Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-09-11 / 37. szám
a szolgabíró befizetett. Meg van állapítva, hogy ki a bűnös s indítványozva van az ellenében követendő eljárás. Óhajtotta volna ha Szluha Benedek úr megfelöli az irányt, amely követendő lett volna, ha a bizottság javaslata el nem fogadtatik, annyival inkább, mert a kamatveszteség iránti állítása, minthogy a hátralék minden évben volt oly nagy, mint most, egészben téves s kamatot nem veszt senki. Azt is szerette volna, ha a felszólaló úz megnevezi azon központi tisztviselőt, ki felelősségre vonandó lenne. Amennyiben ez alatt ő értetnék, kijelenti, hogy őt önvád nem terheli s tökéletesen nyugodt. Biztosíthat mindenkit, hogy ha a felelősség csak egy paránya is reá hárítható lenne, bizonyára előállt volna a kártérítéssel, de minthogy semmit sem mulasztott, felelősség sem terhelheti. Szluha közbeszólására, hogy majd a vizsgálat megmutatja, így folytatja: igen a vizsgálat, csakhogy a vizsgálathoz alap kell, de sem a törvény, sem a megye szabályrendelete, sem a szokás és gyakorlat nem ft . kötelezte őt arra, hogy minden szolgabíróval leszámoljon. Ő sokszor kérte a hátralékok behajtását, s a községenkénti leszámolást, de az iránt intézkedés nem történt. Ami őt illeti, ő amint az eset tudomására jött, azonnal megtett minden intézkedést. Végre megjegyzi, hogy a felelősség azért sem említhető fel, mert a kár meg van térítve. Fordős Vilmos tiszti ügyész a rendszerben találja a hibát, mert a szolgabiró jegyzőkönyvéből sikkasztás nem constatálható . 101 községgel computust az alispán egymaga nem eszközölhet, mert egy személy s így semmi alapot sem lát a további vizsgálatra. Kurcz György előadja, hogy a szolgabiró közvetlenül, az alispán pedig közvetve felelős cselekményeiért. Azon természeti jog, hogy becsületes embernek tartassék, mig az ellenkező reá nem bizonyittatik, mindenkivel veleszületik. Az alispán nem bánhat úgy, mint egy czigánnyal, a szolgabiróval s nem járhat el ellene gyanakodó modorban. Széchenyi azt mondta : nem kell a szerepeket elcserélni s azért, ne centralizáljuk mi a felelősséget, feleljen mindenki anyagilag és szellemileg magáért. Ilyen szabályrendeletet alkosson a vármegye. Báró Jeszenszky Kálmán ellenkezőleg szükségesnek látja szabályrendelet alkotását, mely az ellenőrzés iránt intézkedjék, mert örvendetes ugyan, hogy ez az egyetlen eset, mely előfordult, de ez az egy eset folytán is meg kell a megye azon kegyeletes feltevésének szűnni, hogy minden ember böcsületes ember. Perczel Dezső tiltakozik Szluha úr azon feltevése és állítása ellen, mintha a megyében erkölcsi romlottság léteznék. Nem ismerhet el senkit az erkölcsiség azon hatái fokán állónak, hogy ilyet állíthasson, melyet ő úgy a megye, mint a tiszviselői kar részéről visszautasít. A vita ezen stádiumán Perczel István főispán úr, minthogy arról, hogy Szluha Benedek úr indítványával egymaga áll, kellőleg meggyőződött, kimondá a határozatot, hogy az állandó választmány javaslata, mely a bűnvádi eljárás megindítását s a kiegyenlítési módozat elfogadását ajánlja, elfogadtatik. A gyűlés azután ifjú báró Augusz Antalnak, ki a főispán ur által t. jegyzőnek kineveztetett, felesketése s nehány kisebb tárgy elintézése után eloszlott. így folyt le a gyűlés, melynek meg volt azon erkölcsi következménye, hogy mig egyrészről a bűnös irányában kérlelhetetlenül alkalmaztatott a törvény szigora, úgy másrészről hasonló eréllyel visszavezetett azon támadás, mely a szerencsétlen eseményből tőkét akart csinálni, hogy be nem vallott czéljait valósíthassa. . . Bartinai. A szegzárdi polgári fiúiskola és felső leánytanoda értesítője. ‘ Vettük a czimzett értesítést, melynek a polgári iskola czélulját ismertető része lényegében egyezvén múlt számunk vezérczikkében foglaltakkal, csupán második részét közöljük a következőben. I. A polgári fiúiskola számára. Rendes tantárgyak: 1. Hit- és erkölcstan, melyet minden felekezet saját lelkésze által adat elő. 2. Magyar nyelv : a) olvasás és nyelvtan. b) irálytan, különös tekintettel a polgári ügyiratokra. 3. Német nyelv. 4. Mennyiségtani tárgyak : a) szám- és mértan. b) könyvvitel. 5. Történettani tárgyak: a) földrajz jaza- egyetemes. b) történelem / c) alkotmánytan. 6. Természettudományi tárgyak: a) természetrajz. b) élet- és egészségtan. c) vegytan. d) természettan, különösen erőműtan. e) mezei gazdaságtan. 7. Művészeti tantárgyak: a) rajzolás. b) szépírás. c) éneklés. Test- és fegyvergyakorlatok. Latin nyelv.Rendkívüli tantárgyak: Franczia nyelv. Zene. II. A felső leányiskola részére. Rendes tantárgyak: 1. Hit- és erkölcstan, melyet minden felekezet saját lelkésze által adat elő. 2. Magyar nyelv : a) olvasás és nyelvtan. b irálytan. 3. Német nyelv. 4. Szám- és mértan. 5. Történettani tárgyak : a) földrajz ] , , , egyetemes és hazai« b) történelem . 6. Természettudományi tárgyak: a) természettan és természetrajz, különös tekintettel a konyhakertészetre és női foglalkozásokra. b) élet- és egészségtan. 7. Művészeti tárgyak: a) szépírás. b) rajz, c) ének. 8. Tornázás. 9. Női kézi munkák. Rendkívüli tantárgyak: 1. Franczia nyelv. 2. Zene. Felvétetnek a polgári iskolába azon fiuk, kik 4 elemi osztály végzéséről nyilvános tanintézet bizonyítványát bírják, vagy felvételi vizsgálatot tesznek. A felső leányiskolába felvételhez az elemi iskola 6 osztályának végzéséről nyilvános tanintézet bizonyítványa vagy felvételi vizsgálata szükséges. A beiratások a polgári iskola ideiglenes helyiségében (Bartina-utcza, Győrffy-ház, 1515. házszám) történnek az igazgató által folyó hó 7-től fogva 20-áig, naponkint délelelőtt 9—11 óra közt, a felvételi vizsgálatok pedig ugyanazon napokon délutánonként tartatnak meg. A polgári fiúiskola és felső leánytanoda növendékei behajtási díjul 50 krt, tandíjul pedig félévenként előre 2 forintot 812, 3.