyenek a dicséretre méltó Schultz Gusztáv aranymüvesnxél még meglevők: 3 darab ezüst, melyek ketteje Mithridat Pontus királyától, ki Krisztus urunk születése előtt 62 évvel előbb meghalt; ezen pénz előlapja ábrázolja ezen király arczát, a másik oldal pedig mutatja a Pegasust, és ez azt engedi vélni, hogy ilyen pénzek Anxsusban, Pontusnak legnevezetesb vár’osában, melynek jelképe a Pegasus volt, vezettek. Ezen Mithrűdat király a rómaiak legnagyobb ellensége volt, ő Krisztus születése előtt 88 évvel Pontusból kitört titkon, és egy nap alatt x nyolczvan ezer rómait megölt, ezen háború 26 évig tartott, ö győztes volt, és ezen győzelem emlékéül többféle pénzeket, és emlék-dar’abokat veretett; ezen emlék-dar’abokból 1830-ik évben az oroszok a fekete tenger közelében fekvő Kerts városban, mely fő lakhelye volt exiagy királynak, egy dombon, melynek neve Attuncho és a hová eltemettetett nagy számú bronzból készült római edényeket, aranyai díszitett kardokat, és ékességeket találtak, és Sz.-Pétervárba vitték. Egy ezüst darab van a 28 évvel Krisztus urunk születése előtt meghalt Antoniustól. Ezen régi ezüst pénz, mely egy tolnai földmíves által szántás közben a Tolna és Mözs közti úgynevezett curialis földön felszínre hozatott, igen nevezetes, mert ezen Antonius gyilkolta meg ama nagy nevezetű bölcsészt és szónokot Cicerót. Juliius Caesar halála után megosztá ezen Antonius a római világ feletti uralmat Octaviánnal. De midőn a hírhedt Cleopátrával szerelmi viszonyba keveredett, elpuhult, és elfelejte a haditudományt, bátorságot és országlást, — inkább nőkről gondolkozott, saját nejét Octavianusnak nővérét megölette, és azéx’t háborúval megtámadtatok sógora által, de meg is veretett 29 évvel Krisztus urunk születése előtt Artiumnál, miért is megháborodott és egy évve reá öngyilkos lett; Octavianusnak pedig e győzelemért Augustus melléknév adatott. Ezen ezüst pénz darab igen szép és jól conservált, elég súllyal bír, és az irás rajta jól olvasható, az arczkép világosan kivehető. Élvezetet okoz ezen régi időkről tanúskodó tárgyakat elemezni, miért a jövő számban a t. szexikesztö ur engedelmével még néhány a tolnai határban