Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-07-15 / 29. szám
szám. Szegzárd, vasárnap 1877. julius 15-én. Ötödik évfolyam. Tolnamegye I One in Si a I ős áginak s a tolnamegyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. 5 irt — kr. Félévre . . . . 2 „ 50 „ Egyes számára .-------10 „ Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejes-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Hirdetési díjak jutányosan számmitatnak. Jogjolcsi: hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchenyipulcza 172,. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyaniU kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Előfizetési árak: Egész évre ... Szegzárd, 1877. julius 10. Mai napon tartatott meg Tolnamegye rendkívüli közgyűlése a rendes szokástól elütőleg kellő érdeklődés mellett, a mennyiben a tagok száma fölülmúlta a szokásos összeget. E szép számi összesereflésnek okai különfélék lehetnek, amint a már előre közzétett tárgysorozat egyes pontja egyik, másik pontja másik bizottsági tagot vonzotta a székhelyre nagyobb erővel. Nekünk úgy tetszik, hogy általában véve két nevezetesebb tárgy bírhatott előlegesen a kíváncsiság varázsával, u. m. Pestmegyének körlevele az Ausztriával kötendő vámszövetség és bankügyi egyezmény tárgyában. Ez egyszerűen tudomásul vétetett. Továbbá Somogy megye átirata a keleti kérdésben követendő politika irányára nézve. E tárgy már bővebb eszmecserére adott alkalmat. Többen sorakoztak hozzászólni a dologhoz: Vizsolyi Gusztáv, Heis Károly, Ellmann Miklós, Csolnoky Imre egymásután emeltek szót a követendő eljárás iránt. Csolnoky indítványozá, hogy ha a közgyűlés ez érdemben külön felterjesztést tenni vonakodnék, legalább nyilvánítsa e kérdésben őszinte rokonszenvét. Bővebb megvitatás után a határozat ilyenforma jön: Miután belügyminister vívnak az országházban O J tett időközi kijelentése: „nincsenek a monarchia kezei megkötve“ stb. mindenkit teljesen kielégíthet, — tehát nincs szükség arra, hogy rokonszenvünk különös nyilvánítása által mi is hatást akarjunk előidézni, igy tehát elfogadtatott az állandó választmány véleménye, az egyszerű tudomás vétel. Ugyan a gyűlés folyamán Sandrinelli Caesar Orestes nyugalmazott cs. kút. őrnagy, ki magyar állampolgári jogot nyert, az ünnepélyes honpolgári esküt letette. . A többi kevésbé fontos ügynök letárgyalását— tán mondanunk sem kell — főispán úr által adott kedélyes ebéd követte, mintegy 50 személy jelenlétében, ezt pedig— még inkább nem kell mondanunk — egész toaszt özön fűszerezte. Az égető kérdéshez. Szabad legyen egy kis türelmet kérnem a szives olvasótól, ha talán kissé szokatlan tárgyra hivom fel becses figyelmét. Mióta ember van és míg ember lesz a földön, mindig volt és mindig is lesz vallás, ez a szívnek vele született s elutasíthatlan örök szüksége, — vallás','mély~nem másUrint hit és élet Istenben, melynek gyümölcse: a szívnek békés megnyugvása s egyedüli igaz boldogsága, Égi angyal vagy óh vallás, mely tanítasz és vigasztalsz, — vezér, mely kalauzolsz az élet tévelyítő utain, — bid, mely a földet az éggel kötöd össze, — varázserő, mely földi törekvéseinknek magasabb irányt adsz, — égből lézengő szózat, mely jóra, nemesre sarkalsz s melyet a szív édesen,, megért, midőn azt súgod neki, hogy minden áldás onnan felül száll alá s nemesebb részünknek, a léleknek fölfelé a magasba kell törnie. Isten, vallás! kit a törpe lelkek nem ismernek, sőt ez által akarnák segélyezni a miveltséget, téged s dicsőítenek minden időben a szellemileg nagyok, a gyermekded nemes szivek. Hogy csak hazánkban maradjak, te gyujtád lángra Berzsenyink lelkét a fohászkodásban. Te működtél egy Eötvösben, Aranynak lantján, a legmagasztosabb hang a te nevedet hirdeti s Tompa, a költő-pap múzsája rólad beszélt. Vallás által a menny a földre, az Isten a szívbe, jön lakni, s mint az örök szépség, jóság és igazság kútfeje, megteremti a harmóniát, mely vég czélja mindennek. Mily egyoldalú s elfogult az, ki ezt nem érti s nem érzi. Az értelemnek legmélyebb bölcsessége, mely az igazat kutatja, az érzelemnek legtisztább áradozása s a képzeletnek legmagasabb szárnyalása, mely a szépet keresi: tökéletlenség önmagában s a teljes összhang csak akkor áll elő, ha az akarat a jót, a nemest cselekszi. S im, főleg ez utóbbival foglalkozik a vallás, úgy azonban, hogy a~két elsőt is társul veszi maga mellé, hogy az ember valódi ember legyen: értelmes, bölcs az igazban, miveit a szépben, nemes a jóban s mindháromban vallásos és boldog. A keresztyén válást, helyesebben a Krisztus vallását méltán az emberiség vallásos fejlődése legmagasabb fokának ismerjük el. Való, hogy e vallást ködbe burkolták a századok s homályt vontak a világ világosságára, — az üde és tiszta forrást felzavarta babona és roszakarat, a szint és zománczot letörülték a vallásról az avatatlan kezek, a lelket betűvel cserélték föl, a derült ég helyett sok helyen borús, komor eget festenek s az idővel avuló TÁRGZA. A duna-földvári ezékek. (Folytatás.) A lévai szabó czéh 1642-ki artikulusainak egyik pontja igy szól: „Lakozásokban az ifjú mestereknek magokat leinni nem szabad, hogy az öregeket ii^z^kisérhessék.“ E szabály, noha nem írásban, de szokásban a földvári szabó s egyéb ezéknél is megvolt. Itt az öregek hazakisérése, a felszolgáló ifjabb soros mestereknek volt kötelessége. IV. Szűcs czéh. Pecsét körirata: D.-Földvári Szűcs Czéh Pepsptjp. Tolna M. 1771. Cimere: két ága skodp oroszlán egymással szemben, egyik lábában igényes kardot, másikban pettyes párduczbart tart. A kiterjesztett bor fölött holló? Czéhláda: 1773, Szegedtetési könyv 1751-től 18Q5-ig, A szücsök jelenleg a szabókkal egyesültek, Az ij popsót küriratai II.Földvári Szabó- és Szücs-Társulat 1874. A szűcsök ezékszabályait, tiz pontban, a kalocsai érsektől kölcsönözött mintára, kiadta: József, ágostai püspök, Hessen land grófja, Hirschfeld herczege, Katzenelbogen, Diéta, Ziegenheim, Nidda, Schaumburg és Büdingen grófja, sz. Ilonai Földvár infifiás apátja, latin nyelven 1753-ban. Az ur,odaíri levéltárban létező eredetinek a czéhládában levő másolata 1762-ből való. Meg van maagyar fordításban is. Kalocsán 5, Földváron 8 mester kezdte meg a czéhet. A) A duna-földvári szabó ezéknek, a budaitól kölcsönzött szabályai, 1703-ból, kivonatban. 1) Hogy ezen szabó ezéknek és minden magyar, német, rácz. ezéknek Földváron át in neoacquisitis azaz ö fge, fegyvere által újonnan nyert helyeken, legyen Aerariuma, — czébládája. 2) A czéhbe csak becsületes előéletüek és római hitüek vétessenek be. A mely szabó, több posztót vagy mai teriát követel, mint a mennyi szükséges, hogy azt a maga hasznára fordítsa, a czékböl kitöröltessék. 3) Az ünnepeken, kántorokon, minden mesterember az illető oltár előtt jelen legyen. Az ok nélkül távollevő fizet egy font viaszt. Ujesztendő napján, gyűlés és trazstujitás és számadás tartassák, Ipoly alkalommal minden mester egy írt bért fizet. A ki a gyűlésbe akkor jön elkésve, mikor a czéhláda már az a&ztalon van, fizet egy írt bírságot. 4) A mely legény nem folytatja mesterségét, hanem valamely ulyh °n beáll inasnak, vagy más egyébbel foglalkozik, hiság nélkül a czékbe vissza ne fogadtassék. A mely gyermek inasnak fölfogadtatik: kell, hogy böcsületes szüléktől származott legyen, 30 félig kezest állitson, három fotot a ezéhmester és tátrai gazdálkodására fizessen. A mestert tanítsa 1 évig, az utolsó évet az inas n^egválthatja 24 foton. A szegény inast a mester lássa el saruval, fokómihával, a ezéhmesternek gondja legyen, hogy a szegény árva inas meztelen ne járjon. A kitanult buys, tartozik három forinttal a ezéhnek, azután kezéhez, kapja tanulólevelét, melylyel 3 évig vándorftlnak .) A mely mesternek vagy legénynek parisa van, a ezékládába fizet egy frtot s ha elegendő bizonyságot nem tud előállítani, birságoltassék meg. 6) A vásárokra járó posztó- és szarszabó, ha sátor alatt árul, két forintot, ha nem sátor alatt egy frtot fizet egyszer mindenkorra vásárhelyen levő szabóezéhnek. A közönséges vásáron kívül nem lészen szabad, a szabókon kivül másnak posztóból, rózsából, fövegeknek, keztyüknek csinfolása. 7) A nem czéhbeliek, ha a czéhbeli mesterek ihetifeégébe kontárkodnak, elsőben hat forintig, azután valahányszor rajta kapatnak, ,két-két föttal föjebb, kivságoltassanak. A ki elrontja a munkát tartozik m egfeeföit «0 A czéhgyülési tanácskozások böcsülettel jámborul folytassanak. A szidalmazó , fegyverrel ellenkező, megbüntettessék. A czéhen kivül szitkozódó, verekedő legények a czéhládába négy font viaszt fizetnek. Nagyobbszerü verekedésekben a böcsületes tanács és a czéb együtt szól, a négy forint birság fele a tanácsé, fele a czéhé. 9) A mesterek a legényeknek egyformán fizessenek és pedig a magyar szabók, az öreg legénynek: tizenkét pénzt, az ifjúnak tiz pénzt?; a német szabók, az öreg legénynek negyven, az ifjúnak húsz pénzt. A foltozás fele a legényé. 10) A mely legény fejét fölemelve truezból vásár vagy ünnep előtt négy héttel mesterét elhagyná, anélkül, hogy ez más legényt kapna, amaz négy font Viasszal tartozik. 11) A munkaórák télen nyáron reggeli 4 órától esti 9 óráig. A mely legény mestere engedélye nélkül, ünnepeken esti 9 órán túl egész éjjel kimarad, a czéhládába fizet két font viaszt. 12) A czéhbeli özvegyasszony mellett munkálkodó táblalegény úgy viselje magát, hogy az özvegynek kára ne legyen, erre a czéh fölügyeljen. 13) Ha valamely czéhbeli mester, legény, inas meghal: az életben maradtak egy font viasz birság alatt kisérték ki a temetőbe; s ha értéke nem maradt, a czéhládából annyit vegyenek, hogy tisztességesen eltemettessék. 14) A czéhbeli szabók posztóból, rózsából és másféle matériából, az országos vásárokon saját műhelyükből került férfi és asszonyi ruhákat árulhatnak; a kereskedők által illetéktelenül árult szabómunkák contrabandákainak fejében az ispita, felében a böcsületes ezék javára. B) A duna-földvári szűcs ezéknek 1 kalocsaitól köcsönzött szabályai 1753-ból. Kivonatban: 1) A szücsmesterek maguk közt évenként egy ezer mestert es két dékánt válasszanak, kiknek a többi mesterek, legények, inasok engedelmeskedjenek. Az engedetlenek elsőben egy font viaszgyertyában marasztandók, a folytonosan